Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Szatócsból Szatymaz

Földrajzi nevek etimológiája – Hétezer szócikkes szótár

Megjelent: Magyarország 1978/14: 23. o. Vajon a Duna menti Nagy- és Kismaros helységnevek eredetüket tekintve azonosak-e a Maros folyó nevével? Természetesen – válaszolná erre száz megkérdezett közül kilencvenkilenc. Még a szakemberek közt is akadt, aki ugyanígy felelt a kérdésre, például egy…

Tovább olvasom

Nyelvészeti séta – a térképen

A nyelvek világában IV.

Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában…

Tovább olvasom

Nincs nyelv helynevek nélkül

Nyelvészportrék VII. Beszélgetés Hoffmann Istvánnal

Az interjút Daniss Győző készítette. Földrész, ország, hegy, tó, folyó, város, falu, településrész, utca, tér, dűlő – megannyi természeti vagy ember alkotta valóságdarab. A legtöbbnek van neve. Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen több millióra tehető a különféle helyeket megjelölő…

Tovább olvasom

Győrben vagy Győrött?

Nyelvművelő levelek XVI.

Egy – hangjából ítélve fiatal – telefonáló nekem szegezte nemrég a kérdést: miért hallani újabban, időjárás-jelentésekben, egyebütt is a – szerinte szabályos – Győrben alak helyett ezt a formát: Győrött. Hát igen! Egy újszülött csecsemőnek minden vicc új. A…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása