Megjelent: Magyarország 1974/19, 23. o.
Éppen száz éve, hogy Arany János 1874. évi akadémiai főtitkári jelentésében ezt írta: „A helyesírás nem siet eldöntéseivel.” Ha végigtekintünk az akadémiai helyesírás immár közel másfél százados történetén, egyetérthetünk Arany megállapításával. Aranyt…
Megjelent: Magyarország 1981/19: 22. o.
Közismert aforizma: ha ketten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz. S ha ketten írják ugyanazt? Az sem ugyanaz? A kérdés elbizonytalanító. Konkrétan és átvitt értelemben egyaránt lehet rá válaszolni. Annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy az írás sokkal…
Megjelent: Magyarország 1981/18: 22. o.
Az 1954-es helyesírási szabályzat leszögezi: „Beszédünk láthatóvá tétele az írás”. Aki tehát helyesen beszél magyarul, és ismeri az ábécét, az helyesen is ír — gondolhatnánk. Szó sincs róla. Még az is naiv, aki azt hiszi, a szabályok arra valók, hogy mintegy…
Megjelent: Magyarország 1980/46: 38. o.
A helyesírás a gyöngéd szellemi erőszak egyik válfaja, amely a műveltség köntösét ölti magára. Bár a szabályzat szerint maga az írás nem más, mint a beszéd rögzítése, aki azonban „helyesen” akar írni, annak el kell felejtenie a fülére hallgatni. Mindaddig…
Bizonyára ilyesmi nem szerepel az iskolai nyelvkönyvekben, és lelkiismeretes magyartanár sem tanított ilyesmit a diákjainak. Mégis sokan vélik szabálynak, feltehetőleg azért, mert dolgozataikban nagyon sok javítás szerepelt ilyesféle okból, vagyis amikor a hogy, mint előtt elhagyták a vesszőt. Ebből…
Vagyis a magyar ember úgy beszél, ahogy le van írva, és úgy ír, ahogy beszél.
És persze erre nagyon büszkék lehetünk, merthogy ez így helyes, és így logikus.
Sokan már azt is rosszallják, hogy a német sch-t ír, amikor s-t mond, bezzeg amikor s-t ír, akkor azt sz-nek ejti. A képzetlen ember naiv…
Az alábbi írás eredetileg a www.collatum-forditas.hu oldalon jelent meg.
Már a szövegünk írása közben is sokat tehetünk a zavaró helyesírási hibák elkerülésére, ráadásul a menet közbeni ellenőrzéssel az állandóan ismétlődő helyesírási tévedéseinket is kiküszöbölhetjük. Lentebb néhány hasznos…
Magyar szótárak VIII. Kiss Gábor rovata
Időről időre fellángol a vita, hogy a magyar írásból el kell-e törölni az ly betűt. Akik el kívánják tüntetni írásunkból, azzal érvelnek, hogy nincs funkciója, mert ugyanezt a hangot jelöli a j betű is. A tradíciókhoz ragaszkodók pedig épp az ősökre, a…
Miközben elkezdtem írni e sorok első változatát, ritka, szép nap volt: 2018. szeptember 26. Hallottam az MR1 Kossuth Rádió Déli Krónikájában, hogy ma van az Iskolatej Világnapja, a Fogamzásgátlás Világnapja és a Nyelvek Európai Napja. Vagy a Nyelvek Európa-napja? esetleg az Európai nyelvek Napja?…
A címben sok az é. Ez nagyon szokatlan, de amint látni fogjuk, ilyen esetekben elkerülhetetlen.
Nyelvünkről azt szokták mondani, hogy különösen a szavak kezdetén nem szereti a mássalhangzók torlódását. Ezért lett a szláv drong, gliszta és britva szóból dorong, giliszta és borotva, a német Schnur és…
