Az alábbi beszélgetés a Katolikus Rádióban hangzott el 2025. június 3-án.

A közelmúltban megrendezett Szent István Könyvhéten járt Szerdahelyi Csongor, a Katolikus Rádió aki a Tinta Könyvkiadó pavilonjánál állt meg.

Balról jobbra: Kass Iván, Keresztes Zsuzsa, Kiss Gábor és Szerdahelyi Csongor

Kiss Gábor, a Tinta Kiadó alapítója-vezetője a beszélgetőtársam, a Szent István Könyvhéten vagyunk. Sok az érdeklődő a könyves standoknál. A Tinta Könyvkiadó nem egy kifejezetten vallásos irodalommal foglalkozó kiadó, de a keresztény kiadók seregszemléje nem idegen a kiadótól. Kiss Gábort kérdezem tehát, hogy miért vannak itt?

Semmiképpen nem idegen, vannak azért természetesen vallással, lelkiséggel kapcsolatos kiadványai a Tinta Könyvkiadónak is. A fő profilja ugyan a magyar egynyelvű szótárak kiadása, de ezek között is van vallásos tematikájú, például a Vallási szavak kisszótára, vagy van a Tinta Könyvkiadónak egy Iránytű sorozata, ahol a lelkiségi irodalomnak jó néhány klasszikusa megtalálható – Például Pázmány Péter írásaiból rövid idézetek vannak kivéve. Tehát otthon érezzük magunkat, és megtiszteltetés, hogy ezen a keresztény könyvhéten itt lehetünk minden évben, ez számunkra egy nagy kihívás és egy nagy öröm is. Minden megnyitón kb. 20 éve nagy örömmel veszek részt, azt mondhatom, hogy az év egyik legszebb délelőttje a Szent István Könyvhétnek a megnyitása számomra. Örömmel hallgatom a díjazottak laudációját, örömmel hallgatom a laudációkra adott válaszokat, és örömmel hallgathatom a közben elhangzó zeneszámokat, kis kamarazenét.

Kiss Gábor piarista öregdiák, az öccse pedig ferences szerzetes.

Kiss István Didák az én öcsém, vele is szoktunk konzultálni, hogy vajon mit volna érdemes kiadni, vele is élénk kapcsolatot tartok. Remélem, hogy felbukkan még ma délután itt, mert ő is rendszeresen látogatni szokta a keresztény könyvseregszemlét, a Szent István Könyvhetet, amelyik ebben az évben most már a 32., tehát nagy hagyományokkal rendelkezik.

A szótárakon kívül azért más vizeken is eveztek. Hoztál néhány olyan nagy méretű könyvet, amelyet szeretném, hogyha a hallgatóknak bemutatnánk. Ezek reprint kiadványok?

Igen, reprint kiadványok. Nehéz ezeket bemutatni a rádióhallgatóknak, talán inkább ez a tévé műfaja lenne, mert ezek szemet gyönyörködtető, csodálatos albumok. Antikváriumban, a Múzeum körúton járva a kezembe akadt a Növények természetrajza képekben című kötet, és ez a kötet jól jellemzi azt, hogy az 1850-es évektől a nyomdatechnika már oda fejlődött, hogy nagy példányszámban, színesben ki tudtak nyomtatni könyveket a nagyközönség, a polgárság számára. Ezeket általában először Németországban nyomtatták ki, és utána ezeket a nyomódúcokat áthozták Magyarországra, a német szöveget lecserélték, magyarították, és a nagyközönség számára ezeket a szemet gyönyörködtető könyveket magyarul kiadták idehaza.

Fantasztikus szép illusztráció, egy kis növényhatározó, 150 éve jelent meg.

Ezek növényhatározók, és igazából a polgárság szórakoztatására és ismeretterjesztésére szolgált, hiszen akkor még ismeretlen volt a ma már olyan gyakran látott afrikai szavannákat és vadállatokat bemutató természetfilmek. Ezek szinte pótolták azt a képi világot és ismeretterjesztést, amit ma már a természetcsatornákon láthatunk a tévében.

A következő kiadvány a Madarak természetrajza. Nagyon szépen írja a belső borító, hogy „Magyarítá: Virányi János”. Jócskán a nyelvújítás után vagyunk, de azért még érezni azt a zamatot, ami kihalt a nyelvünkből sok szempontból. Kár érte.

Ebben a könyvben 30 táblán kb. 280 madárnak a színes képe látható a verébtől a struccig, tehát a világ összes madara látható. Akkor magyarították az 1880-as években, de természetesen azóta fejlődött a nevezéktan, és mi megkértük Hadarics Tibort, az egyik legnevesebb magyar ornitológust, hogy a madarak mellé írja oda a ma használatos neveket. Tehát a Tinta Könyvkiadó nem elégszik meg azzal, hogy szolgaian lemásol valamit, hanem tovább is lép ezekkel a kiadványokkal.

A következő gyönyörű szép album Magyarország lepkéi. A lepkék talán a legszínesebbek. Nem véletlen?

Ez is egy német könyvnek a magyarítása, adaptálása, és mindenképpen meg kell említeni, hogy ezek a reprintek kis példányszámban készülnek, és ebben a Tinta Könyvkiadónak nagyon nagy és erős partnere a Pytheas Könyvkiadó, amely erre szakosodott, hogy digitális módon, kis példányszámban, magas színvonalon nyomtat ki könyveket. Itt megkértük Bálint Zsolt urat, hogy a lepkéknek a mai nevét írja meg nekünk.

Ő a Természettudományi Múzeum lepketudósa, jól ismerem, mert a mi közösségünknek híve.

Ő nagy örömmel állt kötélnek, nem kis munkát belefektetett, és minden egyes lepkének, ami található az albumban, megadta a ma használatos nevét, sőt, megvallotta nekem őszintén, hogy annak a lepkének, aminek nincs magyar neve, vagy elterjedt magyar neve, volt, hogy ő maga adott nevet, és bízik benne, hogy ez el fog terjedni.

És hibákat nem fedezett fel a több mint 100 évvel ezelőtt kiadott kötetben, hogy ez a lepke nem az a lepke?

Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy hiba nincs benne, csak ma már másképp hívják. Csodálatos, mert a lepkék mellett növényeket is tartalmaz, azokat a tipikus növényeket, amelyeken a lepkék élnek. Ezek az albumok mind nagy alakúak, és szemet gyönyörködtetőek.

Most egy francia szerzőnek a művét látom, ez nem egy német, hanem kicsit tovább ment, Párizsban jelent meg a kötet eredetileg, nem tudom, mikor.

Talán sokaknak a szemük elé kerül, hogy a Larousse enciklopédiának van egy nevezetes szimbóluma, amikor egy hölgy a pitypangnak a virágát elfújja, és szerteszéjjel szállnak az apró pitypang virágrészek. A Larousse enciklopédia azért választotta az 1900-as évek elején ezt a szimbólumot, merthogy szét kell szórni az ismeretet a lexikonokban, az enciklopédiákban, és jól tudjuk, hogy a 19. század végén, a 20. század elején nagyon felfutott a plakátművészet, a szecesszió. Tudjuk, hogy az operaelőadásoknak, a kiállításoknak neves művészek tervezték a plakátjait, és ez az Eugene Grasset nevű úr, aki tervezte Larousse enciklopédia már említett szimbólumát is, közreadta 24 virágnak az élethű rajzát, de mindegyik mellé két színes táblát rajzolt, hogy milyen motívumként lehetne ezt felhasználni. Tudjuk, hogy a szecesszió a virágmotívumokra épül, az indázás. Az interneten fölleltem ezt a több mint százéves könyvet. Szerencsére onnan le lehetett teljesen hivatalosan másolni olyan minőségben, hogy ebből a Pytheas Kiadónak a segítségével közreadhattuk a Növényi díszítő motívumok című albumot, természetesen itt is a francia növényneveket lefordítottuk, és megadtuk a magyar neveket.

A szótárak, a reprint kiadványok mellett a magyar költészet nagyjait is igyekeztek nem elfelejteni. Itt van egy sorozat az asztalon, és az egyik lelkes olvasótok osztja meg velünk ezt a beszélgetést, szeretném, ha bemutathatnám, és szóljon azokról a kötetekről, amelyeket a Tinta Könyviadónál itt most, a Szent István Könyvhéten birtokba vett, megvásárolt.

Elsőnek talán annyit mondanék, hogy Dr. Kass Iván vagyok. Régi tisztelője vagyok a Tinta Könyviadónak. Amikor megalakult, már akkor lábatlankodtam a kiadványok körül, és mindig nagy tisztelettel figyeltem, hogy a legérdekesebb dolgokat és legkülönfélébb válogatásokat készítik el a szótárak mellett. Egyébként a szótárokból is rettenetesen sokféle van nekik. Van külön Kutyaszótár, Szlengszótár stb. De felfigyeltem ezenkívül arra is, hogy kb. két éve kiadták az első kötetet, Petőfi Sándor 25 legszebb költeményét. Nekem icike-picike unokáim vannak, a legkisebb közülük most 10 éves, akkor még csak 8 éves volt, éppen hogy tudott olvasni, és megvettem neki Petőfi legszebb 25 versét. És most, amikor kijöttem ide, a kiállításra, akkor nagy örömmel azt tapasztaltam, hogy azóta a Petőfi-kötet mellé még legalább 6 másik kötet is megjelent. Hogy csak néhányat mondjak: Csokonai Vitéz Mihály 25 legszebb verse, Kosztolányi Dezső, Mécs László, Dsida Jenő stb. Ezeket szépen, sorban megvettem. Ehhez még azt is hozzáteszi az ember, hogy azért is jók ezek a kis kötetek, mert ezek segítenek, hogy kicsiben, apráként kezdjenek el olvasni.

Honnan veszi Kiss Gábor a bátorságot, hogy eldöntse, melyik a legszebb 25 vers egy életműben? Ami a legjobban tetszik?

Ez nehéz kérdés, és a kollégáim is segítettek ebben, de egy kicsit praktikusabb szemléletet választottam, megnézem azt, hogy az eddig megjelent versantológiákban melyik versei szerepelnek legtöbbször egy-egy költőknek. Ez egy elég praktikus szempont, és amikor összejön az a 35-40 vers, akkor magam elolvastam és kiválogattam azt a 25-öt, amit beleteszünk ebbe a sorozatba. A szerkesztésben segítségemre volt Kiss Bernadett kolléganőm. Nagyon büszke vagyok a Mécs László-kötetünkre, mert szeretném, hogyha Mécs László kiemelkedhetne az ismeretlenségből, és ismét népszerű lenne.

Valamikor nagyon népszerű volt Mécs László premontrei szerzetes, az előadóestjeit óriási tömegek nagyon nagy lelkesedéssel hallgatták, követték, de mára tényleg feledésbe merült.

Ha nem is feledésbe, majdnem feledésbe merült. Az édesanyámnak is volt egy barátnője, aki áradozva mesélt arról, hogy az 1930-as, 40-es évek végén hallgatta ő maga Mécs Lászlót, és hogy milyen felemelő érzés és nagyszerű volt számára. Tehát egy kis bátorság – mondjuk – a nagy klasszikusok közé beemelni Mécs Lászlót, de azért azt gondolom, hogy ott a helye. Azért akiben egy kis érdeklődés buzog a költészet iránt, abban A királyfi három bánata vagy A kirándulás elmarad című költemény azért nagy érzéseket szabadít fel.

Úgy találom, hogy kb. 20 olyan költő van a magyar költészetben, akinek ki lehet 25 jó versét választani, és ezzel az átlagos irodalmi ismeretet le is tudjuk fedni. Mindenképpen Balassi Bálint lesz az egyik következő, és előkészület alatt van Berzsenyi Dániel legszebb 25 verse. A sorozat összességében körülbelül húsz kötetből fog állni.

Nagyon szépen köszönöm. A Tinta Könyvkiadó kiadványaival ismerkedtünk itt, a Szent István Könyvhét alkalmából a Ferenciek terén. Kiss Gáborral, a Tinta Könyvkiadó vezetőjével a Szent István Könyvhét forgatagában Szerdahelyi Csongor beszélgetett.