Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Írni az írhatatlant?

Szabálytalanságokból szabály

Megjelent: Magyarország 1981/19: 22. o. Közismert aforizma: ha ketten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz. S ha ketten írják ugyanazt? Az sem ugyanaz? A kérdés elbizonytalanító. Konkrétan és átvitt értelemben egyaránt lehet rá válaszolni. Annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy az írás sokkal…

Tovább olvasom

Petőfi Sándor az írásról: Az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály

Kétszáz éve született Petőfi Sándor, ebből az alkalomból közreadjuk Kiss István Petőfi Sándor prózájával foglalkozó írását. Az írás forrása: Arcanum Adatbázis, Petőfi Népe 1973. január 30. 5. oldal, 1973. február 13. 5. oldal. Petőfi útleírásainak és prózájának jellegzetességei A nagy költők…

Tovább olvasom

Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600

Az írói szótárakról

Magyar szótárak VI. Kiss Gábor rovata Hány szó van a magyar nyelvben? Ez az a kérdés, amelyet legtöbbször feltesznek nekem. És én rögtön visszakérdezek: Mondd, mi a szó? Az első pillanatban olyan egyszerűnek tűnik a válasz, aztán minél többet beszélünk és gondolkodunk róla, annál jobban…

Tovább olvasom

Mit jelent úton lenni?

Szó-lélek-közelítés 36.

„Az ösvény egyre keskenyebb,Jövök – ki tudja már, mióta.S megyek – ki tudja, meddig még.A célom Isten tudja csak,Talán a Semmi, tán az Ég.” Reményik Sándor Úton lenni misztikus dolognak is tűnhet, ám valójában minden pillanatunkban életutunkon haladunk. Valahonnan tartunk valami cél felé. A…

Tovább olvasom

Mi a bánat?

Szó-lélek-közelítés 34.

„Senki hát halandó embert, ki e földön várja még végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül, biztosan.” (Szophoklész) József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg…

Tovább olvasom

Népies növénynevek

A népies növény- és állatnevek számos tudományágat érdekelnek. Elsősorban persze a természettudományt, mert még sok növénynek és állatnak van a nyelvújítás korából származó rossz magyar neve, melyeket könnyen lehet szebbnél szebb, sokszor alkalmasabb, mindamellett igazán költői nevekkel…

Tovább olvasom

Eőry Vilma 70 éves

Eőry Vilma nyelvészt, lexikográfust Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője köszöntötte 2020. február 25-­én a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén. A köszöntő megjelent a a Magyar Nyelv folyóirat 116. évf. 2020/3. számában [PDF]. Kedves Vilma! Tisztelt Kollégák! Több mint…

Tovább olvasom

Mi a barátság?

Szó-lélek-közelítés 6.

„A tökéletes barátságban a személyek mintegy egybeforrnak; egymásban élnek inkább, mint önmagukban; egyéniségük elvesztése nélkül mintegy egymásba olvadnak: egy lélek két testben.” (Szent Ágoston) A barátság értéket ad a puszta létezéshez. Nem szabályozza törvény. A barátság önkéntes jellegű.…

Tovább olvasom

Melyik a legszebb magyar szó?

A nyelvek világában II.

Kazinczy egyhelyt így kommentál egy szót: „Lebel.[1] – Ennél szebb szavunk azoknak számában a’ mellyeket Neológjaink csináltak, talán nincsen.” – A nyelvújítás író-vezére máshol is érzékeny füllel ügyelt a régi és az új magyar szavak szépségére. Ez a kérdés azóta is sok írót, nyelvészt és egyszerű…

Tovább olvasom

Kincs a szókincs

Nyelvészportrék XI. Beszélgetés Kiss Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Emberré válásunk kezdeteitől máig többféle módon, eszközzel kommunikálunk egymással: gesztussal, mimikával, rajzzal, füst- és hangjelekkel, plakátok képével, közlekedési táblák szimbólumaival – főképpen pedig kimondott és leírt szavak tömegével. Ez utóbbiakról –…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása