Magyar szótárak VI. Kiss Gábor rovata

Hány szó van a magyar nyelvben? Ez az a kérdés, amelyet legtöbbször feltesznek nekem. És én rögtön visszakérdezek: Mondd, mi a szó? Az első pillanatban olyan egyszerűnek tűnik a válasz, aztán minél többet beszélünk és gondolkodunk róla, annál jobban összezavarodunk. Mert hát mindenki elismeri, hogy az olvas, az magyar szó, no de az olvas-hat-atlan-ság? Az ég ige és ég főnév hány szó, vagy az ad és régies változata, az ád egyetlen szó vajon? Vagy a költ ige szerteágazó jelentése egy vagy több szót alkot? Aztán itt vannak például a több százezerre rúgó kémiai vegyületek nevei. Azok is szavak? Nehéz a válasz.

Jön aztán a következő kérdés. Hány szót használ egy átlagos magyar ember? Ki tudja? Talán ha magnóval a nyakunkon járnánk heteken át, össze lehetne számolni. Azonban a kérdésre kerülőúton mégis tudunk válaszolni. Meg tudjuk mondani, hogy Petőfi Sándor költeményeiben és prózai munkáiban összesen 22700 különböző szót írt le. Az adatot a Petőfi-szótárnak köszönhetjük. A szótár szerkesztői tüzetesen végigböngészték a nagy költő írásait és összeszámolták a szavait, és az eredményt négy nagy kötetben adták közre 1973 és 1987 között. Természetesen a J. Soltész Katalin vezette szerkesztőségnek itt is meg kellett küzdenie azzal, hogy mi is a szó. El kellett dönteniük pl., hogy a csend és a csönd egy és ugyanaz a szó-e.

Az írói szótárakról Benkő József nyelvész könyvet is írt. Ebben felvázolja az elméleti hátteret, melyet fel is használt a Juhász Gyula költői életművét alkotó 1370 vers szótározásához. Juhász Gyula költeményei összesen 150000 szó hosszúságúak, és ezekben mintegy 11600 különböző szó fordul elő. Érdekes, hogy a szavak fele ún. hapax legomenon, vagyis csupán egyetlenegyszer fordul elő, azaz csupán egyszer írta le a költő. Ilyenek például az angyalszárny, borúslelkű, csudavirágos, dicsőségcsillag, estharang, gránátalma, keselyűhad, mustármag, testál, virágillat és a zöngedelem szavak.

Az első magyar írói szótárt Rubinyi Mózes állította össze Mikszáth Kálmán 32 kötetnyi művéből 1910-ben. Az előszóból megtudjuk „A szótár nem akar Mikszáth egész szókincsének alfabetikus előadása lenni, igazán senkit sem érdekel az, hogy Mikszáth hol és hányszor használja az asztal szót, ha köznyelvi jelentéssel használja.” E szempontok alapján a 140 oldalas szótárba számításaim szerint mintegy 2000 nehezen érthető, különleges szó került be.

Mikor a szókincs nagysága és a beszélők által használt szavak száma szóba kerül, rögtön Jókai Mór jut sokaknak az eszébe. Sajnos Jókai összes művéből szótár nem készült, csak a kevésbé ismert szavait, kifejezéseit magyarázza az Unikornis Kiadó által 1994-ben kiadott Jókai-szótár. Rossz nyelvek szerint a Jókai-szótár annak köszönheti létrejöttét, hogy a rendszerváltást követően gyorsan piacra dobott csinos Jókai-sorozatból kispórolták a kötetek végéről a szómagyarázatokat, amit egy idő után az olvasók hiányolni kezdtek. Pótlólagos megoldásként született meg a száz kötet nehezen érhető szavainak együttes magyarázata. A Jókai-szótár 22715 szava között ilyeneket találunk: cingulum: papi öv, vezeklőöv; kiméra: torz szörnyeteg, agyrém; posteritas: utókor, utódok.

Az írói szótáraknak más nyelveken is nagy hagyományuk van. A Shakespeare-szótárt két kötetben 1875-ben adták ki. Az oroszok 1956-tól adták ki négy kötetben Puskin-szótárukat, a lengyelek körülbelül ugyanekkor készítették el hatkötetes Mickiewicz-szótárukat. A spanyolok 1962-ben adták közre Cervantes-szótárukat, ebből megtudjuk, hogy a Don Quijote szerzője minden művét figyelembe véve összesen kicsit több mint egymillió szót írt le, és ezekben 12370 különböző szót használt.

A külföldi írói szótárak közül kétségkívül a legnagyobb vállalkozás a Goethe 140 kötetes életművéből készített szótár, melyet 1966-tól folyamatosan jelentetnek meg. A szótár 90000 szótári szót tartalmaz. A német költőkirály szókincsének gazdagsága tükrözi a munkásság gazdag érzés- és eszmevilágát. A német nyelv szerelmesei számára jó hír, hogy 2012 elejétől interneten is elérhető a Goethe-szótár.

Nemcsak életműveknek, hanem irodalmi műveknek is van szótáruk. Pásztor Emil egri főiskolai tanár állította össze és jelentette meg 1986-ban a Toldi-szótárt. A műben előforduló szavak magyarázata mellett megtalálható gyakoriságuk is. Mint általában a magyar szövegekben, ebben a műben is a 10 leggyakoribb szó a következő: a (az), nem, és, hogy, nagy, de, volt, csak, egy, van. A Miklós név 71-szer, a Toldi 45-ször, a Bence 30-szor, míg a György keresztnév 49-szer fordul elő Arany János munkájában. A Toldi-trilógia első része kerekítve 10000 szó hosszúságú, és összesen 2873 különböző szó építi fel. A szerző a szótár célját így adja meg a bevezetőben: A szótár használóját „be szeretném vonni nagy nemzeti kincsünknek, a Toldi nyelvi világának felfedezésébe, egyéni birtokba vételébe. Felfedező útra hívom őket”.

Katona József Bánk bánjának Beke József készítette el szóleltárát. Nem országos kiadó, hanem a kecskeméti Katona József Társaság adta ki 1991-ben. A Bánk bán hosszabb, mint Arany Toldija, hiszen ez 13400 szó terjedelmű. Érdekes, hogy közel azonos számú különböző szó van mindkettőben, hisz Katona József munkájában 2880 szó fordul elő. Egy-egy szó általában két jelentésárnyalattal fordul elő. Például a kong szó előfordul elsődleges jelentésében és átvitt értelemben is, Mikor Biberach így szól Melindáról: „...minden, ami csak beszélhet, azt beszélli, hogy az ész hibázik, a fejecske kong.” Az óra szó három jelentéssel bír, a két általánosabb mellett a harmadik: Valakinek a rendelkezésére álló időtartam. Mikhál mondja Gertrudisnak: „Óráim kiszabva vannak.” Azaz, a rendelkezésemre álló idő lassan lejár.

A közelmúltban jelent meg a Radnóti- és a Zrínyi-szótár és idehaza két további írói szótár munkálatairól is tudunk. Folynak a Mikes-szótár és a József Attila-szótár szerkesztési munkálatai. Gondolhatnánk, hogy korunkban már gyerekjáték számítógéppel generálni írói szótárt. Beöntjük a gépbe a szöveget, kicsit tanítgatjuk, okosítjuk, aztán az elektronikus agy elénk teszi a kész szótárt. A gép valóban mentesíti a hajdani cédulázás rabszolgamunkája alól a szerkesztőt, hiszen jó kiindulási nyersanyagot szolgáltat. Azonban az egyes jelentések elkülönítésében, a stilisztikai árnyalatok szétválasztásában nem tud segíteni a technika, ezekhez szakismeretre, kifinomult nyelvérzékre, türelemre és az irodalmi művek alkotói iránti alázatos tiszteletére van szükség.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2012. október, 33

2017-ben megjelent a háromkötetes Arany-szótár Arany János költői nyelvének szókészlete alcímmel.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások