Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


„Tiszta” magyarság? Közeledés az európai nyelvekhez

Nyelvszemlélet IV.

Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o. Rivarol, „a legfranciább francia” — Voltaire jellemezte így — a XVIII. század végén anyanyelvéről tartott előadást a berlini Akadémián: „A mondat rendje és szerkezete — magyarázta tudós hallgatóságának —, ez különbözteti meg a mi nyelvünket a régi és modern…

Tovább olvasom

A legnagyobb hatású magyar könyv, a vizsolyi biblia

1590-ben, egészen pontosan 1590. július 20-án hagyta el a nyomdát a legnagyobb hatású magyar könyv, a vizsolyi biblia. Az elnevezése a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Fordítója – a munkálat során a hatvanas évei felé járó –, Károli Gáspár gönci református esperes után…

Tovább olvasom

Írni az írhatatlant?

Szabálytalanságokból szabály

Megjelent: Magyarország 1981/19: 22. o. Közismert aforizma: ha ketten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz. S ha ketten írják ugyanazt? Az sem ugyanaz? A kérdés elbizonytalanító. Konkrétan és átvitt értelemben egyaránt lehet rá válaszolni. Annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy az írás sokkal…

Tovább olvasom

Az ami/amely szerepe lényegében azonos?

Nyelvi tévhitek 41.

Ez a vélekedés ritkán fogalmazódik meg ilyen nyíltan, szentencia formájában, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fesztelen köznyelvet használók nagy többsége lényegében így gondolja (vagyis hogy a két vonatkozó névmás egyenértékű), és általában az ami mellett döntenek. Sokan viszont, főleg az…

Tovább olvasom

A "saját" és a "maga" azonos értékű szó?

Nyelvi tévhitek 40.

Ezt ugyan sehol sem találjuk így megfogalmazva, a legtöbb magyarul beszélő mégis szoros szinonimának érzi őket, egymással felcserélhető két szónak, legalábbis erre vall több példa a beszélt és írott nyelvből. Az valóban mindegy, hogy a saját háza vagy a maga háza; ami a magam érdeke, az a saját…

Tovább olvasom

Páros testrészek nem állhatnak többes számban?

Nyelvi tévhitek 39.

A magyar a leglogikusabb nyelv? című bejegyzésben olvashattuk, meghökkentő vonása nyelvünknek, hogy a magyar embernek szeme van és nem szemei, füle és nem fülei, keze és nem kezei, lába és nem lábai. Magyarán, a páros testrészekről szólva a kettőt egyes számban nevezzük meg, tehát egységnek…

Tovább olvasom

A "való" nem való?

Nyelvi tévhitek 38.

A két előző babonás tilalomhoz (A -tatik, -tetik nem használtatik; Az -andó/-endő kerülendő?) hozzátehetjük ezt a harmadikat is, amely a saját lényegét szintén ilyen fifikásan fogalmazza meg. Ez is jó száz éve ütötte fel a fejét. Manapság már ritkán hallani ebben a formájában, de a nyelv különböző…

Tovább olvasom

Az -andó/-endő kerülendő?

Nyelvi tévhitek 37.

Ez a mondóka ugyanabban az időszakban volt hallható az iskolai magyar nyelvoktatás berkeiben, mint A -tatik, -tetik nem használtatik. És hozzá hasonlóan egy magyar nyelvi jelenség gyérülését állapítja meg, avagy a további használatát helyteleníti. Csakhogy ennek az érvénye szűkebb körű. Az előbbi…

Tovább olvasom

Az őket névmás csak személyre vonatkozhat?

Nyelvi tévhitek 33.

– Hát ezekkel az ütődött almákkal mit csináljak?– Dobd őket a szemétbe! Azt hiszem, hogy ilyesféle párbeszéd naponta tízezer számra elhangzik nyelvünkön. És épp ilyen természetesnek érezzük ezt a bejelentést is: Pályázat útján sok új laptopot szereztünk, és elosztottuk őket a kerület iskolái…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása