Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata

„Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk.” Ezek a sorok, amelyeket a négy évtizede megjelent Rövidítések könyve előszavában olvashatunk, napjainkban, a 21. század elején hatványozottan igazak. Az említett kisszótárt Kulcsár Ödön állította össze, és hozzávetőleg 2500 rövidítést magyaráz. Lapozgatva igazi retró hangulat önt el bennünket: ÁFOR, FŐFOTÓ, MERKUR, MSZBT, azaz Magyar Szovjet Baráti Társaság, OKISZ, TEFU.

A nyelvészek és a nyelvművelők is felfigyeltek a rövidítések gyors kialakulására és terjedésre, ezért terjedelmes szócikk tárgyalja ezt a nyelvi jelenséget az 1983–1985-ben megjelent kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben a mozaikszók és a rövidítések címszavak alatt. Megtudjuk, hogy a 19. század végén az egyesületek, szervezetek hosszadalmas nevének rövidítését önálló szóként kezdték ejteni, így keletkeztek a rövidítésekből a mozaikszók vagy más néven betűszók: MÁV, FTC, MAHART. A 19. században még csak a tulajdonnévi szókapcsolatokat helyettesítették mozaiknévvel, a 20. században azonban a köznevek területére is betört ez a szóalkotásmód. A magyar nyelv első ilyen szavai a kp, a tbc és a vécé voltak. A második világháború után keletkeztek a tsz és a tv mozaikszavak, és az azóta annyiféle változatot megélt gyes (gyermekgondozási segély) is, amelyet ki tudja milyen politikai megfontolásból segélyből díjjá minősítettek át: gyed. A moped-ről csak hosszas fejtörés után derítenénk ki, hogy a motor és a pedál szavakból rakták össze. Napjainkra az új boltok nevei kiszorították a rendszerváltásig élő közért szót, amely az 1948-ban alapított Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidített neve. A maszek-ról már közismertebb, hogy az 1960-as, 1970-es években irigyelt magánszektorhoz tartozó iparosok nevéből alkotta Kellér Dezső. Az eská, azaz saját kezűleg is ennek a kornak a terméke.

A Nyelvművelő kézikönyv felhívja a figyelmünket, hogy a rövidítéseket az élet kényszerítő szükséglete hozza létre, tehát használatuk általában nem kifogásolható. Nem helyeselhetők azonban a rossz hangzásúak, illetve a komikus társításokra alkalmat adók, mint pl.: FŐBUHA, amelyet a Fővárosi Bútor-, Hangszer és Sportszer-kiskereskedelmi Vállalat nevéből alkottak, illetve PUHABEGYÜ, amely a Papír és Hulladékbegyűjtő Vállalat rövidített neve volt.

Természetesen rövidítéseket nem csak a magyar nyelv használ, más nyelvek is gyakran élnek ezzel a szóalkotási móddal, a nagy világnyelvekből aztán széles körben elterjedve több nyelvbe is bekerülnek: FIFA, IMF, NATO, SOS, UFO, UNESCO, USA.

Két kisebb rövidítésszótárt jelentetett meg 1997-ben a pécsi Littera Kiadó. Majd felismerve, hogy a magyar könyvkiadásban hiányzik egy, a leggyakrabban használt összevonásokat, mozaikszavakat tartalmazó átfogó szótár, Gyurgyák János szerkesztésében az Osiris Kiadó 2005-ben jelentette meg a Rövidítésszótárt. Az előszóból megtudjuk, hogy a szerkesztő az anyagot többek között úgy is gyűjtötte, hogy fél éven keresztül vizsgált magyar és idegen nyelvű lapokat, folyóiratokat.

A TINTA Könyvkiadó 2012-ben dobta piacra a Bicsérdy Gábor szerkesztette Rövidítések enciklopédiáját. Jogos a könyv címében az enciklopédia szó, mert ebben a kézikönyvben nemcsak a feloldását találjuk a rövidítéseknek, hanem minden esetben 3-5 soros tájékoztató ismertetését is olvashatjuk a fogalomnak. Megtudjuk pl., hogy az ONCSA az Országos Nép- és Családvédelmi Alap mozaikszava, és az 1940-es évek elején a szegények felemelkedését és önfenntartását segítő ún. produktív szociálpolitika végrehajtó szervezete volt. Az ABS-ről megtudjuk, hogy az Anti Blocking System rövidítése, önműködő fékerő-szabályozó közúti járművekhez. Feladata meggátolni a kerekek állóra fékezését, blokkolását; németül Antiblockiersystem.

Érdekes a szótár 12.000 egységének a megoszlása: 5300 címszó magyar, 6700 pedig más nyelvből származik. Az idegen nyelvű rövidítéseket messze az angol vezeti, amely mögött a latin, francia, német, görög a sorrend. A Rövidítések enciklopédiája 67 különböző szakterületről tartalmaz anyagot, pl. az orvostudomány 1500, a vallás 730, az informatika 510 rövidítéssel, mozaikszóval szerepel. A néhány éve felbukkant SMS-nyelvből 130 adat került szótározásra és értelmezésre, ezek között látjuk a következőket: ír6sz, mléxem, Qkac.

Egy oldal a Rövidítések enciklopédiájából

A rövidítések kézikönyvei amellett, hogy igazi segédkönyvként használatosak mai információsnak nevezett korunkban, olvasmánynak is roppant érdekesek, mert segítségükkel többek között a technika, a kultúra, a művészetek, a tudomány, a politika és a sport területére tehetünk izgalmas utazást.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2012. július–augusztus, 37.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
8. Népiskolák kontra Akadémia
9. Nomen est omen
10. Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?
11. A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés
12. Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?
13. 1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?