Mi a mosoly?

Szó-lélek-közelítés 35.

„Szája sarkában halvány mosoly bujkál. Nem tudom pontosan megmondani, miért, de nekem tökéletesnek tűnik ez a mosoly. Kicsiny, napsütötte helyet juttat eszembe, mert csak csöndes, eldugott zugba tűz be így a derűs napsugár.” (Murakami Haruki)

A mosolynak van világnapja, Harvey Ball 1999-ben hozta létre a World Smile Dayt. Azt szerette volna, ha e napon mindenki ajándékoz egy mosolyt a másiknak, vallástól, lakóhelytől és politikai hozzáállástól függetlenül. A mosolynap dátumát minden év októberének első péntekére tűzte ki. Évek óta hagyomány, hogy a Bibó István Gimnázium diákjai ezen a napon kis kártyákon a mosolygással kapcsolatos idézeteket osztogatnak az arra járóknak. A festészet történetének talán legismertebb alkotása is egy mosolyt ábrázol. Egy rejtélyes, megfontolt, bölcsességet sugárzó női mosolyt egy érdekes tájban. A képet évente hatmillióan nézik meg – jelenleg a párizsi Louvre-ban. A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503–1519 között készült remekműve. A Gioconda a ’gondtalant’ jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím e kettős jelentéssel játszik.

Mona Lisa (1503–1506), Louvre, Párizs

E titokzatos, belső sugárzású mosoly miatt számtalan módon jelenik meg a tömegkultúrában. Egy-két példa csupán: Mona Lisa mosolya, amerikai film, rendezte: Mike Newell, Julia Robertsszel a főszerepben. A Mona Lisa együttes a világ első női, crossover szoprán triója. Sikeres mű Pierre La Mure Mona Lisa magánélete című történelmi regénye. A kép szerepel Dan Brown A da Vinci-kód című regényében, illetve a belőle készült filmben is. Világhírű az ókori görög szobrok archaikusnak nevezett mosolya is: pl. teneai Apollón kifejezően jeleníti meg a világra való rácsodálkozást és ennek örömét. Ez a mosoly félig kínt, félig gyönyört tükröz, egyben mély bölcsességet, Hamvas Béla szerint az emberélet szomorú szépségét, azt, hogy e szépség az emberi és isteni világ határán jelenik meg. A régi Kínában a taoista mesterek is fölismerték a mosoly erejét. Önmagukon gyakorolták a Belső Mosoly meditációt, amely magas szintű, szeretetteljes, spirituális energiát hoz létre, amelyet a szerveinkbe irányíthatunk. Gyógyító, regeneráló és frissítő hatása van, segíti a szerveket optimális működésükben, és jelentősen megnöveli az energiaszintünket. Gautama Buddha ábrázolásain is ott a jellegzetes bölcs mosoly, a lelki béke sugárzása, amely az ahimsza, az erőszakmentesség mint legfontosabb életelv hiteles, szép megnyilvánulása, üzenete: „Harag nem old föl haragot – a szeretet mindent felold”.

Maitréja Buddha

A mosoly külső jele egy olyan arckifejezés, melynek során a száj két végéhez legközelebb eső izmokat mozgatják, és ha őszinte, spontán, észrevehető a szem környékén is, a legtöbb ember nem tudja akaratlagosan mozgatni a szem körüli izom külső részét. Van bizony megtévesztő mosoly is, sokan mögé bújnak egy-egy helyzetben. Már a Czuczor–Fogarasi-szótár is rögzítette a közmondást: „Nem mind barátod, aki reád mosolyodik” (in: Kiss Gábor – Kiss Bernadett: Bölcs tanácsok, TINTA Könyvkiadó, 2020). Néhányan vidám arcukkal tartják vissza könnyeiket, avagy rejtik el félelmüket.

Az apró külső jelek még a személyiségtípusra is utalnak. Ha az ember szájának a két vége vízszintesen áll, azt jelenti, hogy az illető realista, ha lefelé konyul, akkor pesszimista. Ám akiknek a szája sarkai fölfelé görbülnek, alapvetően jobb kedélyűeknek mondhatók. Az igazi, fényes mosoly közben szebbnek találunk magunk körül mindent és mindenkit. Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mindaddig, amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele. Ha pedig mi mosolyogunk, előbb-utóbb más is fog. A mosolygás leggyakoribb kiváltó oka az elégedettség és a boldogság.

Garai Gábor: Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

„Ha a hétköznapjainkban tudnánk mosolyogni, ha boldogok és békések tudnánk lenni, ez nemcsak nekünk, hanem mindenkinek a hasznára válna. Ha mi igazán tudjuk, hogyan kell élni, akkor a napunk kezdésének a legjobb módja a mosoly. A mosoly megerősíti a tudatosságunknak és a választásunknak, hogy tudunk örülni” – ajánl egy jó módszert Thich Nhat Hanh. Mécs László életelvvé emeli: „Én tükre vagyok minden mosolyoknak, én azért élek, hogy visszamosolyogjak”.

Madách Imre Az ember tragédiájában fölmagasztosítja, örök örömforrásnak jelöli Éva megszólalásában: „E földre csak mosolyom hoz gyönyört, ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra”.

A mosoly, a nevetés ösztönös biológiai gyökerű, genetikailag kódolt humán érzelemkifejező jelenség. Kiváló kommunikációs eszköz is, ahogy a közmondás tartja: A mosoly, melyet küldesz, visszatér hozzád. Arthur Ward szavaival élve pedig: „Egy meleg mosoly a kedvesség világnyelve.”

Születésünket követően már az első hetekben mosolygunk, még nem is tudva, hogy minek és miért. Ezt REM mosolynak nevezzük. Miután egy kicsit fölcseperedtünk, már kapcsolatteremtő, illetve válasz édesanyánk közeledésére.

Ezt nevezzük szociális mosolynak, ami az anya és a gyermeke közti interakció szabályozója lesz, s az is marad. Útjelző az a mosoly, amely megjelenik azok arcán, akikkel találkozom. A szívből jövő mosoly nevezhető lelki simogatásnak. Viszont a „mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb” – figyelmeztet a reformkori közmondás, amelyet az Aranyigazságok című kötetben találhatunk (összeállította: Kiss Bernadett – Kiss Gábor – Miksné Mátyási Eszter, TINTA Könyvkiadó, 2016).

A rendszeres mosolygás endorfint, azaz boldogsághormont termel. Ettől ellenállóbb lesz a szervezetünk, azaz megerősödik az immunrendszer. Már csak ezért is, ébredést követően, valamint este is, elalvás előtt, egyszerűen kezdjünk el mosolyogni. Még ha eleinte erőltetettnek is tűnik, hamar észre fogjuk venni, hogy pusztán az ajkak ilyen fizikai elrendezése belső változást hoz a lelkünkben. Észrevehetjük, hogy az elalvás gyorsabban jön a megszokottnál, és pihentetőbb lesz.

Az irodalomban is számos műben említődik, kifejeződik a mosoly értéke. Néhány különbözőt villantunk föl. A finom lelkű Vörösmarty számára a cselekvés tükre: „Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett, tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád”, valamint a teljes elfogadás jele, ahogy ifjú hitveséhez fordul:

„Nem fáradsz-e reám mosolyogni, ha csüggedek, és ha
Megszédít a gond, tűrni szeszélyimet?
Nagy feladás vár rád: fiatal szívednek erényét
Tenni napul megtört életem árnya fölé”.

Arany Jánosnál az ígéretes ifjúság értékeit hordozza: „Hová lettél, hová levél, oh lelkem ifjúsága! Más ég hintette rám mosolyát, Bársony palástban járt a föld”.

Pilinszky János univerzális ellentéteiben ragadja meg:

„Mosoly, könny, oszlopok
A fátyol és a napernyő elég,
mint cigarettapapiros.
De elégnek a csontok is,
a sziklák és a tengerek vize.
Csupán a mosoly halhatatlan,
a könny s az oszlopok.
Bár ők se élik át a pusztulást,
csak túlragyogják”.

Sümeginé dr. Tóth Piroska

A Szó-lélek-közelítés sorozatban korábban megjelent: