Magyar szótárak X. Kiss Gábor rovata

Emlékezetes Orbán Viktor és Horn Gyula 1998-as televíziós választási vitája. A beszélgetés kezdetén Horn Gyula a vitapartnere szemére vetette, hogy a Fidesz zászlajára írt polgár szó az értelmező szótár szerint csupa negatív jelentéssel bír. Orbán Viktor csupán visszakérdezni tudott, hogy mikor adták ki ezt a szótárt. A rövid válasz: 1995-ben. Csakhogy a hivatkozott szótár az először 1972-ben megjelent Magyar értelmező kéziszótár ki tudja hányadik változatlan lenyomata volt. Ebből a kis történetből is látszik, hogy az értelmező szótár meghatározásai a legváratlanabb helyeken is referenciaként szolgálnak, és éppen ezért súlyos felelőssége van a szótárkiadóknak, kiadóknak és a szótárszerkesztőknek.

A Magyar értelmező kéziszótár egyik ábrája

A könyvnyomtatás feltalálása után felgyorsult a szótárak közreadása, azonban az első két-három évszázadban majdnem kizárólag két- és többnyelvű szótárak jelentek meg. Csak 1873-ban jelenik meg két kötetben a magyar nyelv első igazi egynyelvű értelmező szótára Ballagi Mór szerkesztésében A magyar nyelv teljes szótára címmel és az ódonnak tűnő Nélkülözhetetlen segédkönyv minden rangú és rendű magyar ember számára alcímmel. (Reprint kiadásban 1998-ban megjelentette a Nap Kiadó.) A szótár 83.000 címszava között megtalálhatók a tájszavak (pl.: cök: csinált kovász; nagy-verő: pöröly, kalapács; nuszta: menyegző); a régi szavak (pl.: násfa: ékszer, különösen nyakba vető ékszer; ravasz: róka; rovó: adóbeszedő személy), és jó néhány példát látunk a nyelvújítás meggyökeresedett és elhalt szavaira is (pl.: öltözde: katolikus templomokban a sekrestye; rendély: vonalzó; ugrány: emlősállat az erszényesek rendéből és a gyümölcsevők családjából).

A huszadik század első felében, a két világháború között kellett volna annak rendje és módja szerint megjelennie egy 6-8 kötetes magyar értelmező szótárnak. Sajnos, talán a trianoni gazdasági és szellemi trauma következtében meg sem kezdődtek egy ilyen szótár munkálatai. Az erőből csak egy kis kétkötetes szótárkára tellett, amely Balassa József szerkesztésében 1941-ben hagyta el a nyomdát.

Csak a második világháborút követően, az 1950-es években indultak meg A magyar nyelv értelmező szótárának munkálatai a széles látókörű és az angolszász szótárirodalmat kiválóan ismerő Országh László vezetésével. Nagyon gondos előkészítés és igen szakszerű szerkesztés után hét kötetben 1959 és 1961 között látott napvilágot az Akadémiai Kiadónál a magyar nyelv mindmáig legjobb szótára. Ebben 58.000 szó jelentésének találjuk meg nagyon pontos leírását, feltüntetve többek között a szavak stilisztikai és szakterületi helyét is. A mai olvasó ajkára mosolyt fakasztanak a kicenzúráz, kormánylap, kormánypárt, kormányzó, korteskedés, könyöradomány, könyvügynök, körjegyző, közalapítvány szavak szoc. e., azaz szocializmus előtti minősítése. Az eredetileg hatkötetesre tervezett szótár utolsó kötetét a kiadó üzleti szempontok miatt „félbevágta”, így lett hétkötetes a mű. A szótár készítéséhez számtalan legenda kötődik: pl. az akkori Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója levélben tiltakozott a „Már megint nem jön az a kurva villamos!” példamondat ellen; ugyanis az igazgató levele szerint a dolgozó népet a közlekedési vállalat pontosan, menetrend szerint szállítja munkahelyére. A szótárszerkesztők megpróbálták a korabeli kemény és hivatalos politikától távol tartani a szótárt. Néhány példamondat azonban ma már megmosolyogtatóan anakronisztikus: A szocialista gazdaságban a kereslet és kínálat viszonyának pillanatnyi megváltozása nem idézi elő az árak megváltozását. A magyar nyelv értelmező szótárát azonban külföldön is áttanulmányozták, és Bukarestből tiltakoztak az anyaország vastag betűs címszó alatt található „A márciusi ifjak Erdély unióját követelték az anyaországgal.” példamondat ellen. A szótár első köteteinek második kiadásában a szerkesztők a becslések szerint néhány tucat helyen politikai nyomásra változtatásokat hajtottak végre.

Látva, hogy a hétkötetes szótár házi és otthoni használatra túlméretezett, elhatározták felújított és kicsinyített egykötetes kiadását. Az Akadémiai Kiadónál először 1972-ben megjelent Magyar értelmező kéziszótár munkálatait a nagyszerű közmondáskutató és lexikográfus O. Nagy Gábor irányította. Ebben a szótárban 65.000 szó jelentéseinek rövid értelmezését találjuk. Újdonság, hogy több száz kis rajzolt ábra is segítette a szótárhasználót. (A szótárt sajnálatos módon a kiadó később két kötetbe kötve forgalmazta.) Ezt az először 1972-ben kiadott értelmező szótárt az Akadémiai Kiadó több mint három évtizedig változatlan formában árusította. (Furcsa ez, ha belegondolunk, hogy ebből egy évtized a rendszerváltást követő időszakra jutott.) Így fordulhatott elő, hogy a tévévitában 1998-ban Horn Gyula egy néhány éve utánnyomott, de igazából a 1972-es kiadású szótár definícióját lobogtatta a polgár szóról.

A Magyar értelmező kéziszótár egyik ábrája

A Magyar értelmező kéziszótár felújított, frissített, leporolt változatát az Akadémiai Kiadó csak 2003-ban jelentette meg, az átdolgozást Pusztai Ferenc vezette. Sajnos az illusztrációs ábrákat elhagyta a kiadó, talán helyettük emelte meg a címszavak számát 75.000-re. A szótár új szavait vizsgálva levonhatjuk azt a fontos következtetést, hogy a szókincs új elemeinek folyamatosan be kell kerülnie az értelmező szótárakba. A szótár új szavai pl.: áfa, euró, fakultáció, fóliázik, franchise, italautomata, műszíves, necces, vincseszter. Jelentős újítása a szótárnak, hogy egy ötfokozatú skálával jelzi a szavak gyakoriságát. Így megtudhatjuk, hogy a nacsalnyik, nadály, nádcukor, nadír, nadrágol szavak a magyar nyelv legritkább szavai közé tartoznak.

A hazai, de még a külföldi szótárkiadásban is újszerű a TINTA Könyvkiadó 2007-ben megjelentetett Értelmező szótár+ kiadványa. A kétkötetes szótár címében szokatlannak mondható + jel arra utal, hogy Eőry Vilma főszerkesztő csapata egyetlen szótárban adja közre 16.000 szó értelmezését, gyakoriságát, eredetét, nyelvjárási megfelelőit, szinonimáit, ellentéteit és a rájuk vonatkozó nyelvhasználati tanácsokat. A szótár használóját ezeken kívül eligazítják a szójelentések mellett megtalálható frappáns példamondatok is. Így az Értelmező szótár+ elsősorban azért keltett jelentős feltűnést, mert majdnem mindent elmond egy-egy adott szóról egy helyen, azaz elénk tárja a magyar szókincs hálószerű kapcsolódási rendszerét.

A szótár szakszerűségét bizonyítja, hogy az MTA Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár Díjjal tüntette ki 2010-ben. A TINTA Könyvkiadó 2010-ben piacra dobta az Magyar értelmező szótár diákoknak című szótárát, amely hatékonyan segíti a tanulók szókincsbővítését.

A magyar lexikográfia legfrissebb eredménye, hogy 2011 novemberében megjelent az MTA Nyelvtudományi Intézetében készülő A magyar nyelv nagyszótára 3. és 4. kötete. A két új kötet 4800 „b” betűs szónak tartalmazza 1772-től a jelentéstörténetét példamondatokkal bőségesen illusztrálva. Az első két kötet 2006-ban látott napvilágot. (Az írás születése óta már a 8. kötet is megjelent 2021-ben – a szerk.) A szerkesztők által eredetileg 18 kötetesre tervezett szótár terjedelme aligha lesz tartható, ha tudjuk, hogy a magyar szótárakban a „b” betűs rész a szótár öt százaléka. Így kivetítve a „b” betűs szavak terjedelmét a teljes szótárra, azt jósolhatjuk, hogy a A magyar nyelv nagyszótára irreális módon közel 40 kötetes lesz, amennyiben a jövőben nem történik koncepcióváltás. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a „b” betűs szóanyag megjelenésére az „a” betűs kötet után öt évvel került sor, tehát a munkálat hátralévő időtartama még közel száz évre tehető.

Részlet a Magyar értelmező kéziszótárból

Külföldi példákból is tudjuk, hogy az egynyelvű értelmező szótárak szóanyagát öt-, legrosszabb esetben tízévenként alaposan fel kellene újítani. Elmondhatjuk, hogy nagy lemaradásban van a magyar szótárkiadás. Ennek oka, hogy a nagy szellemi és anyagi befektetést igénylő szótárkiadás, egy akkora nyelvterületen, mint a magyar, piaci alapon nem működhet. Ezért a kultúrpolitikusokon a sor, hogy megtalálják a magyar szótárkiadás támogatásának módját. Új magyarázó, értelmező szótárak hiányában hosszas és meddő vita folyhat egy-egy szó valódi vagy vélt jelentéséről, ahogy ez meg is történik napjainkban számtalan esetben a magyar bíróságokon. Ezért lehetett vita tárgya nemrégiben a címlapsztori szó vagy a garantált minőség szókapcsolat peres ügyekben.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2011. december, 10-11.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
8. Népiskolák kontra Akadémia
9. Nomen est omen