Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A mint és a hogy elé mindig vessző kell?

Nyelvi tévhitek 44.

Bizonyára ilyesmi nem szerepel az iskolai nyelvkönyvekben, és lelkiismeretes magyartanár sem tanított ilyesmit a diákjainak. Mégis sokan vélik szabálynak, feltehetőleg azért, mert dolgozataikban nagyon sok javítás szerepelt ilyesféle okból, vagyis amikor a hogy, mint előtt elhagyták a vesszőt. Ebből…

Tovább olvasom

Személynév előtt nem állhat határozott névelő?

Nyelvi tévhitek 42.

Régóta ismeretes ez a szigorú szabály, mind megtanuljuk már az iskolában. Sokáig germanizmusnak minősítették a névelő ilyen használatát, mivel a német nyelvben mindennapos, ámde megtaláljuk az olaszban és franciában és néhány más nyelvben is, nincs ok tehát idegen hatásnak tulajdonítanunk. A…

Tovább olvasom

Az ami/amely szerepe lényegében azonos?

Nyelvi tévhitek 41.

Ez a vélekedés ritkán fogalmazódik meg ilyen nyíltan, szentencia formájában, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fesztelen köznyelvet használók nagy többsége lényegében így gondolja (vagyis hogy a két vonatkozó névmás egyenértékű), és általában az ami mellett döntenek. Sokan viszont, főleg az…

Tovább olvasom

A "saját" és a "maga" azonos értékű szó?

Nyelvi tévhitek 40.

Ezt ugyan sehol sem találjuk így megfogalmazva, a legtöbb magyarul beszélő mégis szoros szinonimának érzi őket, egymással felcserélhető két szónak, legalábbis erre vall több példa a beszélt és írott nyelvből. Az valóban mindegy, hogy a saját háza vagy a maga háza; ami a magam érdeke, az a saját…

Tovább olvasom

Páros testrészek nem állhatnak többes számban?

Nyelvi tévhitek 39.

A magyar a leglogikusabb nyelv? című bejegyzésben olvashattuk, meghökkentő vonása nyelvünknek, hogy a magyar embernek szeme van és nem szemei, füle és nem fülei, keze és nem kezei, lába és nem lábai. Magyarán, a páros testrészekről szólva a kettőt egyes számban nevezzük meg, tehát egységnek…

Tovább olvasom

A "való" nem való?

Nyelvi tévhitek 38.

A két előző babonás tilalomhoz (A -tatik, -tetik nem használtatik; Az -andó/-endő kerülendő?) hozzátehetjük ezt a harmadikat is, amely a saját lényegét szintén ilyen fifikásan fogalmazza meg. Ez is jó száz éve ütötte fel a fejét. Manapság már ritkán hallani ebben a formájában, de a nyelv különböző…

Tovább olvasom

Az -andó/-endő kerülendő?

Nyelvi tévhitek 37.

Ez a mondóka ugyanabban az időszakban volt hallható az iskolai magyar nyelvoktatás berkeiben, mint A -tatik, -tetik nem használtatik. És hozzá hasonlóan egy magyar nyelvi jelenség gyérülését állapítja meg, avagy a további használatát helyteleníti. Csakhogy ennek az érvénye szűkebb körű. Az előbbi…

Tovább olvasom

A -tatik, -tetik nem használtatik

Nyelvi tévhitek 36.

Ez a nyelvpallérozás céljára kitalált mondóka a tizenkilencedik század második felében terjedt el a magyar iskolai oktatásban, többedmagával így: A -tatik, -tetik a magyarban nem használtatik. A forrást nem ismerjük, nem tudjuk, hogy valamely túlbuzgó nyelvész vagy nyelvoktatói potentát indította-e…

Tovább olvasom

A -nak birtokosrag felesleges?

Nyelvi tévhitek 35.

Bizonyára sokan felkapják a fejüket ennek olvastán. Ugyan ki mondott valaha ilyesmit? Be kell vallanom, hogy én sem láttam sehol ezt az állítást így megfogalmazva. Akkor hát miért sorolom a téves hiedelmek közé? Azért, mert a nyilvánosság számára íróknak a meghökkentő hányada viselkedik úgy,…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása