Mik a korlátok?

Szó-lélek-közelítés 64.

„A hiúság, az önzés, az érdek nem csak erkölcsi rossz, de szellemi akadály is, s nem egy kitűnő alkotást fosztott meg attól hiú tökélye, hogy valóban közkincs, halhatatlan legyen.” (Pilinszky János)

Mint oly sok szavunk, a korlát is értelmezhető tárgyi konkrétumként, de fogalomként is. Első közelítésben alacsony kerítésre, falra emlékeztető, fából, vasból, téglából vagy kőből készült építmény valaminek elválasztására, elhatárolására, avagy kapaszkodásra, fogódzásra, leesés elleni védelemre. A sportban is használatos, annak a tornaeszköznek a neve, amely szabályozható magasságú alapra erősített két párhuzamos rúdból áll. A ’tilalom’ jelentés erősödik föl, ha a földbe vert karókra, cölöpökre erősített vagy tartókra fektetett rúdra, lécre, deszkára gondolunk, mely jelzi, hogy a vele elzárt területre lépni tilos, netán veszedelmes. Csokonai Vitéz Mihály leírásában: „Az erdők tilalmas korlát közt állanak, hogy bennek az urak vadjai lakjanak”. Arany János a Toldiban írta: „Mert míg az urakkal a király szót váltott, Háromszor kerülte az [= Toldi] meg a korlátot.” A határozottan tiltó jelleg érvényesülhet belső, például hivatali terek elválasztásában is.

Elvont síkon értelmezhető annak a gátnak, amely az egyén képességeinek határt szab. Berzsenyi versében: „Te megbosszulva méltóságtokat kihágsz nemednek szűk korlátiból”. Katona József drámájában: „Ember! Azt mondom, / ne törj túl a korlátidon!” Az értelmező szótár tartalmazza még a fogalom következő használati köreit is: egyrészt az a külső körülmény, tényező, amely az egyén akaratát, tevékenységét, vágyait, érvényesülését gátolja, rendszabályozza; másrészt valamely intézmény, mozgalom, időszak törekvéseit, megnyilvánulásait határok közé szorítja. Például: korának korlátaiba ütközik; a hős áttöri, ledönti, lerombolja a korlátokat; az indulatos nem ismer, nem tűr korlátokat; az idő korlátot szab a nagyarányú terveknek. Vörösmarty Mihály: „A lángész, mondják sokan, nem szorult törvényre s korlátra.”

Ezekből a jelentéskörökből épült be szókészletünkbe a befejezett melléknévi igenévi alak, mely melléknévi funkciót tölt be: korlátolt, fő jelentése szerint: határok közé szorított, véges, megszorított, mérsékelt, csekély, csökkentett, részleges; például: korlátolt hitel, korlátolt italmérési engedély, korlátolt mennyiség, korlátolt munkaidő, munkabírás, korlátolt hangterjedelem; de lehet korlátolt képzelet, lehetőség, mozgási szabadság is. A köznyelvben a szinonimái: bornírt, hatökör, maradi, nehézfejű, ostoba, rövidlátó, stupid, szemellenzős, szűk látókörű, vaskalapos - ahogyan rögzítette Kiss Gábor Magyar szókincstára (Tinta Könyvkiadó, 1998–2011. 9.kiadás).

A jogtudomány szakszavaként a korlátolt cselekvőképesség szószerkezetben rögzült. A gazdasági életben vált elterjedtté a korlátolt felelősségű társaság, a kft., amelynek alaptőkéje bizonyos összegnél nem lehet nagyobb, és tagjainak anyagi felelőssége csak betétjük összegéig terjed. Ha személy kapja ezt a jelzőt, gyönge értelmi képességre, szűklátókörűségre, merevült álláspontra, ostoba elfogultságra utal. Például: csak korlátolt emberek ülnek föl a rémhíreknek. Babits Mihály így jellemez: „Utálattal gondolt korlátolt és fukar fajtájára”. Móricz Zsigmond is él vele: „Ez a piros, kicsattanóan piros arcú és sajátságosan korlátolt testvér csak a legrosszabb tanulókkal barátkozott.”

Életünk számos síkon korátok közé szorított, hiszen társaink vannak, teret kell adnunk a magunkéi mellett a mások tetteinek, vágyainak, kívánságainak, erejének. Ezért alakultak ki a gyakorlati és az erkölcsi, illetve a szellemi élet területén is a megfelelő korlátok, amelyeket a törvények, a szabályok fogalmaznak meg. Természetesen ezek korlátozó, tilalmi ereje egyszersmind és elsősorban lehetőségeket, sőt kapaszkodókat, menedéket, biztonságot is képvisel, nyújt.

Tornyai János: A műterem ablaka

Ha áttekintjük a korlátlan jelző jelentéseit, még inkább beláthatjuk a korlátok feltétlen szükségességét. Vajon működhet-e a világunkban bármi is teljesen határtalanul, féktelenül, mindenre kiterjedő, belső és külső ellenőrzés, irányítás nélkül, önkényes döntések szerint? Még az érzelmi életben sem lehetünk végtelenül szabadok.

Pilinszky János: Ki kezdte és akarta?

Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.

Gondoljunk a hétköznapokban a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozására, a KRESZ-re: nélküle kaotikus, életveszélyes, megvalósíthatatlan lenne korunkban a közlekedés. Az Alkotmányban a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek összessége fogalmazódik meg. A következő szintje a nemzetek együttélését szabályozó-korlátozó anyagoknak a törvénykönyvek, a polgári, a büntető, a gazdasági, a családi élet és számos más területen.

Ám a túlzásba vitt korlátozás sem vezetett célra az emberi történelem során, hiszen nem maradhat tartós az a rendszer sem, ahol „a dzsungel törvényei uralkodnak: kemény, szigorú, már-már embertelen törvények vannak érvényben” (In: Bárdosi Vilmos: Nincsen rózsa tövis nélkül. Tinta Könyvkiadó, 2019).

Az erkölcsöt a különböző népeknél a szent írások tartalmazzák, mint az iszlámban a Korán, a hindu világban a Védák, a kínai univerzalizmusban a Tao, Az út és erény könyve. A keresztény világban a legmagasabb szinten a Biblia képviseli, amely Isten szavaként megmutatja, melyek az életünk legfontosabb útvonalai, megmondja, minek kell elsőbbséget adnunk a napjainkban, utasítást ad a cselekvés mikéntjére, veszélyt jelez, tájékoztat.

Giotto di Bondone: Az ördögök kiűzése Arezzóból

Fölfogható korlátként, de ez a korlát nem a jó dolgoktól választ el minket, hanem a veszélyektől, a károktól, a negatívumoktól, a bukástól. Életünk jobbítását szolgálja minden erkölcsi korlát. Például a „Ne törj házasságot!” parancs lényege a már meglévő családi szeretet, hűség, tisztesség és megbízhatóság védelme, fenntartása, megőrzése. De fontos figyelmeztetés a Bibliából eredeztethető szólásmondás rövidebb változata, a könnyebb a tevének átmenni a tű fokán is, azaz sok minden határt szab valamely cselekvésnek (Bárdosi Vilmos: Itt van a kutya elásva! Tinta Könyvkiadó, 2018).

A Szentírás nemcsak az élhető élet, hanem a békés egymás mellett élés, valamint a megelégedett földi élet kézikönyve, tudnunk kell, ahogyan a szólás fogalmaz: a fák nem nőnek az égig. A Bibliában leírtak nem csupán egy népre, hanem minden emberre vonatkoznak, függetlenül attól, mely korban és bolygónk melyik földrajzi pontján élnek.

Ám az ember szembeszegült a Teremtő terveivel, és a bűnt választotta. II. János Pál pápa szerint a válságok ennek a választásnak a következményei; XVI. Benedek így látja: „A külső sivatagok azért szaporodtak el a világon, mert a belső sivatagok szétterjedtek.” Ferenc pápa keményen fogalmazott enciklikájában: „Magunkat tesszük az Úr helyére, és azt gondoljuk, hogy korlátokat nem ismerve, lábbal taposhatjuk az általa teremtett valóságot.” Talán még nem késő ráébrednünk a korlátok megtartó erejére. Reményik Sándorral szólva:

„Szabad vagy, mint űrben a fénysugár,
Szabad, mint a morajló tengerár,
S csak öntörvényed a korlát, határ.

Élet, Halál: minden beléd merül,
És bíróul fölötted ki sem ül,
Csak aki lát – az Isten egyedül.”

Sümeginé dr. Tóth Piroska

A Szó-lélek-közelítés sorozatban korábban megjelent: