Csoóri Sándor (1936–2016)a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, szociográfus, politikus
„Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt…
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)lírikus, gondolkodó, színműíró, komikuseposz-szerző
„A magasszintű intellektualitás mércéjén mérve ő a legnagyobb magyar lángelmék közé tartozik.” (Barta János)
„Bravúrosan kezeli a versformákat, és dallamosabbá tette a magyar nyelvet, mint bárki mindaddig. A…
A tárgyköltészet (Dinggedicht) a német irodalomtudományban használatos műfajmegjelölés, s elsősorban a közösség anyagi kultúrájának tárgyait leíró versekre vonatkozik. Fő képviselőjének a szobrot is megverselő Rainer Maria Rilke osztrák költő számít. Ókori előzményeknek számítanak a hősök (Homérosz…
A verstani irodalomból hiányzik az arra vonatkozó explicit válasz, hogy mi teszi költeménnyé a verset. Több ilyen jellegzetességet szokás emlegetni, többek között a szubjektivitást (éncentrikusságot), a kombináló alkotásmódot és a szaggatott szövegezést – az alábbiakban ezeket emelem ki. A tudatosan…
Bessenyei György (1746–1811)Költő, drámaíró, bölcseleti író, röpiratíró, "a bihari remete"
„Hatásának legerősebb és legelevenebb tényezői a magyarság megszilárdítására, fejlesztése és művelése érdekében közzétett röpiratai.” (Beöthy Zsolt)
„Életműve lényegében tanító jellegű bölcselkedő…
Berzsenyi Dániel (1776–1836)költő, esztéta, tanulmányíró „a niklai remete”
„Nézete szerint a béke, a kultúra, a műveltség az emberi boldogság alapjai. Korai ódái a klasszikus, maradandó emberi értékeket hirdetik, a napóleoni háborúk idején a magyar nemesi összefogást és az önfeláldozó hazafiságot…
BATSÁNYI JÁNOS (1763–1845) költő, műfordító
„A költő magára vette a hasznossági, társadalmi-szolgálati funkciót: már nem megmagyarázni, hanem mintegy megváltoztatni kívánja költészetével és vezérszerepével a világot.” (Margócsy István)
„Első forradalmár költőnk, aki a személyesség addig nálunk nem…
BALASSI BÁLINT (1554–1594) költő, drámaíró
„Nyolc nyelven értő, fölényesen művelt, ragyogó költői tehetség, európai fölszabadult szellemű, humanista, reneszánsz egyéniség: szépség, vitézség, tisztaság és emberség iránti vágy vezérli. Költészetének titka az önkifejezés és a megformáltság harmonikus…
BABITS MIHÁLY (1883–1941)író, költő, műfordító, esszéista
„A hangulatok, fordulatok, versalakok százai szövődnek egybe lírájában, mindegyik tárgya megkapja a maga új színét, stílusos formáját. Zörejes hang csak akkor tör elő költészetéből, amikor a világháború kétségbeeséssel tölti el. Ez időtől…
ARANY JÁNOS (1817–1882) nagyepikus, költő
„Egy dologért biztosan érdemes magyarnak születni: azért, hogy Arany Jánost eredetiben olvashatjuk.” (Nemes Nagy Ágnes)
„Nagy elmédet csak nagy szíved múlta felül. A hazafi, férj, atya és barát példányképe voltál. A képzelet magas röptét s a szív mély…
