Magyar szótárak XV. Kiss Gábor rovata

A magyar nyelvtan oktatásán belül (már ha megtartja a magyartanár a nyelvtanórát) a fogalmazásoktatás egyik fontos tézise, hogy a szóismétléseket kerülni kell, és írásunkat, beszédünket színesíteni kell rokon értelmű szavakkal. Ezért igen sok családban, iskolai könyvtárban található szinonimaszótár.

No de mely szavakat tekinthetjük szinonimáknak, azaz rokon értelműeknek? Naivan mondhatnánk, amelyek felcserélhetők egymással. Jó, jó, de mikor? Mindig vagy gyakran? Ugyanis a nyelvben nincs két ugyanolyan jelentésű szó, ha másban nem, hát stiláris értékükben különböznek. Elég, ha csak az apa – fater, a főnök – góré vagy szalad – tép szópárokra utalunk. De a szavaknak a régi nyelvben használatos változatai vajon szinonimák-e: szemüveg – okuláré, könyvespolc – téka? A fokozati különbségeket bemutató szavak rokon értelműek-e: szitál – szemerkél – esik – ömlik – zuhog? Folyóvizek neveinek sora ugyanezt a kérdést veti fel: csermely – ér – patak – folyó – folyam. Szóval szedje össze magát (szinonim szólással: kösse fel a gatyáját), aki szinonimaszótár összeállításába fog.

A modern kori német, angol szinonimaszótárak megjelenése után csak több mint száz évvel később, 1910-ben jelent meg Póra Ferenc középiskolai magyartanárnak A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve. Ez a szótár 800 nagy csoportba sorolja 12.000 szavát. Póra Ferenc szótára egyedüli volt közel hét évtizeden keresztül a magyar szinonimaszótárak piacán, hogy aztán a rendszerváltás lendületében reprint kiadásban több alkalommal is megjelenjen.

Az 1960-as, 1970-es évek a magyar szótárkiadás legvirágzóbb korszakai voltak. Ebben az időben jelentek meg olyan nagyszabású munkák, mint A magyar nyelv értelmező szótára (I–VII.), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (I–III.), a Földrajzi nevek etimológiai szótára, a Magyar értelmező kéziszótár, s ezt a sort egészíti ki nem méltatlanul az elődökhöz O. Nagy Gábor és Ruzsiczky Éva szerkesztésében a Magyar szinonimaszótár, amely 1978 könyvnapjára jelent meg. A szótár 12.000 címszónak 30.000 rokon értelmű társát sorolja fel. A szerkesztők nagyon szigorú nyelvészeti felfogást vallottak a szinonima fogalmáról, és éppen ezért a nagyközönség csalódott az általa szegényesnek talált kínálatban.

1998-ban a karácsonyi könyvvásárra jelentette meg a TINTA Könyvkiadó a Magyar szókincstárat, melynek alcíme: Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. A Magyar szókincstár összeállításához az alkotók 28, korábban megjelent (egy- és kétnyelvű) szótárt dolgoztak fel, kigyűjtve belőlük a szinonimapárokat, -sorokat. Az új szinonimaszótár megjelenését komoly médiavisszhang követte, napilapok és hetilapok is elismerően méltatták. Kiemelték újdonságát, hogy a korábbi Magyar szinonimaszótárnál jóval gazdagabb az anyaga, az alkotók bátran tágabb szinonimafelfogással dolgoztak. Az elismerések hangsúlyozták, hogy a főszerkesztő által kínálati szótárnak nevezett kézikönyv – nagyon helyesen – bízik az anyanyelvi használó nyelvi kompetenciájában, ezért „szájbarágósan” nem adja meg, hogy mely szinonimát mely beszédhelyzetben lehet, kell használni. A kiadvány népszerűségét jelzi, hogy szótárként talán egyedüliként több hónapon át vezette a sikerlistákat. A Magyar szókincstárban 25.500 címszó köré 80.000 szó van elrendezve, összesen 400.000 előfordulással. A magyar szótárirodalomban először a szócikkekben megtaláljuk a címszó ellentétes jelentésű, antonim szavait is.

Bartos Tibor neves műfordító, számos irodalmi alkotást fordított angolról magyarra. Az olvasóközönség elsősorban olyan rangos szerzők fordítójaként ismerte meg, mint például Capote, Beckett, Dickens, George Eliot, John Irving, Kerouac, Mark Twain, Updike. Bartos Tibor munkája során hosszú évek alatt szisztematikusan gyűjtötte a szinonimákat, amelyeket szótárában csoportosított és láncokba rendezett. Az előszóban így ír a szótár anyagának összegyűjtéséről: „a szavak egy részét az amerikai irodalom fordítása közben gyűjtöttem, a másik részét pedig itthon toboroztam, jártomban-keltemben, országszerte, régivilágbeli emberekből”. Munkája eredményeként 2002-ben jelent meg szinonimagyűjteménye Magyar szótár címmel, amely 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett szavak és fordulatok óriási tára. Bartos Tibor szótára nem azoknak készült, akik gyakorlati céllal fogalmazás közben, talán a szóismétlés elkerülése miatt egy adott szót szeretnének gyorsan egy másikra cserélni. A szótárt azok olvassák, nézegetik, lapozgatják nagy élvezettel, akik szeretnek minden cél nélkül elmerülni a nyelv gazdagságában, szeretnek új, kevésbé gyakori szavakkal, nyelvi kifejezésekkel megismerkedni.

A három nagy modern szinonimaszótár mellett ma is több kisebb iskolai segédszótár kapható: 1. Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak, 2. Tótfalusi István: Színes szinonimatár, 3. Kiss Gábor és Bárdosi Vilmos: Szinonimák. 20.000 rokon értelmű szó dióhéjszótára, 4. Ruzsiczky Éva: Csak egy kicsit más. Szinonimák a kicsinyeknek.

Kívánatos, hogy beszédünkben, írásunkban mindig találó szót, kifejezést használjunk, azaz nyelvünkben gyakran elbújva meglévő szavai közül mind többel színesítsük mondanivalónkat. Hát ehhez kellenek a szinonimaszótárak, hogy segítségükkel a nyelvből kihalásszuk a szavakat.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2012. március, 36.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
8. Népiskolák kontra Akadémia
9. Nomen est omen
10. Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?
11. A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés
12. Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?
13. 1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?
14. A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF