Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. október.
Noha amúgy is terveztem, hogy előbb vagy utóbb írok e témáról, az IPM Magazin legújabb számának egyszerre három cikke (Radnóti Sándoré, Kolozsi Lászlóé és a szerkesztő Zákányi Virágé) is arra késztet, hogy ne várjak tovább, hanem…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. augusztus.
Elárulom: őszintén örültem – és most is örülök – olvasónk, Tóthné dr. Lakatos Mária Csilla levelének, amelyre ezen a helyen válaszolok. Levélírónk az általa felidézett párbeszédben elhangzott „Köszöntem!” választ elemezte s…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. június.
Egyik igényes hetilapunkban egy mindössze tizenkét esztendős, de már három Európa-bajnoki címmel rendelkező sakkreménységünkről olvasok szívmelengető cikket. A huncut képű „fiatalember” rám is néz az íráshoz mellékelt képen,…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2010. február.
Sokan, nagyon sokan vannak ebben az országban, akik egy-egy számukra értelmetlen vagy érthetetlen kifejezés, mondat olvastán vagy hallatán ezt a kérdést teszik fel maguknak. Nem filozofálni támad kedvük, nem a gondolkodás formáit,…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2009. május.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége folyóiratának, az Édes Anyanyelvünknek frissen megjelent, áprilisi számában olvasom azt a cikket, amelynek címe: Megszületett a coach magyar megfelelője. Hogy világosabb legyen, miről is van szó, idézek…
Az understatement (angol ‘alámondás, kevesebbet állítás’) angol stilisztikai fogalom, lényegében a litotész (kicsinyítés) megfelelője, általában az irónia, a szarkazmus, olykor az eufemizmus vagy a sejtetés eszköze. Ellentéte a túlzás, a hiperbola. Understatement tágabb értelemben minden olyan…
Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o.
Rivarol, „a legfranciább francia” — Voltaire jellemezte így — a XVIII. század végén anyanyelvéről tartott előadást a berlini Akadémián: „A mondat rendje és szerkezete — magyarázta tudós hallgatóságának —, ez különbözteti meg a mi nyelvünket a régi és modern…
1590-ben, egészen pontosan 1590. július 20-án hagyta el a nyomdát a legnagyobb hatású magyar könyv, a vizsolyi biblia. Az elnevezése a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Fordítója – a munkálat során a hatvanas évei felé járó –, Károli Gáspár gönci református esperes után…
Megjelent: Magyarország 1981/19: 22. o.
Közismert aforizma: ha ketten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz. S ha ketten írják ugyanazt? Az sem ugyanaz? A kérdés elbizonytalanító. Konkrétan és átvitt értelemben egyaránt lehet rá válaszolni. Annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy az írás sokkal…
Megjelent: Magyar Nőorvosok Lapja • 2017; 80: 234-235
Meglepődve olvastam a Magyar Nőorvosok Lapja főszerkesztőjének felkérését, hogy a terhes, várandós, állapotos stb. kifejezések eredetéről, helyes használatáról írjak. A kéziratok átnézésekor — írja a főszerkesztő — ugyanis kiderült, hogy…