Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Kettednaptól a vásárnapig

Honnan erednek a magyar napnevek?

Nyelvünkről és a nyelvekről színesen – Maticsák Sándor írásai A napok megnevezésének gyökereit Mezopotámiában kell keresnünk. Az asszír birodalom csillagászai magas szinten művelték tudományágukat. Megfigyelték a bolygókat és az állócsillagokat, vizsgálták a Nap és a Hold mozgását, leírták a nap-…

Tovább olvasom

Honnan erednek szavaink?

Havas Henrik beszélgetése Sipőcz Katalinnal

A Klubrádióban Havas Henrik beszélgetett 2012-ben Sipőcz Katalinnal az Etimológiai szótár című könyvről. A TINTA Könyvkiadó Etimológiai szótára itt rendelhető meg kedvezményesen: https://www.tinta.hu/Etimologiai-szotar Roppant érdekes és izgalmas könyvet tartok a kezemben: Etimológiai szótár,…

Tovább olvasom

Kezdetben volt az Ige

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai XXIV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. március. E sorok olvasói nagyon jól tudják, hogy írásom címét Szent János evangéliumának előszavából, annak is az első sorából merítettem. Benne az Ige nem azt jelenti, ami e szóról az embereknek elsősorban eszükbe jut. Nem a cselekvést,…

Tovább olvasom

Újházi a gasztronómiában

Újházi Ede (1844–1915) kora kiemelkedő színésze, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője volt. (Egyes forrásokban Ujházi, Újházy néven szerepel.) 1870-től volt a Nemzeti Színház tagja, 1888-ban az Operaház játékmestere is lett. Alakjához több anekdota fűződik (Békés 1962: 103–115).…

Tovább olvasom

Madárnévből származó lőfegyvernevek

Az alábbiakban madárnévből, mégpedig solymászmadarak (pedzőmadarak) nevéből származó, a lőfegyver sólyom metaforán alapuló lőfegyverneveket (közneveket) tárgyalok, azaz a falkon, falkonett, muskéta és terzerol elnevezések – vándorszók – azonos szemléleten alapuló keletkezésére mutatok rá, elsősorban…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása