Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Csokonai Vitéz Mihály-breviárium

Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)lírikus, gondolkodó, színműíró, komikuseposz-szerző „A magasszintű intellektualitás mércéjén mérve ő a legnagyobb magyar lángelmék közé tartozik.” (Barta János) „Bravúrosan kezeli a versformákat, és dallamosabbá tette a magyar nyelvet, mint bárki mindaddig. A…

Tovább olvasom

Romlik-e a magyar nyelv?

Nyelvszemlélet I.

Megjelent: Magyarország 1977/31, 21. o. Úgy tetszik, szinte kérdezni is fölösleges, olyannyira magától értetődő rá a válasz: előnyére vagy hátrányára változik-e a magyar nyelv? Íme, a vészjelzések közül néhány: „Nyelvünk romlik” — állapítja meg Déry Tibor „Nyögvenyelő” című eszmefuttatásában,…

Tovább olvasom

Mi a megbecsülés?

Szó-lélek-közelítés 61.

„A nagy: csupa kicsiny; a sok: csupa kevés. Gyűlöletre feleljen megbecsülés.” (Lao-ce: Tao Te King – Az Út és Erény könyve) A megbecsülés képessége egy fontos erény, amely arra tesz készségessé, hogy a megismert jót belsőleg a neki járó fokon értékeljük, és külsőleg a megfelelő módon fejezzük…

Tovább olvasom

Mit jelent úton lenni?

Szó-lélek-közelítés 36.

„Az ösvény egyre keskenyebb,Jövök – ki tudja már, mióta.S megyek – ki tudja, meddig még.A célom Isten tudja csak,Talán a Semmi, tán az Ég.” Reményik Sándor Úton lenni misztikus dolognak is tűnhet, ám valójában minden pillanatunkban életutunkon haladunk. Valahonnan tartunk valami cél felé. A…

Tovább olvasom

Lajhár szóról a nyelvész

Az alábbiakban arra mutatok rá, hogy lajhár szavunk német eredetű, eredetileg a jokulátorsághoz kapcsolódott, állatnév jelentése pedig valószínűleg holland mintára jött létre. A lajhár a mai köznyelvben egy dél-amerikai állatot jelöl, valaha elsősorban ‘lusta; esztelen; esetlen’ jelentésben volt…

Tovább olvasom

Mi a fösvénység?

Szó-lélek-közelítés 11.

„A fösvény csupán két érzelemre támaszkodik: a szeretetre, amelyet önmaga iránt érez, és a vágyra, hogy saját érdekeit kövesse.” (Honoré de Balzac) A lélek mindig elégedett. Miért is ne lenne? Hiszen egylényegű a teremtővel, az örökkévalóság a része, nem vonzza a mulandó világi játék: tiszta…

Tovább olvasom

Szirtok vagy szirtek

Csokonai A tihanyi ekhóhoz című versében így ír: „Zordon erdők, durva bércek, szirtok / Harsogjátok jajjaim, / Tik talán több érezéssel birtok, / Mintsem embertársaim.” A „szirt” többes számát itt a mai „szirtek” helyett „szirtok” alakban találjuk. De ez nem költői szabadság, hogy a „birtok” szó…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása