Megjelent: Magyarország 1977/38, 37. o. A tudomány legnagyobb tévedése, hogy csakis a tudományban hisz. Ez a szellemes aforizma a nyelvtudományra is érvényes. A nyelvet legalább olyan mértékben — ha nem jobban — alakítja a tudománytalanság, mint a tudományosság. Korántsem csak a múlt tanúskodik…

Megjelent: Magyarország 1977/37, 21. o. Látszólag nagyon egyszerű kérdés: hányféleképpen lehet ragozni egy magyar szót? A válasz meghökkentő: mindmáig nem tudjuk pontosan megmondani. A feleleten idestova száz esztendeje vitatkoznak a nyelvészek. Simonyi Zsigmond egész könyvet szentelt a kérdésnek…

Megjelent: Magyarország 1977/36, 21. o. A II. világháború legnyomasztóbb időszakában — amikor Magyarországot megszállta a német hadsereg — önéletrajzi regényének utolsó fejezetein dolgozott Illyés Gyula. Az utcákon nyilas pártszolgálatos suhancok száguldoztak, amikor ő lélekben a húszas évek…

Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o. A nyelvészek tehát azt vallják: nincs értelme hadakozni a meggyökeresedett idegenszerűségek ellen, kiirtásuk teljesen kilátástalan. Az írástudók, úgy tetszik, kérlelhetetlenebbek, ők mintha ma is Szarvas Gáborral, az 1872-ben napvilágot látott — s mindmáig…

Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o. Rivarol, „a legfranciább francia” — Voltaire jellemezte így — a XVIII. század végén anyanyelvéről tartott előadást a berlini Akadémián: „A mondat rendje és szerkezete — magyarázta tudós hallgatóságának —, ez különbözteti meg a mi nyelvünket a régi és modern…

Megjelent: Magyarország 1977/33, 21. o. A magyar anyanyelvű ember abban a tudatban nő fel, hogy tud magyarul. Mint mondani szokás: az anyatejjel együtt szívta magába azt a csodálatos képességet, amelynek révén éppen ezen a nyelven gondolkodik, álmodik, beszél. Miért kételkedne abban, hogy anyjától,…

Megjelent: Magyarország 1977/32, 21. o. Egyfelől tehát áz írók vészjelzéseit hallani a magyar nyelv hanyatlásáról, másfelől a nyelvtudomány tárgyilagos megállapításait a fejlődésről. „Fölmagasodni / nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj…

Megjelent: Magyarország 1977/31, 21. o. Úgy tetszik, szinte kérdezni is fölösleges, olyannyira magától értetődő rá a válasz: előnyére vagy hátrányára változik-e a magyar nyelv? Íme, a vészjelzések közül néhány: „Nyelvünk romlik” — állapítja meg Déry Tibor „Nyögvenyelő” című eszmefuttatásában,…