Sekély e kéj

Miért nincs jó rímszótárunk?

Magyar szótárak 18. Kiss Gábor rovata

Mindnyájunk fülében ott cseng jó néhány felülmúlhatatlanul pazar rím József Attila Születésnapomra című verséből: csecse – becse; az ám – hazám; szegény – legény; fura – ura; sekély – e kéj. Aztán irodalmi tanulmányainkból felrémlenek Tinódi Lantos Sebestyén verssorainak furcsa végei:

Az Eger vára rossz kőfal vala
Nagy helyen vala szakasztva vala
Szép lakó helye püspöknek vala
Drága monostor közepette vala.

Micsoda mesterségbeli különbség van a majd négyszáz év különbséggel született két vers között! Tudjuk, hogy a mai olvasó számára a vers a ritmusától, no aztán elsősorban a rímeitől az, ami; költemény és nem próza. Csokonai a verseiben ösztönösen használt rímek mibenlétéhez úgy próbált közelebb jutni, hogy gondolatait 1799-ben A magyar prosódiáról című tanulmányában összegezte. Érdekes, hogy a rím szó egyszer sem szerepel az írásában, ő a rímes verselés szakszavak helyett a sarkalatos terminust használja, de gyakran a kádencia latin szót is leírja. Majd aztán maga a rím szó a nyelvújítók íróasztalán francia mintára születik meg 1808-ban. A legklasszikusabb magyar költő, Arany János is foglalkozik a rím és rímelés elméletével. Gondolatait 1854-ben teszi közzé a Valami az asszonáncról című írásában.

A német rímszótár kívülről és belülről

Míg idegen nyelveknek, az angolnak, a franciának és a németnek tucatnyi rímszótáruk van, nyelvünknek csak három és fél. (A felet megmagyarázom kicsit lejjebb). A magyar rímszótár összeállítónak legfőbb gondja abból ered, hogy a magyar nyelv ragozó nyelv, így ragokkal könnyen lehet unalmas rímelő szavak tömkelegét alkotni, hiszen pl. minden -ban raggal ellátott szó rímel egymással. Az első, aki a magyar szavakat végtagjaik szerin rendezte, Verseghy Ferenc volt, ő 1805-ben a Tiszta magyarság című könyvének függelékében adta közre a Kádenciák lajstromát. Nem sokkal később, 1809-ben Simai Kristóf jelentette meg Végtagokra szedett szótárát. A magyar nyelvnek csupán egyetlen modernnek nevezhető rímgyűjteményét publikálták 1903-ban. A szerzője Füredi Ignác középiskolai tanár, mint szótárának alcíme jelzi: Tanulók, verselők és nyelvészek használatára szánta. A bevezetőben írja: „A rímszótár közrebocsátásával a kezdő verselőknek igyekeztem némi szolgálatot tenni.” 50 oldalon hozzávetőleg 8000 szót sorol be rímelő társai közé. Példaképp néhány ly végű szó Füredi szótárából: gally, padmaly, tavaly, bivaly, karvaly, guzsaly; vagy néhány a t végűek közül: ecet, ecset, mecset, liget, sziget, német, keret, követ.

A francia rímszótár borítója és egy lapja

A fél magyar rímszótár Papp Ferencnek 1968-ban publikált Magyar szóvégmutató szótára, amely a hétkötetes értelmező szótár 58.000 címszavát adja közre a szavak vége felől rendezve ábécébe. A nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban az ilyen nyelvészeti szakszótár jól ismert, a’tergo a megnevezésük, de mint Papp Ferenc hajdan elmondta, az a’tergo szónak mifelénk van ’hátulról történő közösülés’ jelentése is, ezért nem vállalták fel a szót. Így a városi legenda szerint pályázatot írtak ki a szótár címére. Kiss Lajos nyelvész kollégának – mint ahogy visszaemlékezésében megírta – a 12-es buszon, munkahelyéről hazafelé döcögve jutott eszébe a „szóvégmutató” szó, amely aztán fel is került a szótár címébe. A szótárból kikereshetjük az azonos végű szavakat, pl. -nómus ennek a három szónak a vége: agronómus, gasztronómus, anatómus. De ugyanígy megtudhatjuk a szóvégmutató szótárból, hogy 3 tőszavunk végződik -ck hangkapcsolatra: palack, barack, tarack. A szótár szavai mellett hét oszlopban nyelvtani információk vannak kódolva. Ennek a szótárnak az előállítása volt az egyik első magyar számítógépes nyelvészeti munka, még a lyukkártyás, nagygépes hőskorból. Azt beszélik, hogy minden szót Debrecenben két egyetemista kódolt, és ahol eltérés volt az egyetemisták által megadott kódok között, ott utólag a főszerkesztő szava döntött. Mindemellett nagyon korszerűen a nyelvi variabilitást is feltünteti a szótár, hiszen „helyes” a sátrat alak mellett a sátort alak is, és ugyanígy mai nyelvünkben előfordul a szavak mellett a szók alak is, ugyanígy mondhatjuk, hogy fotelban, és azt is, fotelben. Ma már a szóvariációk létezéséről puszta google-ös gépi kereséssel is megbizonyosodhatunk.

A hiányzó korszerű magyar rímszótár elkészítésébe ma már a számítógépes nyelvészet is be fog szállni. Ugyanis szép feladat formalizálva leírni, hogy mikor rímel két szó, majd egy alkalmas célprogrammal a világhálón keringő bődületes magyar szövegmennyiségből automatikusan kigyűjteni az egymásra rímelő szavakat.

Egy oldal a Magyar rímszótárból