Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A szórend: másik nyelv?

Nyelvszemlélet III.

Megjelent: Magyarország 1977/33, 21. o. A magyar anyanyelvű ember abban a tudatban nő fel, hogy tud magyarul. Mint mondani szokás: az anyatejjel együtt szívta magába azt a csodálatos képességet, amelynek révén éppen ezen a nyelven gondolkodik, álmodik, beszél. Miért kételkedne abban, hogy anyjától,…

Tovább olvasom

A templomi énekek nyelvünk múltjának megőrzői

Grétsy László a „Sík–Schütz” imakönyvről

91 éves korában elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, a TINTA Könyvkiadó szeretett szerzője. Rá emlékezve tesszük közzé az Édes Anyanyelvünkben megjelent 2020-as írását. Nyugodjék békében! A könyv, amelyből a következőkben gyakran merítek, Sík Sándor és Schütz Antal…

Tovább olvasom

Komfort szavunk eredete I.

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XVI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 93. évf. 1969., 390–396. oldal. I. Ezen a szón nálunk manapság a mindennapi életben a vízöblítéses vécét és a hideg-meleg folyóvizes fürdőszobát értik, mint a komfortos lakás lényegbeli tartozékait. Némelyek esetleg még hozzáveszik a központi…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

"A nyelv nemcsak eszköz, hanem fegyver is"

A magyar nyelv értelmező szótára (első kötet: A–D)

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Köznevelés 15. évf. 1959. 569–570. A magyar nyelv értelmező szótáraElső kötet: A–D.Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete A szótár, az egynyelvű, anyanyelvi szótár a nemzeti műveltség tárháza. A szó – mint a fogalom…

Tovább olvasom

A magyar nyelv értelmező szótára az iskolában

A nyelv elődeinknek évszázadokon, sőt évezredeken át felhalmozott tudáskincsét őrzi és örökíti át nemzedékről nemzedékre. Elsősorban és legszembetűnőbben az a része, amely a beszélő szempontjából a leginkább kész, a közösség által legjobban kialakított elemeket foglalja magába: a szókincs. Így az…

Tovább olvasom

Teljes reduplikáció az újabb angolban

Az angol nyelvtörténet újabb fejleményei közé tartozik, legalábbis egyes változatokban a melléknevek, főnevek, sőt más nyelvi elemek teljes reduplikációja, amely egyes melléknevek esetében a főjelentést hangsúlyozza (‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’), a főnevek esetében pedig a jelölt dolog…

Tovább olvasom

Takarékos szemantika

A szemantikai reprezentációk, különösen a poliszémia megítélése tekintetében kétféle szélsőséges nézőpont létezik. A takarékos szemantika, melynek képviselői elsősorban elméleti nyelvészek, azt vallja, hogy a szemantikai reprezentációk többé-kevésbé meghatározatlanok és általánosak, minimálisan…

Tovább olvasom

Borja vagy borjúja?

Eltérő toldalékolású alakváltozatok

Egyik barátom a napokban azt kérdezte tőlem, hogy lehet az, hogy a daru többese daruk vagy darvak, aszerint, hogy emelődarukat vagy madarakat értünk rajtuk. Amit neki gyorsan pár példával magyaráztam meg, azt most megpróbálom részletesebben kifejteni. Ha egy szónak kettős jelentése fejlődik (daru…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása