Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Sekély e kéj

Miért nincs jó rímszótárunk?

Magyar szótárak 18. Kiss Gábor rovata Mindnyájunk fülében ott cseng jó néhány felülmúlhatatlanul pazar rím József Attila Születésnapomra című verséből: csecse – becse; az ám – hazám; szegény – legény; fura – ura; sekély – e kéj. Aztán irodalmi tanulmányainkból felrémlenek Tinódi Lantos Sebestyén…

Tovább olvasom

Hófehérke, hangtörvény és német szótár

Magyar szótárak 17. Kiss Gábor rovata

Idén 150 éve, 1863. szeptember 20-án hunyt el Jacob Grimm, az a mesegyűjtő, nyelvtörténész, szótárszerkesztő, akinek a neve összetartja a címben lévő három fogalmat. Azért nem olyan egyszerű a helyzet, mert ez a zseni tulajdonképpen kettő, hiszen öccsével, Wilhelm Grimm-mel közösen hozták létre a…

Tovább olvasom

Comenius képes szótárától a képes műszaki szótárig

Szótárakban a látható világ

Magyar szótárak XVI. Kiss Gábor rovata A nyelvtanulás, a nyelvelsajátítás alapfeltétele a jó emlékezőképesség. A modern pszichológia az embereket három típusba sorolja az emlékezőképességük szerint. Vannak, akik arra emlékeznek jól, amit láttak, vannak, akik a hallottakra, míg másoknak a mozgások…

Tovább olvasom

Kutya – eb, főnök – góré, patak – csermely

A szinonimaszótárban halászó ember

Magyar szótárak XV. Kiss Gábor rovata A magyar nyelvtan oktatásán belül (már ha megtartja a magyartanár a nyelvtanórát) a fogalmazásoktatás egyik fontos tézise, hogy a szóismétléseket kerülni kell, és írásunkat, beszédünket színesíteni kell rokon értelmű szavakkal. Ezért igen sok családban, iskolai…

Tovább olvasom

A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF

A rövidítések kézikönyveiről

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata „Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen…

Tovább olvasom

1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?

A gyakorisági szótárakról

Magyar szótárak XIII. Kiss Gábor rovata Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. 2012 decemberében látott napvilágot a 6. „füzet”, amelyben jeles szakemberek idegen…

Tovább olvasom

Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?

Az első magyar ellentétszótárról

Magyar szótárak XII. Kiss Gábor rovata Ha a magyar anyanyelvűek a jobb – bal, észak – dél, jó – rossz, tél – nyár, háború – béke szópárokat hallják, rögtön rávágják, ezek ellentétek. Tehát létezik egy intuitív, ősi, belső nyelvi tudás minden beszélőben, amely alapján megállapítja ezt az ellentétes,…

Tovább olvasom

A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés

Az új szavak magyar és külföldi szótárai

Magyar szótárak XI. Kiss Gábor rovata A nagy római költő-filozófus, Horatius szerint „Ahogy a babérfák elhullajtják minden évben levelük egy részét és újakat hajtanak ezek helyébe, a nyelv is ugyanúgy veszít el szavaiból, hogy aztán újakat teremjen a régiek helyett.” Ez jutott eszembe, mikor a…

Tovább olvasom

Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?

A magyar értelmező szótárak

Magyar szótárak X. Kiss Gábor rovata Emlékezetes Orbán Viktor és Horn Gyula 1998-as televíziós választási vitája. A beszélgetés kezdetén Horn Gyula a vitapartnere szemére vetette, hogy a Fidesz zászlajára írt polgár szó az értelmező szótár szerint csupa negatív jelentéssel bír. Orbán Viktor csupán…

Tovább olvasom

Nomen est omen

Magyar szótárak IX. Kiss Gábor rovata Nevünkben a végzetünk – tartja a régi latin mondás. A nyelvészet ágai közül a névtan, a nevek magyarázatával, eredetével foglalkozó szakterület a legnépszerűbb. Kit ne érdekelne, honnan ered a neve? Hányan töprengenek gyermekük születése előtt, hogy milyen…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása