Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Az ami/amely szerepe lényegében azonos?

Nyelvi tévhitek 41.

Ez a vélekedés ritkán fogalmazódik meg ilyen nyíltan, szentencia formájában, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fesztelen köznyelvet használók nagy többsége lényegében így gondolja (vagyis hogy a két vonatkozó névmás egyenértékű), és általában az ami mellett döntenek. Sokan viszont, főleg az…

Tovább olvasom

A "saját" és a "maga" azonos értékű szó?

Nyelvi tévhitek 40.

Ezt ugyan sehol sem találjuk így megfogalmazva, a legtöbb magyarul beszélő mégis szoros szinonimának érzi őket, egymással felcserélhető két szónak, legalábbis erre vall több példa a beszélt és írott nyelvből. Az valóban mindegy, hogy a saját háza vagy a maga háza; ami a magam érdeke, az a saját…

Tovább olvasom

Az -andó/-endő kerülendő?

Nyelvi tévhitek 37.

Ez a mondóka ugyanabban az időszakban volt hallható az iskolai magyar nyelvoktatás berkeiben, mint A -tatik, -tetik nem használtatik. És hozzá hasonlóan egy magyar nyelvi jelenség gyérülését állapítja meg, avagy a további használatát helyteleníti. Csakhogy ennek az érvénye szűkebb körű. Az előbbi…

Tovább olvasom

A -tatik, -tetik nem használtatik

Nyelvi tévhitek 36.

Ez a nyelvpallérozás céljára kitalált mondóka a tizenkilencedik század második felében terjedt el a magyar iskolai oktatásban, többedmagával így: A -tatik, -tetik a magyarban nem használtatik. A forrást nem ismerjük, nem tudjuk, hogy valamely túlbuzgó nyelvész vagy nyelvoktatói potentát indította-e…

Tovább olvasom

A -nak birtokosrag felesleges?

Nyelvi tévhitek 35.

Bizonyára sokan felkapják a fejüket ennek olvastán. Ugyan ki mondott valaha ilyesmit? Be kell vallanom, hogy én sem láttam sehol ezt az állítást így megfogalmazva. Akkor hát miért sorolom a téves hiedelmek közé? Azért, mert a nyilvánosság számára íróknak a meghökkentő hányada viselkedik úgy,…

Tovább olvasom

Az idegen szó szeplő a magyar szövegben?

Nyelvi tévhitek 26.

Mi tagadás, sokakban él ez a meggyőződés, bizonyára iskolai tanulmányaik során is kaptak intelmeket, hogy igyekezzenek mindig szép, kifejező magyar szókat illeszteni a szövegükbe. Különösen a 19. századi nagy nyelvújításnak, Kazinczy és kortársai sikeres mozgalmának az emléke kötelez minket rá,…

Tovább olvasom

Nagy veszélyben van a magyar nyelv?

Nyelvi tévhitek 25.

Ez a riasztó hír időnként fel-felröppen, hallunk és olvasunk róla. És természetesen együtt jár a buzdítással és követeléssel, hogy védjük meg anyanyelvünket a veszélytől. Egyesek úgy gondolják, hogy ez egyenesen nemzetstratégiai kérdés, a hatóságoknak is meg kell tenniük mindent a veszély kivédése…

Tovább olvasom

Nyelvünket óvni kell a változásoktól?

Nyelvi tévhitek 24.

A laikusok között igen sokan elégedetlenek a közbeszéd új jelenségeivel. Panaszkodnak, ismert nyelvművelőknek vagy az akadémiának írnak, és szóvá teszik a megfigyelt ferdeségeket. Gyakoriak a zúgolódók között az idősebbek, a „laudatores temporis acti”, az elmúlt idők dicsérői. Háborognak, hogy miket…

Tovább olvasom

A magyar szórend kötetlen?

Nyelvi tévhitek 23.

Sokan vélekednek így, és tulajdonképpen „van benne valami”, de ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy fél­igazságról van szó. A magyar mondat szórendje ugyanis nem teljesen kötetlen, bár sok más nyelvvel való összehasonlítás érthetően kelt ilyen benyomást. Az angolban például valóban bajos a…

Tovább olvasom

A magyar a legnehezebb nyelv?

Nyelvi tévhitek 16.

Több példáját láttuk már, hogy a magyar ember lehetőleg mindenről szereti kijelenteni, jó esetben csak a szíve mélyén meggyőződéssel dédelgetni azt a véleményt, hogy mi vagyunk a világon a leg… No persze igazán úgy szeretjük, szeretnénk folytatni, hogy …jobbak, …okosabbak, …kitartóbbak stb.…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása