Comenius képes szótárától a képes műszaki szótárig

Szótárakban a látható világ

Magyar szótárak XVI. Kiss Gábor rovata

A nyelvtanulás, a nyelvelsajátítás alapfeltétele a jó emlékezőképesség. A modern pszichológia az embereket három típusba sorolja az emlékezőképességük szerint. Vannak, akik arra emlékeznek jól, amit láttak, vannak, akik a hallottakra, míg másoknak a mozgások vésődnek mélyen eszükbe. Nem vagyunk egyformák, többféle út vezet az eredményes nyelvtanuláshoz. Ezt ismerte fel a kora újkor nagy pedagógusa, Comenius (1592—1670). Tanítói pályája során szomorúan tapasztalta, hogy az idegennyelv-tanítás mennyire nehézkes és kis hatásfokú, ezért az addigi nyelvtanulói szótárakat képekkel egészítette ki. Így jelöli meg az Orbis pictus (Látható világ) című szótárának célját: „Adassék a gyermekek kezeikbe képes könyv, hadd gyönyörködtessék magokat a képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az oskolában elküldettetnek.” A kiadvány mai szemmel is korszerű, hiszen „munkáltató”, a képeken lévő kis számocskákat kell összekapcsolni a diáknak a szószedet számozott szavaival.

Természetesen az 1653-ban Magyarországon megjelent háromnyelvű – latin, magyar és német – szótárának képecskéit ma már megmosolyogjuk, de korában igazi áttörést jelentettek. Nem véletlenül adták ki számtalanszor, számtalan változatban az 1700-as években.

A 19. század végén, a 20. században a nyelvtanulás széles körűvé válása, a nyomdatechnika fejlődése segítette a képes szótárak reneszánszát. Ebben élen járt a Duden kiadó, amely sorra dobta piacra termékeit. Ezeknek a szótáraknak „utánérzései” az 1950-es években, a valamikori NDK-ban, Lipcsében kiadott kétnyelvű, illusztrált szótárak. Ezeket az Akadémiai Kiadó szótári részlege elődjének tekinthető Terra Kiadó, (bizonyára valamiféle szocialista kulturális együttműködése keretében) sorra átvette, magyarította és kiadta. Az általában 200 képes táblát és mintegy 10 000 szót tartalmazó szótárnak emlékezetesek az olyan képei, mit a Gép- és traktorállomás című, ahol a kornak megfelelő mezőgazdasági gépek és alkatrészeik részletesen megismerhetők, de mutatósak a kardvívás és tőrvívás mozdulatait ábrázoló illusztrációk is.

A Terra Kiadó Német-magyar orvosi szótárának illusztrált lapja

A rendszerváltást követően jó érzékkel jó néhány magánkiadó is „ugrott” a szótártípusra, így jelentette meg 1990-től Szendrő Borbála, kissé amatőr rajzokkal képes, kétnyelvű szótársorozatát. Mára az Usborne Kiadó látványos, színes szótársorozatát adaptálta tán három tucat nyelve is Holnap Kiadó.

A képekkel szemléletessé tett szótáraknak nemcsak az idegennyelv-tanulásban lehetnek kiemelkedő szerepük, hanem az anyanyelvoktatásban, vagy ahogy mostanában szeretik emlegetni, az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében. Sajnos a 20. század első felében nem született ebben a műfajban emlékezetes magyar kiadvány. Kétségkívül átgondolt és dicsérendő, hogy az Akadémiai Kiadó a Magyar értelmező kéziszótárt 1972-ben mintegy 500 kis magyarázó, szemléltető képpel dobta piacra. Gondolom, minden korosztály érdeklődéssel nézegette pl. a szekér vagy akár a szivattyú részeit aprólékosan bemutató vonalas rajzot. Csak sajnálhatjuk, hogy a kiadó a szótár felújított változatát 2003-ban e képecskék nélkül jelentette meg. A TINTA Könyvkiadó, érezve a hiányt, az Értelmező szótár+ kétkötetes kiadványát már 500 vonalas rajzzal jelentette meg 2007-ben.

A Magyar értelmező kéziszótár egyik ábrája

Időközben a diákok számára 1992-ben a már említett Akadémiai Kiadó megjelentette a Képes diákszótárt, amelyben 14 000 szót értelmez a tanulóifjúság számára. Az értelmezéseket segíti Balogh Jenő rajzpedagógus 50 színes táblája. Abban, hogy a szótár nem hozott átütő sikert a kiadójának, talán az is közrejátszott, hogy az idős mester képei kicsit komorak, sötét pasztellszínekkel készültek.

Azonban igazi siker még mai is a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent Ablak-Zsiráf, hiszen az első megjelenéstől (1971) nemzedékek nézegették ezt a kicsiknek készült, szinte mesés, képes, szótárszerű lexikont. A szerzők igen jó érzékkel magyaráznak a gyermekeknek, és a kiadvány színes képei harmonikus összhangban vannak a szöveggel. Színvonala a világsikerű Szezám utca gyerekkönyvhöz mérhető.

Az illusztrált szótáraknak a fentieken túl van még egy harmadik nagy csoportja, a képes műszaki szótárak. Minden szótártípus közül itt a legnagyobb a létjogosultsága a képnek, a magyarázó rajznak, hiszen egy-egy alkatrészt, egy-egy berendezést sokkal eredményesebb képi módon bemutatni, mint szavakkal leírni. Mert egy képpel szemléletesé tehető pl. a fogasléc vagy a bütykös tengely, míg bizony bajban lennénk, ha szavakkal kéne pontosan definiálni ezeket. A Kádár-kor szótár és könyvkiadását dicséri, az orosz (bocsánat: szovjet) könyvkiadástól átvett és adaptált négynyelvű (magyar, angol, német, orosz) Képes műszaki szótár, amelyet a Műszaki Könyvkiadó adott ki 1989-ban szép és gondos kivitelezésben. Sajnos csak néhány hasonló színvonalú képes műszaki szótár jelent meg azóta, a szép szótárak közé sorolhatjuk a szintén adaptált angol–német–magyar Építőipari képes szótárt a Műszaki, majd később a Terc Kiadótól.

Korunkat szokás a képi kultúra világának hívni. Annak ellenére, hogy a nyelv elsősorban a szóbeliségben és az írásbeliségben él, a modern szótárkiadóknak bizony össze kell szedniük magukat, hogy szótáraikat – legyen annak célja az idegen nyelv tanulásának segítése, az anyanyelvi nevelés támogatása vagy akár a műszaki fogalmak magyarázata – a kor kívánalmai szerint illusztrálva, képekkel szemléltetve jelentessék meg. Ha nincs elegendő magyar anyagi és szellemi kapacitás ezen a téren (sem), marad a globalizált világkultúrát bemutató angol, francia, német, olasz szótárak átvétele és adaptálása.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2013. június, 32–33.

A sorozat korábbi bejegyzései: