Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Másként vagyunk finnugorok?

Pusztay János nyelvünk több tízezer éves mélységeit kutatja

Megjelent: Népszabadság, 2003. szeptember 25. A magyar nyelv több másikkal együtt a hatezer évvel ezelőtti uráli alapnyelvből alakult ki, miközben mindezen nyelvek, nyelvelődök többségének használói az Urál hegység vidékéről nyugat felé vándoroltak – többségünk így tanulta iskolai tanulmányai…

Tovább olvasom

Ragoznak, de nem rokonok

Vászolyi Eriket az anyanyelvi gy és ty is segíti Ausztráliában

Megjelent: Népszabadság, 2003. június 21. A magyar nyelvet sokan rokonították már törökkel, sumerrel, japánnal és ki tudja, még hány másikkal. Akadnak, akik Ausztrália őslakóinak nyelvét is kapcsolatba hozzák a miénkkel. – A magyar nyelvészek közül alighanem Vászolyi Erik ismeri legjobban…

Tovább olvasom

Szerencsét is hozhat a rokontalanság

Kenesei István a magyar nyelv jövőjéről

Megjelent: Népszabadság, 2004. május 29. Ritka eset, hogy egy egyszerre elvont és gyakorlatias tudományszak legfontosabb ismereteit összefoglaló könyv húsz esztendő múltán ötödször is megjelenjen. E ritka eset történt meg az A nyelv és a nyelvek című – igaz, nemcsak bővített, hanem át is dolgozott…

Tovább olvasom

Félezer szavunk finnugor eredetű

Megjelent: Népszabadság, 2000. december 9. Egy évtized alatt két kiadásban is megjelent Domokos Péternek a Szkítiától Lappóniáig című, a finnugor nyelvrokonság és a magyar őstörténet irodalmunkban tükröződő históriáját bemutató kötete. A finnugrisztika tudományos eredményeinek jelenkori társadalmi…

Tovább olvasom

Indoeurópai „őshaza”

Új elmélet az eredetről

Megjelent: Magyarország 1990/24: 23. o. A bolygónkon használatos sok ezer nyelv közül a legtöbb az indoeurópai nyelvek családjába tartozik. A mai emberiség csaknem felének az anyanyelve valamilyen indoeurópai idióma. Nyelvtörténészek megkísérelték felfedni az egyes nyelvek fejlődéstörténetét, és…

Tovább olvasom

Nyelvünk finnugor eredetének elméletét osztrák ügynökök találták ki?

Nyelvi tévhitek 20.

Amikor Sajnovics János korszakalkotó nyelvészeti műve, a Demonstratio megjelent 1770-ben, hazai értelmiségi körökben nagy felzúdulást keltett. A terjedelmes értekezés ugyanis azt igyekezett bebizonyítani, hogy a magyar az eredete szerint rokonságban áll a lapp nyelvvel és néhány más északi kis…

Tovább olvasom

Szavaink ablakok egy ősi világra

Koppenhága tulajdonképpen Kappanhágó, Stockholm pedig Istókhalma?

Az embereket a nyelvészetből leginkább két terület érdekli, ezek közül az egyik a nevek világa, a másik pedig a szavak eredete. Hiszen ki ne gondolkodott volna már azon, hogy saját neve honnan ered, van-e a nevének valamiféle titkos, ősi jelentése? Ugyanúgy mindnyájunkban sokszor felvetődik egy-egy…

Tovább olvasom

Haladva érni ugyanoda?

Egy érdekes nyelvészpálya

Rádióinterjú Simoncsics Péterrel a Magyar Katolikus Rádióban. Elhangzott 2021. november 14-én du. 16 órakor. Szerkesztő riporter: Nagy György András Nem tudom, hány hallgatónk tudja, de ha egy hosszú papírcsík két végét összehajlítjuk és 180 fokban elfordítva összeragasztjuk, akkor a közepén…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása