Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Délibábos nyelvészkedés

Dicsőbb ősöket keresnek. A bizonyítás nem sikerül. Sumerok, óperzsák és mások

Tovább olvasom

Az Etimológiai szótár böngészésre készteti az olvasót

Eredeti megjelenés: Finnugor Világ, 2007. június, 28-30. Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. TINTA Könyvkiadó, Budapest. 2006. Első kiadás 2006; 2., javított és bővített kiadás: 2021. A szócikkeket készítették: Tamás Ildikó (A–F), Dolovai Dorottya…

Tovább olvasom

Nyelvünk finnugor eredetének elméletét osztrák ügynökök találták ki?

Nyelvi tévhitek 20.

Amikor Sajnovics János korszakalkotó nyelvészeti műve, a Demonstratio megjelent 1770-ben, hazai értelmiségi körökben nagy felzúdulást keltett. A terjedelmes értekezés ugyanis azt igyekezett bebizonyítani, hogy a magyar az eredete szerint rokonságban áll a lapp nyelvvel és néhány más északi kis…

Tovább olvasom

A nyelvészethez és a szófejtéshez mindenki ért?

Interjú Zaicz Gábor szótárszerkesztővel

A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál az Etimológiai szótár második, bővített kiadása. Ebből az alkalomból beszélgetett Zaicz Gábor főszerkesztővel a Katolikus Rádió riportere, Nagy György András. Az alább közreadott szöveg a 2021. augusztus 22-én elhangzott riport szerkesztett…

Tovább olvasom

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon Balassa József közreműködésével írta Simonyi Zsigmond Első kötet: Magyar hangtan és alaktan, Budapest, 1895. Simonyi Zsigmond (1853–1919) nyelvtudós hatalmas, 758 oldal terjedelmű munkáját 2020-ban megjelentette a TINTA Könyvkiadó reprint kiadásban. Maga…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

Az uráli alap előtt: ősinél is ősibb nyelvmúltunk

Nyelvészportrék XVII. Beszélgetés Pusztay Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Nyelvtörténészek több nemzedékének kutatói tárták fel, hogy tucatnyinál több élő és már kihalt nyelv beszélői négyezer-ötezer éve valamiféle finnugor, azt megelőzően uráli „alapnyelven” kommunikáltak, s hogy ebből a nyelvősből ágazott el az idők során napjaink…

Tovább olvasom

Hétszáz szó

Adalékok a nyelvrokonsághoz

Televíziónk finn estjét sokan nézték végig. A finn tv bájos bemondónőjének, Tuula Ignatiusnak bizonyára jelentős szerepe volt abban, hogy nagy figyelemmel kísérték végig az egyes műsorszámokat, amelyek az északon lakó finn nép életét ismertették. Szó volt arról is, hogy a finn és a magyar nép nyelve…

Tovább olvasom

Szavak + képzők, jelek, ragok: Nyelvünk nemcsak finnugor, hanem agglutináló is

Nyelvészportrék VI. Beszélgetés Hegedűs Ritával

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha a nyelvek iránt akár csak átlagos érdeklődést mutató honfitársainkat megkérdezzük, hogy milyen nyelv a magyar, a legtöbb válasz bizonnyal: finnugor. Mert az nyilvánvaló, hogy nem szláv, nem afroázsiai és nincs rokonságban más nyelvcsaládokkal sem. Vélhetően…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása