Mi a szerencse?
Szó-lélek-közelítés 57.
„Forog a szerencse, mit bízunk őbenne?
Semmiben nem állandó, csak ideig kedvez.
Tündöklő üveghez mindenképpen hasonló.
Ki minthogy eltörik, így ő is változik, állapotja romlandó.”
(262. református ének)
Szerencse szavunk már az ómagyarban adatolt szerencsa, zerencs alakban, pl. Ilosvai Toldijában: „Mert ő vele akar kísérteni szerencsát”. Jelentése fordulat, egyes vélemények szerint sorsunk attól függ, hogy az égiek merre fordítják tekintetüket. Így értendő az a definíciója, miszerint a szerencse az a feltételezett hatalom, ami jót hoz az embereknek. Másik meghatározása: az a jó dolog, amely úgy tűnik, véletlenül történik meg velünk, váratlan, előre nem látott, akaratunktól független, kedvező esemény.
Ám talán egyfajta babona, amelyet egyénileg értelmezhetünk. Lehet egyszerűen hit a jó bekövetkeztében, ez a pozitív gondolkodás az egyén választásait is jobbítja. Akik a jó szerencsében hisznek, általában elégedettek az életükkel, jobb a közérzetük. Ez egy egyértelműen öngerjesztő folyamat. Carl Jung a szerencsét szinkronicitásként látja, amelyet úgy ír le, mint „egy értelmes egybeesést”. Mások viszont, mint Sigmund Freud és Jean-Paul Sartre, úgy vélik, hogy a szerencsében való hit menekülés a személyes felelősség elől. Számos kortárs szerint pedig az az egyén szerencsés, aki jó egészségnek örvend; fizikai és a mentális képességei révén eléri a céljait. Ez voltaképpen rokon a magyar népmesék közelítésével, idézve néhány kifejezést: a mesehős szerencsét próbálni indul, a legkisebb fiú/királyfi találja meg a szerencséjét, a gyermek szerencsés csillagzat alatt születik, útját szerencse övezi, szerencsecsillagra talál.
Ókori római szerencsekerék bross-fibula
A közmondások, szólások sokasága is őrzi, egy kis csokor belőlük: A szerencsét üstökön kell fogni. Jól ragadd meg a szerencsét! Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Veszett szerencse az, ahol megszűnik a reménység. Tenyerén hordozza a szerencse. Markában volt a szerencse, de elszalasztotta. Több a szerencséje, mint az esze. A hadi szerencsét, jó házasságot, fiúmagzatot Isten választja. Hitvány szerencse, melynek irígye nincs. Szerencse nádszál, könnyen eltörik. Jobb egy marok szerencse, mint egy köböl ész. A szegény embernek szegény a szerencséje is. Tarts a szerencsétől, ha nagyon hízelkedik. Szerencsére ne bízd magad. A szerencse forgandó. Kereken fordul az ember szerencséje. Ellentétes vonatkozású az indiai mondás: Ha balszerencse sújtja, a tigris is ráfanyalodik a fűre (Balási József Attila: A sas egyedül repül, Tinta Könyvkiadó, 2017).
Ez utóbbiak már a fogalomhoz társuló állandó jelentésre irányítják a figyelmet, a kiszámíthatatlanságára. A hindu vallásban Laksmi a szerencse istennője, a Diwali napján, a fény ünnepén elmondott imával lehet elérni áldását. Buddha viszont arra tanította a követőit, hogy ne higgyenek a szerencsében, sorsunk az erkölcsi ok-okozati összefüggések lánca, a karma függvénye. Az iszlámban nincs szerencse, hiszen minden Allah elrendelése szerint történik. Az ember csak az általa megengedett eszközöket vegye igénybe, kerülje a tilalmast (pl. a lopást, a csalást, a szerencsejátékot). A keresztény hitűek is a Gondviselés kegyelmében bíznak. A római mitológiában a szerencse istennője, Fortuna egyben a sors és az élet esetlegességét is megszemélyesíti. Egyes szobrain bekötött szemmel ábrázolják, jelképezve, hogy ő sem látja előre, mi fog történni. A kettősségére utal Carl Orff Carmina Buránájának O Fortuna dala is:
Ó, Fortuna,
mint a Luna
egyre-másra változol:
majd nagyobbodsz,
majd meg elfogysz;
hej, az élet ronda sor:
gabalyítja
s igazítja
játszva az ember fejét:
mind szegénység,
mind kevélység
olvad tőle, mint a jég.Ó, cudar sors,
esztelen gyors
szeszéllyel forgó kerék!
Rút állapot,
s látszatra jobb,
foszlik, mint a buborék.
Ködfátyolban
alattomban
környékeztél engem is;
tréfád által
csupasz háttal
nyögöm mostan vétkeid.(Fordította: Szedő Dénes)
Dürer: La Ruota della Fortuna
Nálunk is évszázadokon át közel azonos volt a jelentése a sors szóéval, a költő és harcos Zrínyi Miklós jelmondata: Sors bona, nihil aliud, Jó szerencse, jó sors, semmi más.
A jeles barokk jezsuita költő-tanár, Faludi Ferenc is megverselte:
Forgandó szerencse
Fortuna szekerén okosan ülj,
Úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dülj:
Ha szépen vezetett,
Ha miben kedvezett,
Meg ne örülj:
Fortuna szekerén okosan ülj!Jó kedve s kereke egyaránt jár:
Forgandó, változó: ma kinccsel vár,
Holnap lenyomorít,
És megint boldogít;
Elhiggyed bár:
Jókedve s kereke egyaránt jár.Hol édes jó anyád, hol mostohád;
Dolgáról senkinek számot nem ád:
Megbecsül, megaláz,
Magasztal, legyaláz,
Bút hoz reád:
Hol édes jó anyád, hol mostohád.
A forgó kerék, olykor gömb, állandó eleme a középkorban, a reneszánszban és a barokkban oly gyakori képzőművészeti Fortuna-ábrázolásoknak, például Vasari, Bellini, Dürer munkáin is. Az antik toposzok nyomán az emberi élet szeszélyes bizonytalanságának szimbóluma, az ezotériában az időhurokhoz is kapcsolják. A másik, jellegzetes jelkép az istennő kezében tartott bőségszaru, öblös szájából ömlenek Fortuna lába elé a gazdagság különféle jelei, például aranypénze. Így a nyelvhasználatban meghonosodva a fortuna köznév egyszerűen ’jószerencse’ jelentést vett föl (Tótfalusi István: Magyarító szótár, Tinta Könyvkiadó, 2011, 2017).
Bellini: La Virtú
Van ezoterikus jelentése a hét- vagy ötlyukú patkónak is, amit a ház bejárata fölé szokás helyezni, hogy biztosítsa az ott lakók számára a szerencsét. A legtöbb kultúra bizonyos számokat is szerencsésnek tart, másokat épp ellenkezőleg. A számmisztika összefügg az asztrológiával és a parapszichológiával. Társítjuk a szerencsét a négylevelű lóheréhez, átlagosan minden tízezredik háromlevelűre jut egy négylevelű. A hagyomány szerint minden levél szimbolikus: a reményt, a hitet, a szerelmet és a szerencsét testesítik meg. A hetvenes években divatja volt a Félix férfi keresztnévnek is, bizonyára remélte a család, hogy gyermekük a szerencse fia lesz. A szerencsejátékosok szenvedéllyel bíznak a jó fordulatokban, esetleg kabalákkal élnek, a spirituális hiedelmek szerint pedig a szerencsét rituálékkal lehet befolyásolni. J. K. Rowling könyvében, a Harry Potter és a félvér hercegben Harry egy szerencsefőzetet iszik, a Felix Felicist, amit „Folyékony Szerencseként” ismernek. 1894 óta a bányászköszöntés Európa-szerte a Jó Szerencsét! Az erdészek is élnek vele.
A közkedvelt szerencsesüti szokása talán a 13–14. századi kínai harcosoktól ered, akik sikeres szervezkedésük egyik eszközéül használták a süteményekbe rejtett üzeneteket. Az is lehet, hogy a japán sintoista szentélyek ünnepségeik alkalmával az újévi szerencsekívánságokat csomagolták tésztába. Egy maliciózus történet szerint viszont Amerikában kezdte terjeszteni egy bevándorló kínai, s akkora lett a sikere, hogy hamarosan utánozni kezdték, míg végül világszerte elterjedt. E változatban a kilencvenes évekig Ázsiában ismeretlen volt, azóta az ázsiai országokban amerikai szerencsesütiként ismerik.
Talán nincs is olyan nyelv, amelyben ne lennének jó szerencsét kívánó rögzült kifejezések, pl. angol: Good luck!; német: Viel Glück!; olasz: Buona Fortuna!; orosz: Удачи! Él a kifejezés a mai társalgási nyelvben is, ha a találkozás kellemes, a kommunikációban a kapcsolat fenntartása a funkciója: örülök, hogy szerencsém van látni önt; legyen szerencsém többször is; látogasson meg, legyen szerencsém máskor is. Valószínűleg az ilyen udvarias formula ellen a szerencselovagok, a szerencsevadászok, s a szerencse kegyeltjei sem tiltakoznak, ők azok, akik kalandor módjára belevágnak sikert, hatalmat, gazdagságot biztosító vállalkozásokba – ellentétük: gyászvitéz (Dormán J. – Kiss G.: Tulajdonságszótár, TINTA Könyvkiadó, 2015, 2020). A szleng is ismeri többféle alakban: mázlija van, mázlista – a héber mázelből rövidülve, illetve ebből játékos változat a mákja van.
Zárásul megnevezzük az általánosító ellentétét is: ez a balszerencse, avagy a fosztóképzővel: szerencsétlen. Eötvös József éppen kettősségére int: „Ki a szerencse verőfényében áll, annak az emberek minden bizonnyal észreveszik árnyékoldalát.”
Sümeginé dr. Tóth Piroska
A Szó-lélek-közelítés sorozatban korábban megjelent:
- Mi a felelősség?
- Mi a bizalom?
- Mi a mérték?
- Mi a tisztaság?
- Mi a hála?
- Mi a barátság?
- Mi a zene?
- Mi a remény?
- Mi a türelem?
- Mi a félelem?
- Mi a fösvénység?
- Mi a kétely?
- Világosság
- Áldás
- Becsület
- Erőfeszítés
- Szégyen
- Mi a kötelesség?
- Mi a bűn?
- A szív
- A végtelen
- A jelenben élni
- Mi a szép?
- Mi az irigység?
- Mi a megváltás?
- Mi a csend?
- Mi a csoda?
- Mi a jóakarat?
- Mi a kevélység?
- Mi a bűnbánat?
- Mi az öregség?
- Mi az áhítat?
- Mi az őszinteség?
- Mi a bánat?
- Mi a mosoly?
- Mit jelent úton lenni?
- Mi az ékesszólás?
- Kenyér
- Mi a hazugság?
- Mi az ajándék?
- Mi az önbecsülés?
- Mi az öröm?
- Mi a harag?
- Mi a tisztelet?
- Mi az ünnep?
- Mi a kegyelem?
- Mi az önismeret?
- Mi az állhatatosság?
- Mi az ima?
- Mi az önuralom?
- Mi a vágy?
- Mi a kritika?
- Mi a példa?
- Mit jelent a jóra való restség?
- Mi a lelki békesség?
- Mi a bátorság?