Magyar szótárak I. Kiss Gábor rovata

Ötven éve még számos nyelv versenyzett a „vezető világnyelv” címért. Az angol nyelv azonban mára már sikeresen lemosta francia, német, spanyol versenytársait, és egyértelművé vált, hogy globalizálódott világunk első számú kommunikációs eszköze az angol. Természetesen e mögött a győzelem mögött az USA-nak a második világháború után betöltött gazdasági és politikai súlya is itt ott van, de nem történhetett volna ez meg, ha az angol szótárírók és szótárkiadók nem leltározták volna folyamatosan magas színvonalon az angol szókészletet az elmúlt négyszáz évben.

A legtöbb nyelvhez hasonlóan az angol esetében is a latin kéziratok szavai fölé írt angol szavak tekinthetők a szótári szópárok őseinek. Akik a szövegből kiszakítva egymás mellé másolták a latin és angol szavakat, megalkották az első latin--angol glosszáriumokat. Az első nyomtatott latin--angol szótár Gutenberg találmányának megjelenését követően 140 évvel, 1587-ben jelent meg. A maga 36.000 címszava egy mai középszótárnak is díszére válna. Még a 16. században megjelentek az első spanyol–angol és olasz–angol kétnyelvű szótárak. Csak zárójelben: idehaza a magyar nyelv ilyen kétnyelvű szótárainak a megjelenésére még 300 évet kellett várni.

Már az 1500-as években felmerült az igény az angol egynyelvű, magyarázó szótárak iránt. Egy szabókat képző ipari iskola igazgatója így ír: „Nagyon dicséretes és hasznos lenne, ha egy tanult és szorgalmas ember összegyűjtené az összes szót minden szakmából, amelyet nyelvünkben használunk.”

Végül, a könyvnyomtatás feltalálása után több mint százötven évvel, 1604-ben jelent meg az első angol egynyelvű magyarázó szótár. Hosszú címe rámutat, hogy bizony a szótárírás is sokat köszönhet a kevésbé iskolázott korabeli hölgyeknek: „A gyakori nehéz angol szavak alfabetikus sorrendbe gyűjtve nőknek, úrhölgyeknek és minden képzetlen személy segítségére”. A szótárra azért volt igény, mert ebben az időben az Angliában működő nagyszámú középiskolákba csak fiúk járhattak. Ennek a szótárnak a megjelenését szinte évtizedenként követték újabb és újabb angol szótárak, melyek aztán szókincsükben fokozatosan bővültek, először a jogi terminusok, majd pedig a zsargonszavak kerültek be a szótárakba. Későbbi szerzők pedig az angol nyelvjárásokból is merítettek szótáruk részére szavakat.

Az angol szótárkiadásban mérföldkőnek számít Samuel Johnson 1755-ben megjelent A Dictionary of the English Language című nagy méretű szótára, amely közel ötvenezer szót magyarázott és szemléltetett Miltontól, Shakespeare-től stb. származó irodalmi idézetekkel. Johnson ma is korszerű nézeteket vallott, az előszóban leírja, hogy a szókincs folyton-folyvást változik, lehetetlen a szótárban „fixálni” minden szót. A zsargonról azonban ma már a szótárírók mást vallanak, mint ő, aki kihagyta szótárából az ilyen típusú szavakat: „A rövid életű zsargonszavak, amelyek állandóan születnek és meghalnak, nem részei a nyelv tartós anyagának, így nem is kell őket a szótárban »fixálni«, azaz bevenni.”

Az angol egynyelvű szótárak megjelenésének sora ütemesen folytatódott, hogy aztán elérkezzen a világ talán legnagyobb szótára, az Oxford English Dictionary kiadásáig. Egy nagyszerű filológussal, James Murray-vel kötött szerződés nyomán a ma is jól csengő nevű Oxford University Pressnél 1884-ben jelent meg a négy kötetre tervezett szótár első kötete. A tervezett terjedelmet messze túlszárnyaló szótár utolsó, 10. kötete végül 1928-ban hagyta el a nyomdát. Murray az utolsó kötet megjelenését már nem érhette meg, 1915-ben meghalt. A 400.000 szó magyarázatát és történetét tartalmazó szótárt 1933-ban 12 kötetben újranyomták: ekkor nyerte el ma is használatos nevét. 2000-től online módon is elérhető ez a becses szótár.

Közben a világ kereke nagyot fordult, az angol szótárak készítői bevonták a számítógépet a szótárszerkesztésbe. Az adatok hagyományos módon cédulákra történő rögzítését felváltotta a nagy elektronikus szövegállományokban való keresés. Ezáltal a szótárakban közölt jelentés, meghatározások és példamondatok sokkal jobban közelítenek a nyelv valós használatához. Ily módon az angol nyelvet tanulók igen hiteles szótárakat használhatnak.

Az angol szótárkiadásra a gép megjelenése mellett a 20. században megtermékenyítőleg hatott a tőle független utat járó USA-beli gazdag és praktikus szemléletű szótárkiadás. A tengeren túli hatáshoz hozzáadódott a számítógépes szövegbankok, más néven angol szövegkorpuszok bevonása a szótárszerkesztés folyamatába. A számítógép segítségével szerkesztett új szemléletű angol szótárak sorát a Patrik Hanks által a Collins-Cobuild Kiadó számára összeállított és először 1979-ben megjelent egykötetes tanulószótár nyitotta. Ma már a világ sok száz millió angolnyelv-tanulójának a kegyeiért (és pénzéért) legalább fél tucat (Cambridge, Chambers, Cobuild-Collins, Longman, Macmillan, Merriam-Webster, Oxford) profi szótárkiadó versenyez, hogy ezzel Angliát és az USA-t igen komoly exportbevételhez juttassa.

Az írás eredeti megjelenési helye: Új Könyvpiac XXIII. évf., 2013. december, 32–33.