Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A moldvai csángókról

Az írás eredeti megjelenési helye: Vasárnapi Újság, 1900, 47. évfolyam, 690-695. A magyar olvasóközönség sokat hallott már a csángókról, amaz idegenbe szakadt magyarokról, akik hosszú idő óta élnek ott, de azért anyanyelvüket, ősi szokásaikat, nemzeti jellemvonásaikat annyira, amennyire megőrizték…

Tovább olvasom

Az ízletes rizike gomba és népi elnevezései

Az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozik. Gyűjtött és kereskedelembe is nagy tételben kerülő gombafaj. Barnás-narancssárga színű. A kalap átmérője 5–12 cm között van. Fiatalon laposan domborodó, majd kiterül, a közepe benyomódik, végül tölcsér…

Tovább olvasom

Székelyföldön, Mezőségben, Moldvában

Nyelvészportrék IX. Beszélgetés Péntek Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. A tíz magyar nyelvjárás közül hetet itthon és hét országszomszédunk velünk határos területein beszélnek. Három romániai magyar nyelvjárásterületnek nincs földrajzi kapcsolata hazánkkal. Az ott lakók már jó ideje – kolozsvári professzor beszélgetőtársunk, Péntek…

Tovább olvasom

Szavak élete

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár

Az elmúlt évek bizonyára legnagyobb magyar nyelvű tudományos vállalkozása, pontosabban ennek a vállalkozásnak az első eredménye került a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában a közönség elé, Szabó T. Attilának, a kolozsvári egyetem nyugalomba vonult, születése hetvenedik évfordulóját…

Tovább olvasom

„Ha sóst evett, igyék réá!’’

Régi erdélyi szólások, közmondások

A magyar szótárirodalom egyik nagy alkotása az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Az 1976 és 2014 között megjelent 14 kötete a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gazdag gyűjteménye. A szótár megálmodója és első főszerkesztője a kolozsvári professzor, Szabó T. Attila volt. A régies…

Tovább olvasom

A rókagomba megnevezése Európa nyelveiben

A sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) lombos és tűlevelű fákkal képez mikorrhizát; előszeretettel fordul elő a lucfenyő alatt mohában, de a magas fűben és kavicsos helyen is megtalálható. Kedveli a savanyú talajt. Júniustól októberig terem, de a fő termésideje a nyár eleji hónapokra esik.…

Tovább olvasom

Milyen tájszavak kapcsolódnak a kürtőskalácshoz és készítéséhez?

A kürtőskalács Magyarországon többek között az erdélyi konyhát sikerrel népszerűsítő Zilahy Ágnes révén vált elterjedtté, de máig jellegzetesen erdélyi ételnek számít, s a legmagasabb színvonalú vendéglátásban is előfordul. A kürtőskalács Erdélyből kürtősfánk (1679), kürtőkalács (1729), kürtőskalács…

Tovább olvasom

Barangolások Erdély helynevei között

Nyelvművelő levelek VI.

Erdély nevét hallva sok magyar embernek feldobog a szíve, s töméntelen történelmi, földrajzi, irodalmi emlék kezd kavarogni benne; utazások, emberi kapcsolatok emléke – valami csodálatos melegség, melyhez hasonlót akkor érzünk, ha idegenben élő testvérünkkel, barátunkkal…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása