Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Az apróhirdetések csodálatos világa

Elhangzott a Katolikus Rádió Akvarell című műsorában 2024. június 12-én. „Kerékpárosveszély - a bicziklisták száma ijesztő módon emelkedik városunkban. Ha nappal karikáznak, az ellen semmi észrevételünk, de az estéli órákban igen kellemetlen a semmit sem sejtő járó-kelő embernek félre ugrálni a…

Tovább olvasom

A Duna, az Olt és a többi hangja

Békés megyében négy nemzetiség nyelvén tanulhatnak a diákok

Megjelent: Népszabadság, 2002. május 11. Nem könnyű egy kilencévesnek más nyelven tanulni Magyarországon sem. Például egy – mondjuk – szerb tankönyvben találkozni valamilyen latin betűs mesével. Hát még, ha a tanár az ismeretlen szerb szavakat cirill betűvel írja a táblára. Mégis jó ennek a…

Tovább olvasom

Másként vagyunk finnugorok?

Pusztay János nyelvünk több tízezer éves mélységeit kutatja

Megjelent: Népszabadság, 2003. szeptember 25. A magyar nyelv több másikkal együtt a hatezer évvel ezelőtti uráli alapnyelvből alakult ki, miközben mindezen nyelvek, nyelvelődök többségének használói az Urál hegység vidékéről nyugat felé vándoroltak – többségünk így tanulta iskolai tanulmányai…

Tovább olvasom

Ragoznak, de nem rokonok

Vászolyi Eriket az anyanyelvi gy és ty is segíti Ausztráliában

Megjelent: Népszabadság, 2003. június 21. A magyar nyelvet sokan rokonították már törökkel, sumerrel, japánnal és ki tudja, még hány másikkal. Akadnak, akik Ausztrália őslakóinak nyelvét is kapcsolatba hozzák a miénkkel. – A magyar nyelvészek közül alighanem Vászolyi Erik ismeri legjobban…

Tovább olvasom

Milyen lesz a jövő magyarja?

A szabályok változnak, szavak tízezrei születnek, a nyelv jellege megmarad

Megjelent: Népszabadság – Budapest melléklet, 2001. április 7. Hogy milyen volt a magyar nyelv száz vagy kétszáz évvel ezelőtt, azt nagyjában tudjuk. Hogy ma hogy beszélünk, arról is vannak fogalmaink. De hogy milyen lesz nyelvünk nem is száz esztendők, hanem akár csak néhány évtized múlva, arról…

Tovább olvasom

Cházár Andrásnak köszönhetjük a siketek több mint kétszáz éves iskoláját

A váci intézet volt Európában a negyedik

Megjelent: Népszabadság – Budapest melléklet, 2002. június 26. Kisdiákok tanulmányi versenyének eredményhirdetését látni mindig szívet-lelket gyönyörködtető élmény. Hát még akkor, ha a díjazottak egyébiránt és valamiben elesettebbek az átlaggyerekeknél! Az országnak talán leghosszabb nevű oktatási…

Tovább olvasom

Szerencsét is hozhat a rokontalanság

Kenesei István a magyar nyelv jövőjéről

Megjelent: Népszabadság, 2004. május 29. Ritka eset, hogy egy egyszerre elvont és gyakorlatias tudományszak legfontosabb ismereteit összefoglaló könyv húsz esztendő múltán ötödször is megjelenjen. E ritka eset történt meg az A nyelv és a nyelvek című – igaz, nemcsak bővített, hanem át is dolgozott…

Tovább olvasom

Egymilliárdan betű nélkül

Az analfabéták aránya csökken, a számuk azonban szaporodik a világon

Megjelent: Népszabadság, 1997. szeptember 6. Az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO 1965-ben világkongresszust hívott össze. A résztvevők – tudván, hogy az analfabetizmus mennyi nehézséget, kényelmetlenséget okozhat az egyénnek és a társadalomnak, mennyi nemzeti…

Tovább olvasom
Címkék: Daniss Győző

Hangunk patikamérlegen

Gyorsabban beszélünk, a női hang mélyül

Megjelent: Népszabadság, 2001. március 28. Egy beszédkutató laboratóriumban – ha jelképesen értjük – természetesen patikamérleggel mérik az emberi hangot. Valóságos patikamérleget azonban aligha keresne bárki egy efféle intézményben. Pedig rátalálna. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Kempelen…

Tovább olvasom

Tizenegy színű szivárvány

Megjelent: Népszabadság, 2000. december 9. Egy skót nyelvész, Isabel Forbes egy nemzetközi konferencián azt kérdezte magyar kollégáitól, hogy lehet az, hogy a magyar nyelvben két szó is van arra – a „piros” és a „vörös” –, amire az angolban, a németben, a franciában csak egy. A hajdani beszélgetés…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása