Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Silbo: a füttynyelv

A nyelvek világában IX.

Gyerekkorunkban, azt hiszem, mindnyájan használtunk füttyjeleket, s irigykedve néztünk arra a pajtásunkra, aki ujjait a szájába dugva dobhártyarepesztő füttyentéseket tudott produkálni. A kanári-szigeti bennszülöttek is így – két ujjukat szájukba téve – fütyülnek, a különbség mindössze annyi, hogy…

Tovább olvasom

A mindenre emlékező szólások

A nyelvek világában VIII.

„Mi a nyelvünket, melyet ükapáinktól örököltünk, úgy beszéljük, mint a kisgyerekek. Sok mindenre nem emlékszünk. De a nyelv, rejtetten, mindenre emlékszik.” Így fogalmazta meg Kosztolányi Dezső azt az igazságot, hogy nyelvünk, melynek gazdag tárházában a legtöbb ember becsukott szemmel jár, telve…

Tovább olvasom

Néhány szó a közmondásokról

A nyelvek világában VII.

Az olyanféle közmondás-elferdítés, mint például: Ki korán kel – álmos; Aki másnak vermet ás – sírásó stb., nemcsak a cinikusan kesernyés aszfalthumorra jellemző, hanem arra a magatartásra is, amellyel a mai városi ember a közmondásokat szemléli. Alig jelentenek ezek többet számára, mint elkoptatott,…

Tovább olvasom

A keresztnevekről. Az Isten is János…

A nyelvek világában VI.

Az európai kultúrkörbe a névadásnak új korszakát hozta a kereszténység: az ősi, pogány, nemzeti nevek helyébe fokozatosan az ún. keresztnevek léptek, vagyis a biblia, az apostolok, hitvallók és főként a keresztény egyház szentjeinek nevei. Az újszülött gyermek abban a hitben kapta valamelyik szent…

Tovább olvasom

A vezetéknév születése

A nyelvek világában V.

Ma Magyarországon mindenki törvényileg van kötelezve kételemű név viselésére. Első eleme a vezetéknév, második a keresztnév. Ez a helyzet is történeti fejlődés eredménye. Nevek azóta vannak, mióta az ember beszél, azaz bizonyos hangokhoz bizonyos meghatározott képzetet kapcsol. A beszéd kezdetleges…

Tovább olvasom

Nyelvészeti séta – a térképen

A nyelvek világában IV.

Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában…

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom

Melyik a legszebb magyar szó?

A nyelvek világában II.

Kazinczy egyhelyt így kommentál egy szót: „Lebel.[1] – Ennél szebb szavunk azoknak számában a’ mellyeket Neológjaink csináltak, talán nincsen.” – A nyelvújítás író-vezére máshol is érzékeny füllel ügyelt a régi és az új magyar szavak szépségére. Ez a kérdés azóta is sok írót, nyelvészt és egyszerű…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása