Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


"A vers igen rövid, de a szerkezete még rövidebb."

Diákok aranyköpései 21.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó…

Tovább olvasom

Mit jelent úton lenni?

Szó-lélek-közelítés 36.

„Az ösvény egyre keskenyebb,Jövök – ki tudja már, mióta.S megyek – ki tudja, meddig még.A célom Isten tudja csak,Talán a Semmi, tán az Ég.” Reményik Sándor Úton lenni misztikus dolognak is tűnhet, ám valójában minden pillanatunkban életutunkon haladunk. Valahonnan tartunk valami cél felé. A…

Tovább olvasom

Mi a csoda?

Szó-lélek-közelítés 27.

„Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben” (Paulo Coelho) Mi, nyugati emberek a mérhető idő rabjai vagyunk. Mindent meghatározott időben kell megoldanunk. Sokszor versenyt futunk az idővel. Kronosz, az idő istene zsarnok, nincs előtte helye…

Tovább olvasom

Mi a csend?

Szó-lélek-közelítés 26.

„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csönd, amit meg akarsz törni.” (Hölderlin) „Leült a fűbe, és élvezte a holdsugárt, a csend áradását. – A városra nem borul holdfény, csend, az utcák népét nem érdekli a magány. Számára a csend gyötrelem, mert új művet nem…

Tovább olvasom

Mi a fösvénység?

Szó-lélek-közelítés 11.

„A fösvény csupán két érzelemre támaszkodik: a szeretetre, amelyet önmaga iránt érez, és a vágyra, hogy saját érdekeit kövesse.” (Honoré de Balzac) A lélek mindig elégedett. Miért is ne lenne? Hiszen egylényegű a teremtővel, az örökkévalóság a része, nem vonzza a mulandó világi játék: tiszta…

Tovább olvasom

Mi a türelem?

Szó-lélek-közelítés 9.

„A fény harcosa kitart a vágya mellett, de tudja, hogy ki kell várnia a legjobb pillanatokat.” (Paulo Coelho) A türelem olyan fa, amelynek keserű a gyökere, de édes a gyümölcse – így szól a perzsa mondás, de ott találjuk Kresznerics Ferenc reformkori szótárában is, ami Aranyigazságok címmel…

Tovább olvasom

Mi a barátság?

Szó-lélek-közelítés 6.

„A tökéletes barátságban a személyek mintegy egybeforrnak; egymásban élnek inkább, mint önmagukban; egyéniségük elvesztése nélkül mintegy egymásba olvadnak: egy lélek két testben.” (Szent Ágoston) A barátság értéket ad a puszta létezéshez. Nem szabályozza törvény. A barátság önkéntes jellegű.…

Tovább olvasom

Kincs a szókincs

Nyelvészportrék XI. Beszélgetés Kiss Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Emberré válásunk kezdeteitől máig többféle módon, eszközzel kommunikálunk egymással: gesztussal, mimikával, rajzzal, füst- és hangjelekkel, plakátok képével, közlekedési táblák szimbólumaival – főképpen pedig kimondott és leírt szavak tömegével. Ez utóbbiakról –…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

Hogyan becézte Ady a szerelmeit?

Ady Endre beceneve általában Bandi volt, s érdekesek az életében becenevet érdemlő nők, akik közt voltak futó kalandok („kis női csukák”) és levelezőpartnerek, de meghatározó szerepet játszó személyek (Léda, Csinszka) is. A legfőbb forrás Dénes Zsófia, aki jól ismerte Adyt, Lédát, Csinszkát,…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása