„A tanárok is szeretnek játszani”

Ilyen volt a Nyelvőrző Szalon tavaszi évadának utolsó alkalma

A magyar nyelv megőrzése talán az egyik legfontosabb feladatunk, különösen az internetes szlengek, a rövidítések és a külföldi jövevényszavak idejében. A Józsa Judit Galéria ad otthont annak a kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy emlékeztessen minket: nyelvünk egy kincs, egy örökség, ami túlszárnyalja őseink és a mi életünket is. A Nyelvőrző Szalon június 26-i estje ezúttal is olyanokat látott vendégül, akik a magyar kultúra és nyelv szószólóiként igyekeztek egy-egy darabot felmutatni abból, amit az évszázadok során oly sokan oly sokféleképpen megőriztek számunkra.

Az esemény első előadója Szőcsné Antal Irén volt, aki egy szemléletes beszámolóval nyerte meg magának a közönséget. Története a szentistváni matyó község nyelvi sajátosságairól szólt, majd egy színvonalas magyar nyelvtani verseny, a Szuperkupa feladatait is elhozta nekünk.

Mint elmondta: ő maga nem nyelvész, hanem pedagógus, aki szenvedéllyel kutatja a magyar nyelv változatait. A matyó nyelvjárás, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Szentistván nagyközség térségében a mai napig fel-felbukkan, gazdag hangtani és jelentésbeli különlegességeket őriz. Irén példákkal tarkított előadásából kiderült, hogy ezek a nyelvi formák nem csupán kuriózumok, hanem élő, érző nyelvi lenyomatok.

kep_1.jpg

Fotó: Mayer Zsófia

Számtalan hangváltozás, rövidítés és lágyítás tarkítja a magyar nyelv ezen szegletét, ezek különleges nyelvjárásbeli díszítőelemként szolgálnak. A nyelvjárás egyik legérdekesebb jellegzetessége a lágyítás: a d gyakran gy-re módosul, de nem következetesen, inkább érzésből. Így lehet, hogy Mezőkövesd nevében a d megmarad, de az ott élő embereket már kövesgyieknek szólítják. A mindenki által ismert helyhatározó toldalékokat felváltja egy új végződés, így az igazán mindennapi Megyek a mamához mondat Matyóföldön így hangzik: Megyek a mamánnyi.

Köszönésrendszerük a matyókra jellemző jellegzetességeket hordozta magával. Hogy a mindennapos közösségi rituálé meglegyen, a köszönést megtoldották egy Adjon Isten-nel, tehát így hangzott: Adjon Isten jó reggelt!

Az általuk használt megszólításokat fontos kiemelni. A matyó világban nem volt „néni” és „bácsi”, helyettük nény és bátya volt a megszólítás. Ezeket nemcsak a rokonságban, hanem a szomszédságban is alkalmazták. Ha több Margit élt a faluban, akkor családnévvel azonosították őket például „Simon Margit” vagy „Barna Margit”. Ha egy családon belül volt több Margit, akkor mindig az idősebbet szólították Margit néninek, a fiatalabb pedig elveszítette a Margit-privilégiumait.

Szőcsné Antal Irén

A településneveket is lerövidítették, mindig a szó első felét eltávolítva, így lett Borsodivánkából Ivánka és Mezőkeresztest szimplán Keresztessé keresztelték. Ellenben volt kivétel is, ugyanis Cserépváralja és Cserépfalu esetében egy igen érdekes szituáció állt fenn, melyet ravasz módon úgy orvosoltak, hogy az előbbire Váraljaként, utóbbira pedig Cserépként hivatkoztak. Az előadás zárásaként egy interaktív nyelvi játéksorozatot hozott, melyet a Szuperdöntő, a Grétsy László tanár úr emlékére megrendezett magyar nyelvi verseny középiskolás versenyzői már sikeresen leküzdöttek. A Szuperkupa célja nemcsak a versenyszellem életben tartása, hanem a nyelvtudás, a kreativitás és a játékosság egyesítése, így nem meglepő, hogy olyan megoldások születtek az előadás végére, hogy „zergepárd” vagy „macskakukk”.

kep_3.jpgKiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója és Bárdosi Vilmos nyelvész (Fotó: Mayer Zsófia)

Az izgalmas nyelvi játékokat követően megismerkedhettünk a Tinta Könyvkiadó három kötetével, amelyek a magyar szólások és közmondások eredetével foglalkoznak. Ebben a kiadó igazgatója és tulajdonosa, Kiss Gábor volt a segítségünkre, és Bárdosi Vilmos Széchenyi-díjas nyelvész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára. Kettejük közös munkája gyümölcseként született meg Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat. A júniusi szalonon az idén megjelent Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból! került terítékre, amely 800 magyar szólás jelentés- és eredetmagyarázatát tartalmazza.

Kiss Gábor beszél Bárdosi Vilmos új könyvéről

A szólások eredetét tekintve 40 különböző eredettípust azonosítottak, A-tól Z-ig. A leggyakoribb eredettípus a babona/hiedelem. Gyakoriak még a szokásokból, irodalomból (magyar és világirodalom, pl. Csokonai, Arany, Cooper, Karl May), jogból/igazságszolgáltatásból (pl. büntetések, kínzások), mesterségekből/foglalkozásokból, történelemből (pl. 1848, kuruc világ), egyházból/vallásból, mezőgazdaságból/parasztéletből, középkori lovagi életből/hadviselésből, anekdotából/legendákból és a sportból származó kifejezések. Szép számmal találhatók átvett és magyarított szólások is, főleg németből, vagy vándorszólások. A gyűjtés és magyarázat során felmerült problémák közé tartozik a bizonytalan eredet (több hipotézis létezése, pl. „nem ér egy hajítófát sem”), valamint a jelentésváltozások, amelyek szükségessé teszik a szó etimológiájának magyarázatát a kifejezés megértéséhez (pl. „hetet-havat”, „írmagot”, „kolonc”, „sárga földig”). A szólások leggyakoribb alkotóelemei közé tartoznak a testrészek (fej, száj, kéz, szem, orr), a használati eszközök/tárgyak (ágy, malom) és az állatnevek (ló, béka). Növénynevek (pl. tök, búza, fű) és tulajdonnevek (pl. János, Krisztus, Mohamed) is gyakoriak. Képzeletbeli lények közül az ördög, angyal, boszorkány fordulnak elő a leggyakrabban. A kötetben szereplő szólások 41%-a rendelkezik valamilyen stilisztikai minősítéssel (pl. bizalmas, régies, szleng).

kep_4.jpgFotó: Mayer Zsófia

Az előadás végén egy totót tartottak a szólások és közmondások eredetének ismeretéről, 13+1 kérdéssel. A játék a Tinta Könyvkiadó ajándékceruzáival a kezünkben zajlott. A kérdések az előadás anyagára épültek, például olyan szólások eredetéről, mint a beveszi a maszlagot, kijön a farbával, elszívja a békepipát, minden követ megmozgat. Majd közösen átbeszéltük a helyes válaszokat. A totó végén a becsületesség jegyében mindenki maga számolta össze a pontjait, és a legtöbb helyest választ adó játékos egy új szótárral gazdagodhatott.

kep-5_optimized.pngA totó győztesei nyereményként a Tinta Könyvkiadó új kötetét vehették át (Fotó: Mayer Zsófia)

Az estét az átélt élményekről szóló eszmecsere zárta, finom sütemények és bor társaságában. A résztvevők megvitatták, ki milyen eredménnyel szerepelt a nyelvi játékokon, melyik szó vagy jelentés volt meglepetés számukra.

kep_6.jpgFotó: Mayer Zsófia

Az este ismét bebizonyította, hogy a nyelv nemcsak tudomány, hanem élő jelenség, tele rejtett történetekkel. A Tinta Kiadó élőadása méltó zárása volt az évadnak, és sokakat elgondolkodtatott a szavaink mögött rejlő gazdag örökségről. Az este az évad utolsó eseménye volt, a következő találkozó szeptemberben várható.

Fehér Enikő és Mayer Zsófia

Bárdosi Vilmos Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból! című könyve és a többi TINTA-kiadvány kedvezményes áron megrendelhető a kiadó honlapján: www.tinta.hu.

Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból!