Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Nem csupán szótárként forgathatjuk ezt a csodálatos kötetet, hanem érdekfeszítő olvasmányként is

Könyvszemle

Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2004, 977 oldal. Valószínűleg megint olyan remekművel gyarapodott szótárirodalmunk, amely nem részesül majd kellő elismerésben. Előző idegenszó-tárunk, Bakos Ferenc szintén méltán népszerű…

Tovább olvasom

Az angol szavak beáradása szegényíti nyelvünket?

Nyelvi tévhitek 27.

Ez a panaszos szólam nemcsak nálunk, hanem más országokban is gyakran felhangzik, főleg az elmúlt század dereka óta. Magyarországon különben már annál előbb is fenyegetőnek érezték az angol behatolást – mert a labdarúgás meg néhány más sport szaknyelve hozta be, sodorta magával az angol műszavakat.…

Tovább olvasom

Az idegen szó szeplő a magyar szövegben?

Nyelvi tévhitek 26.

Mi tagadás, sokakban él ez a meggyőződés, bizonyára iskolai tanulmányaik során is kaptak intelmeket, hogy igyekezzenek mindig szép, kifejező magyar szókat illeszteni a szövegükbe. Különösen a 19. századi nagy nyelvújításnak, Kazinczy és kortársai sikeres mozgalmának az emléke kötelez minket rá,…

Tovább olvasom

Még néhány szó az idegen nevek kiejtéséről

Nyelvi tévhitek 6.

"Az idegen nevek kiejtésében legjobb a német szabályait követni." - Ilyen tanácsot biztosan senki sem hangoztatott, de a jelek szerint azok, akik kevés idegen nyelvet ismertek, bizonyos esetekben sokáig ahhoz a nyelvhez folyamodtak, amelyet a legtöbb ember ismert, és ha egy szokatlanabb idegen…

Tovább olvasom

Az idegen nevek kiejtésében az adott nyelv kiejtését kell követni?

Nyelvi tévhitek 5.

Az idegen tulajdonnevek és szavak kiejtése természetesen csak olyan nyelv esetében gond a magyarnak, amelyeket latin betűkkel írnak. Az Akadémia helyesírási szabályzata szerint minden más nyelv esetében a kiejtés szerint kell írnunk a megfelelő magyar betűkkel. Az előbbi esetben kétféle mód van…

Tovább olvasom

A moldvai csángókról

Az írás eredeti megjelenési helye: Vasárnapi Újság, 1900, 47. évfolyam, 690-695. A magyar olvasóközönség sokat hallott már a csángókról, amaz idegenbe szakadt magyarokról, akik hosszú idő óta élnek ott, de azért anyanyelvüket, ősi szokásaikat, nemzeti jellemvonásaikat annyira, amennyire megőrizték…

Tovább olvasom

Bigamia: kétnőség, hárem: nőtanya, labirint: csalkert

Az első reformkori magyarító szótár: Gyalulat

A szótáríró, költő, lapszerkesztő, ügyvéd Kunoss Endre a Sárvártól nem messze található Egyházashetyén született 1811. április 9-én, és a Fejér megyei Kálózon hunyt el 1844. június 22-én. Nemesi származású szülei közel 50 hold birtokkal rendelkeztek. Kunoss János és Illés Erzsébet fia filozófiai és…

Tovább olvasom

Mi a különbség a jövevényszavak és az idegen szavak között?

A magyar nyelv jövevényszó rétegei

A szavaknak egyik nyelvből a másik nyelvbe való átkerülése természetes jelenség; ez elől nem zárkózhatik el egyetlen nyelv sem. Ha végigtekintünk a ma élő nyelvek hosszú során, azt tapasztaljuk, hogy olyan nyelvről nem is beszélhetünk, amelybe csak eredeti szavak tartoznának, és amely ne vett volna…

Tovább olvasom

Mit is jelent a homousion és a homoiusion?

Az idegen szavak szótárai

Magyar szótárak III. Kiss Gábor rovata Ismerősen csengenek Madách Az ember tragédiája című művéből a fenti szavak, illetve az alábbi sorok: Mondd, mit hiszesz, a homousiont, / Vagy homoiusiont? No, de pontosan mit is jelentenek? Legkönnyebben az idegen szavak szótárából tudhatjuk meg a választ. A…

Tovább olvasom

Balassa József: A nyelvek élete

Balassa József: A nyelvek életeTINTA Könyvkiadó, 2014270 oldal, 2990 Ft Érdekes és tanulságos szellemi utazásra invitálom az olvasót a nyelvek múltjának, jelenének, változásának tanulmányozása során. A tudós szerző 1938-ban kiadott könyvének legtöbb megállapítása ma is érvényes. Ajánlómban…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása