Magyar szótárak III. Kiss Gábor rovata

Ismerősen csengenek Madách Az ember tragédiája című művéből a fenti szavak, illetve az alábbi sorok: Mondd, mit hiszesz, a homousiont, / Vagy homoiusiont? No, de pontosan mit is jelentenek? Legkönnyebben az idegen szavak szótárából tudhatjuk meg a választ. A legismertebb ezek közül a „Bakos”. Legelőször az 1950-es évek végén jelent meg, hogy aztán megkezdje több mint fél évszázados karrierjét, hiszen az Akadémiai Kiadó mind a mai napig (1994-től jelentősen átdolgozva) piacon tartja. Bakos Ferenc szótára szerint: homousion: egylényegű, azaz a katolikus egyház e kifejezéssel jelölte az ariánusok elleni vitájában azt, hogy Jézus egylényegű az Atyával; homoiusion: hasonló lényegű, az ariánusok kifejezése annak megjelölésére, hogy Jézus nem isten, csak istenhez hasonló személy.

Mondd, mit hiszesz, a homousiont, / Vagy homoiusiont?

Természetesen, mint a legtöbb ma kapható szótárnak, Bakos Ferenc szótárának is számtalan előzménye van. Talán a legrégibb Kunoss Endre 1835-ös, Gyalulat című könyve, melynek céljáról alcíme jól eligazít: Megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, melyek különféle nyelvekbűl kölcsönöztetvén, a magyar beszédben és írásban korcsosítva vagy eredetiképp használtatnak. Látjuk, hogy magyarosító szándék is vezette a szerzőt. A 20. században aztán valóságos reneszánsza volt a magyarító jellegű idegen szavak szótárainak. Számosan, Tolnai Vilmos, Radó Antal, Horovitz Jenő, Prém József és Kelemen Béla is jelentetett meg ilyen gyűjteményt.

A második világháborút követően, az akkor hatalomra került rendszer totalitárius jellegére jellemző, hogy a Szikra Kiadó oroszból fordítva 1948-ban megjelentette az Idegen szavak marxista magyarázatokkal című szótárt. A szótáron végighúzódó vonalasságára elég az absztrakt művészet meghatározást elolvasnunk: „egyrészt a művészetet elszakítja a néptől, másrészt eltereli a figyelmet a valóság égető kérdéseiről és ezzel a haladás ellenségeink a szolgálatában áll”.

Egy "haladásellenes" absztrakt mű: V. V. Kandinszkij: Sárga, vörös, kék

Pontosan nem is tudjuk, miért, de a magyar beszélők nagy részének bántja a fülét, ha sok idegen szót hall. Talán az iskola nevelte belénk az ilyen szavak kerülését. Mindenesetre felmerül a kérdés, hogy mi is az idegen szó? Lehetne keresni a választ hosszasan és tudományos elméleteket gyártva, de nincs annál praktikusabb felelet, mint amit Tótfalusi Istvántól hallottam: „Idegen szó az, amit a magyarok nagy része annak érez.” Ugyanis nyelvérzékünk napjainkban két nagy osztályt különböztet meg a szavak között. Vannak szavak, melyeket magyar szavakként tartunk számon. Ilyen az ősi apa, hal, méz, nyom, les, fej szó, de magyarnak valljuk az olyan jövevényszavakat is mint a sátor, vásár, asszony, üveg, zsír, polgár, kilincs, piac, iskola stb. szó. Ezekkel szemben állnak a mai átlagos nyelvérzékű beszélő tudatában az idegen szavak, vagyis az olyan szók, mint az aktív, kartell, komputer, pendrive, perspektíva, videó. Azaz a mai nyelvérzékünk igen sok, nyelvészeti vizsgálat szerint más nyelvből származó szónak idegen származását nem tartja már számon, nem különíti el őket nyelvünk eredeti elemeitől. Ezek a jövevényszavak. Jövevényszó például a szláv eredetű ablak, iskola, kasza, medve, pálca, szalonna, széna stb., vagy a németből való cérna, páncél, polgár, selejt, torony stb. Olyan szavak esetében viszont, melyeknél nyilvánvaló az idegen eredet a nyelvet használó közösség több tagja számára, idegen szavakról beszélhetünk. Ilyenek például a már korábban említetteken kívül a következők: biológia, ciklon, csetel, dedikál, enciklopédia, garázs, kombájn, nejlon, rádió, sport, szörföl, technika, telefon stb. Az ilyen típusú szavainkat az idegen szavak szótára leltározza és magyarázza.

A rendszerváltást követően − szerencsés módon − az Akadémiai Kiadó szótárkiadói monopolhelyzete megszűnt. Ennek következtében a „Bakos” mellett a TINTA Könyvkiadó és az Osiris Kiadó is piacra dobta a maga gyűjteményét. Ez utóbbi kiadó idegen szavak szótárának Tolcsvai Nagy Gábor a főszerkesztője, és 2007-ben látott napvilágot. Különleges a TINTA Könyvkiadó először 2004-ben megjelent Idegenszó-tára, hiszen összeállítója, a már említett Tótfalusi István amellett, hogy a szótárban található 28.000 idegen szónak megadja a jelentését, részletesen azt is ismerteti, hogy egy-egy szó melyik nyelvből indult el, és milyen lépésekben, milyen jelentésváltozásokon keresztül jutott el a magyar nyelvbe. Erre utal az alcím: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Így aztán a szótár használója számára felsejlik, hogy egy-egy latin szó és annak származéka milyen mélyen beágyazódott a magyar nyelvbe. Példaképpen, a manus ’kéz’ jelentésű latin szó gyöke megtalálható a napjainkban is használatos manikűr, manufaktúra, manifesztum, manipulál, emancipáció, mandátum, maszturbál és menedzser szavakban is. Ugyancsak Tótfalusi István szótárából tudhatjuk meg, hogy kecsua indián eredetűek a guanó, kaucsuk, kinin, láma, pampa, piranha, poncsó és a puma szavak.

A két világháború között népszerű magyarító szótárak sorát Molnos Angéla Magyarító könyvecskéje folytatta, mely először 1999-ben, majd kibővítve 2000-ben jelent meg. A szerző gyűjteményének már a tipográfiájával is sugallja szándékát, hiszen a kerülendő idegen címszó áthúzva van kinyomtatva. A felvetett magyar terminusok közül jó néhány túlzottan is merész, mert nem hiszem, hogy a rádió szó helyett a javasolt hanghíd és távhangadó gyökeret verhetne a magyarban. Sokkal megfontoltabb Tótfalusi Istvánnak a TINTA Könyvkiadónál 2011-ben megjelent Magyarító szótára, amely 12.000 idegen szónak sorolja fel magyar szinonimáit. Mindenkinek a szavak magyarításához való hozzáállása a saját világlátásától is függ, van, aki fontosnak, van, aki feleslegesnek tartja az ilyen jellegű szótárakat. Azért abban meg kell egyeznünk, hogy az idegen szavak a beszélő tudatában nincsenek ezer és ezer szállal a többi szóhoz kapcsolva, és sok idegen szó használata a megértést nehezíti. Ezért tarthatjuk szerencsésnek a magyar nyelvújítást, amikor a kompas helyett megalkották az iránytű, a literatúra helyett az irodalom és a geográfia szó helyett a földrajz szavakat.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2012. január–február, 38–39.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata