Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Névkutatás: utcák, állatok, emberek

A Csaló köz Bécsben és Doktor Dömötör Ödön

Megjelent: Magyarország 1971. március 14., 23. o. Aki csak az idegen szavak szótárában nézi meg, mi az onomasztika, e rövid definícióval elégedhet meg: „A szótannak a tulajdonnevekkel foglalkozó ága”. Aki azonban a Nyelvtudományi Értekezések most megjelenő kötetét ismeri meg (Akadémiai Kiadó),…

Tovább olvasom

Még néhány szó az idegen nevek kiejtéséről

Nyelvi tévhitek 6.

"Az idegen nevek kiejtésében legjobb a német szabályait követni." - Ilyen tanácsot biztosan senki sem hangoztatott, de a jelek szerint azok, akik kevés idegen nyelvet ismertek, bizonyos esetekben sokáig ahhoz a nyelvhez folyamodtak, amelyet a legtöbb ember ismert, és ha egy szokatlanabb idegen…

Tovább olvasom

Nomen est omen

Magyar szótárak IX. Kiss Gábor rovata Nevünkben a végzetünk – tartja a régi latin mondás. A nyelvészet ágai közül a névtan, a nevek magyarázatával, eredetével foglalkozó szakterület a legnépszerűbb. Kit ne érdekelne, honnan ered a neve? Hányan töprengenek gyermekük születése előtt, hogy milyen…

Tovább olvasom

Névtani alapművek

A keresznevek és a tulajdonnevek enciklopédiáiról

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája; TINTA Könyvkiadó; 2009 Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája; TINTA Könyvkiadó. 2010 Az írás eredeti megjelenési helye: Kortárs, 2010. szeptember Egyes nyelvészek és filozófusok a tulajdonnév és a köznév között a lényeges…

Tovább olvasom

A keresztnevekről. Az Isten is János…

A nyelvek világában VI.

Az európai kultúrkörbe a névadásnak új korszakát hozta a kereszténység: az ősi, pogány, nemzeti nevek helyébe fokozatosan az ún. keresztnevek léptek, vagyis a biblia, az apostolok, hitvallók és főként a keresztény egyház szentjeinek nevei. Az újszülött gyermek abban a hitben kapta valamelyik szent…

Tovább olvasom

A vezetéknév születése

A nyelvek világában V.

Ma Magyarországon mindenki törvényileg van kötelezve kételemű név viselésére. Első eleme a vezetéknév, második a keresztnév. Ez a helyzet is történeti fejlődés eredménye. Nevek azóta vannak, mióta az ember beszél, azaz bizonyos hangokhoz bizonyos meghatározott képzetet kapcsol. A beszéd kezdetleges…

Tovább olvasom

Keresztneveink múltja, jelene és jövője

Nyelvészportrék XVIII. Beszélgetés Raátz Judittal

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha valami igazán szorosan hozzánk tartozik – mégpedig legtöbbször nem is a magunk akaratából –, az a nevünk. Legtöbbször már a születésünk előtt eldől, hogy melyik lesz a nevünk „első eleme” az eddig létező kevés híján kétszázezer magyar lehetőség közül.…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása