Idén 150 éve, 1863. szeptember 20-án hunyt el Jacob Grimm, az a mesegyűjtő, nyelvtörténész, szótárszerkesztő, akinek a neve összetartja a címben lévő három fogalmat. Azért nem olyan egyszerű a helyzet, mert ez a zseni tulajdonképpen kettő, hiszen öccsével, Wilhelm Grimm-mel közösen hozták létre a páratlanul nagy, három pilléren nyugvó életművet. Jacob 1785-ben született a Frankfurttól nem messze található Hanauban, öccse egy évvel később, 1786-ban látta meg a napvilágot. A neves magyar nyelvész, Riedl Szende a Magyar Tudományos Akadémián 1873-ban tartott, Jacob Grimmet méltató emlékbeszédében elmondta, hogy a család öt testvére közül e két fiú szerette egymást legjobban, egyforma ruhában jártak, egy szobácskában laktak, egy ágyban aludtak, és az első oktatást is együtt nyerték.

A Grimm testvérek

A két testvér a világirodalmi jelentőségű népmesegyűjteményét két kötetben 1812–1814-ben adta ki Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és házi mesék) címmel, amelyet szintén két kötetben 1816–1818-ban követett a Deutsche Sagen (Német mondák) gyűjtemény. A népmesék az elmúlt kétszáz évben mélyen beleivódtak az európai kultúrába, gyermekek sok-sok nemzedéke nőtt fel hallgatva a Hófehérke, a Hamupipőke, a Piroska és a farkas, a Babszem Jankó és a Csipkerózsika sokszor vérfagyasztó történetét. Magyarul először 1861-ben jelentek meg a mesék, hogy aztán napjainkra kisebb-nagyobb átdolgozásokkal közel 300 kiadást éljenek meg.

A 18. század végére India gyarmatosításával kapcsolatban megkezdődött az ind nyelvek, nevezetesen a szanszkrit vizsgálata. Ekkor a kutatóknak feltűnt, hogy mind a hangrendszer, mind az alaktan, és különösen a szókincs terén meglepő hasonlóságok mutatkoznak a szanszkrit, az ógörög, a latin és sok ma is beszélt germán és szláv nyelv között. A szisztematikus nyelvhasonlítás, a rokonítás aprólékosan, tudományos keretek között folyt. Az összehasonlító nyelvészek kezdettől fogva ábrándoztak olyan törvényekről, képletekről, mint például a matematikában Püthagorasz tétele. Jacob Grimmnek sikerült először olyan hangtani törvényszerűséget felfedeznie, amely az egész indoeurópai nyelvcsaládot érinti, és ráadásul roppant tetszetős, áttekinthető és meggyőző képletté lehet alakítani. Grimm a német nyelv mellett a többi germán nyelvet (hollandot, angolt, dánt, svédet stb.) tanulmányozva rájött, hogy ezen nyelvek hangrendszerének a változása igen erős tendenciát mutat. Csak elnagyoltan egyetlen tendencia: az ősi indogermán b, d és g zöngés hangok a modern nyelvekben p, t és k zöngétlen hangokká fejlődtek. Pl. a latin duo (kettő) szó az angolban two lett, míg a latin labium (ajak) szó az angolban lip szóvá változott. A hangrendszernek ezt a tendenciaszerű változását, hangeltolódását ma is Grimm-törvénynek hívják.

Emléktábla

A Grimm testvérek legnagyobb vállalkozása a Német szótár (Deutsches Wörterbuch) szerkesztésének elindítása volt. Az első kötet 1852-ben jelent meg. A két testvér életében (Wilhelm bátyja előtt négy évvel, 1859-ben halt meg) csak négy kötet látott napvilágot, és így az E betűig jutottak csak el. A monumentális szótársorozat utolsó, 32. kötete az első kötet megjelenését követően 108 évvel később, 1960-ban hagyta el a nyomdát. A németek számára olyan fontos volt a szótár, hogy még a hidegháborús időkben is a keleti és a nyugati országrész együttműködésével készült és fejezték be. A 19. század közepén a testvéreket nemzeti érzések és pedagógiai célok vezették a szótár elindításában, fel kívánták mutatni a németeknek nyelvük gazdagságát, és elő kívánták segíteni a széttagolt németség egységesítését. A Deutsches Wörterbuch 350.000 német szó történetét mutatja be az 1400-as évektől napjainkig. A szavak között a köznyelv szavain kívül nyelvjárási szavak, ősi mesterségek szakszavai és meglepő módon „csúnya” jelentésűek is vannak. A szótár idézetekkel gazdagon illusztrálja az egyes szójelentéseket. A sorozat összesen 34.000 oldal terjedelmű. Ma már CD formában is kapható, és az interneten is elérhető ez a gazdag kincsesbánya.

A Deutsches Wörterbuch belülről...

...és kívülről

A Grimm testvérek Deutsches Wörterbuchját lapozva eszünkbe ötlik, hogy A magyar nyelv nagyszótárának még csak 4 kötete jelent meg, amelyek az A és a B betűvel kezdődő szavainkat tartalmazzák. [A cikk születése óta már 8 kötetnél jár a vállalkozás, az utolsóban az E betűs szavak végére ért. – A szerk.]

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2013. október, 28.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
8. Népiskolák kontra Akadémia
9. Nomen est omen
10. Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?
11. A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés
12. Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?
13. 1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?
14. A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF
15. Kutya – eb, főnök – góré, patak – csermely