A tárgyköltészet (Dinggedicht) a német irodalomtudományban használatos műfajmegjelölés, s elsősorban a közösség anyagi kultúrájának tárgyait leíró versekre vonatkozik. Fő képviselőjének a szobrot is megverselő Rainer Maria Rilke osztrák költő számít. Ókori előzményeknek számítanak a hősök (Homérosz…

A verstani irodalomból hiányzik az arra vonatkozó explicit válasz, hogy mi teszi költeménnyé a verset. Több ilyen jellegzetességet szokás emlegetni, többek között a szubjektivitást (éncentrikusságot), a kombináló alkotásmódot és a szaggatott szövegezést – az alábbiakban ezeket emelem ki. A tudatosan…

A szakirodalom holofrázis, mondatszó (Kelemen 1970: 94–100) vagy szómondat (Domokos 2005: 89–93, Lengyel 1981: 178–206) néven tárgyalja a gyereknek egyéves korában, kétéves koráig jellegzetes megnyilatkozásait, mivel „az összefüggő, mondatokból álló felnőtti beszéd egyes ismérvei és jellemzői…

A nyelvészeti szakirodalomban John Robert (Haj) Ross munkásságának köszönhetően squib (egyéb jelentései: ‘sistergő petárda, szatirikus írásmű’) néven nevezik azokat a rögzített megfigyeléseket, amelyekre egyelőre nincs elméleti magyarázat. A squibek 1964-től készültek Rossnak és George Lakoffnak az…

Újházi Ede (1844–1915) kora kiemelkedő színésze, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője volt. (Egyes forrásokban Ujházi, Újházy néven szerepel.) 1870-től volt a Nemzeti Színház tagja, 1888-ban az Operaház játékmestere is lett. Alakjához több anekdota fűződik (Békés 1962: 103–115).…

Az alábbiakban madárnévből, mégpedig solymászmadarak (pedzőmadarak) nevéből származó, a lőfegyver sólyom metaforán alapuló lőfegyverneveket (közneveket) tárgyalok, azaz a falkon, falkonett, muskéta és terzerol elnevezések – vándorszók – azonos szemléleten alapuló keletkezésére mutatok rá, elsősorban…

A tipikus sakkfiguranév katonai tisztséget jelölő szó, amely gyakran más tisztséggel párosul, ezt egészíti ki a női tisztséget jelölő királynő, királyné, az állatot jelölő ló, majd az élettelent jelölő bástya, torony. A sakkbábok nevei tehát egy kivételével (ugyanazt jelölik: bástya, torony)…

Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus szerint miközben az ember egy technikáról áttér egy másikra, az újat a régivel azonosnak érzi (1974: 244; konzervatizmusa kapcsán idézi Nyíri 1978: 30). Tulajdonképpen a jelentésváltozásnak egy típusát képviseli az az eset, amikor a denotátum, a dolog…

Jelen írás részben tudománytörténeti tárgyú (egy mintafeladat angolszász nyelvterületen való páratlan sikerére utal), részben pedig ízelítőt ad a gasztronómia műnyelvéből, illetve a magyar nyelvjárási szókincs néhány apró részletét jellemzi. Az anyagi kultúra tárgyait, artefaktumait jelölő szók…

A magyar néprajzból szórványosan ismert a halálválasztó fű. Többfelé, többféle növényt használnak fel erre a célra. A halálválasztó fű hiedelmét és gyakorlatát Nagy Rózsa ismertette a Baranya vármegyei Nagyvátyról. „Ha hosszú ideig élet-halál közt lebegő nagy beteg van a háznál, a családtagok…