Magyar szótárak XII. Kiss Gábor rovata

Ha a magyar anyanyelvűek a jobb – bal, észak – dél, jó – rossz, tél – nyár, háború – béke szópárokat hallják, rögtön rávágják, ezek ellentétek. Tehát létezik egy intuitív, ősi, belső nyelvi tudás minden beszélőben, amely alapján megállapítja ezt az ellentétes, idegen szóval antonima kapcsolatot a fenti szópár tagjai között. Ha ez ilyen egyszerű és velünk született tudás, annál meglepőbb, hogy a közelmúltban jelent csak meg az első Magyar ellentétszótár a TINTA Könyvkiadónál. Erre a különös tényre is felhívta a figyelmet Kemény Gábor professzor az MTA Nyelvtudományi Intézetében március végén tartott szótárbemutatón, nem hallgatva el, hogy az első magyar ellentéteket kicsit marginális formában egy szinonimaszótár, a Magyar szókincstár közölte először jó egy évtizeddel ezelőtt. A szótárt lapozgatva (közbevetve, Kosztolányi szavaival: „Szótárt lapozgatok, van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb, lelkesebb valami?”) feltűnik, hogy igazából nem is a szavaknak, hanem a szavak egyes jelentéseinek van ellentéte. Hiszen a sovány elsődleges ellentéte az elhízott, kövér, dagadt, de ha már a sovány szó másik jelentésével a termőföldet jellemezzük, akkor itt a megfelelő antonima a bőtermő és a zsíros szavak. Vagy a kiad ige pénzre vonatkozó jelentésének ellentétei az összegyűjt, megkeres, megspórol szavak, azonban a könyvet kiad esetében a betilt ige az antonima.

Temesi Viola: Magyar ellentétszótár – Ellentétes jelentésű szavak szótára

A könyvbemutatón Temesi Viola főszerkesztő elmondta, hogy több mint öt évig készült a Magyar ellentétszótár. Az anyaggyűjtés során lefordítottak német, angol és orosz ellentétszótárakat is, azonban a kulturális különbségek miatt és a különböző nyelvek szókészletének eltérő jelentésszerkezete miatt a fordításból nyert szólistákat csak nyersanyagként lehetett felhasználni.

Temesi Viola, a Magyar ellentétszótár szerzője [TINTA Könyvkiadó]

A főszerkesztő elmondta, hogy annak ellenére, hogy a magyar szavak ellentétes kapcsolatának elméleti hátterét a magyar nyelvtudomány és azon belül a jelentéstan nem tárta fel még teljeskörűen, kirajzolódik néhány jellegzetes szócsoport. Ilyen, amikor a nyelv látható módon, explicit, azaz kifejtve jelzi az ellentétes viszonyt, akár igekötővel, akár valamely fosztó- vagy más képzővel, mint a bemegy – kimegy, felrak – lerak, illetve az olvashatatlan – olvasható, sértett – sértetlen szópárok esetében. A nem kifejtett ellentétes szópárok jellegzetes csoportja, amikor a szavak között a résztvevők nézőpontjából rajzolódik ki ellentétes viszony: ad – kap, nyer – veszít, orvos – beteg. Az antonim szópárok másik jellegzetes csoportja, mikor szópárok tagjai egymást kizárva jelenhetnek meg: nappal – éjszaka, apály – dagály, vetés – aratás

Részlet a Magyar ellentétszótárból [TINTA Könyvkiadó]

A naiv beszélő számára talán ellentétes a viszony a tű – cérna, kalapács – szög, ajtó – ablak, bárány – farkas és egér – oroszlán szópárok között is. Az ilyen típusú, leginkább csak a közös előfordulással jellemezhető, és asszociációs kapcsolatban lévő szavakat nem tartalmazza a szótár.

Az ellentét nem csak nyelvészeti kategória, hiszen a stilisztika és a retorika már évezredek óta vizsgálja költői, szónoki hatását. A népdaloktól kezdve a közmondásokon át legnagyobb költőink is élnek a szavak ellentéte adta feszültségteremtő stilisztikai eszközzel:

Fekete városban fehér torony látszik
Láttam a babámat, más ölében játszik.
                (népdal)

Kifordítom, befordítom,
Mégis bunda a bunda
                (népdal)

Nyugtalanít a kincs, akár van, akár nincs.
                (közmondás)

Gyermekei szétfutottak
Napkeletnek, napnyugatnak.
               Vörösmarty: A szegény asszony könyve

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat,
Enyém a múlt, és övék a jelen.
               József Attila: A Dunánál.

A Magyar ellentétszótár sajtóbemutatóján elhangzott, hogy a szerkesztés során több ízben végeztek ún. szimmetriavizsgálatot a készülő szótár nyersanyagán. Logikai szempontból ugyanis az ellentét oda-vissza, szimmetrikus kapcsolat, ezért a szótár 13700 vastag betűs címszava mind szerepel ellentétként is, és fordítva, a címszavak mögött felsorolt szavak mind ki vannak vetítve címszóként is.

 
Külföldi ellentétszótárak

Talán a Magyar ellentétszótárnak kisebb a mindennapokban a gyakorlati haszna, mint egy szinonimaszótárnak (ami segíthet pl. a szóismétlések elkerülésében), azonban megjelenése jelentős ünnepe a magyar szótárkiadásnak, mert egy eddig teljesen hiányzó magyar szótártípus látott napvilágot. A szó és ellentéte együtt jár, mint a fény és az árnyék, így az új ellentétszótár olvasgatása újabb rejtett összefüggésekre világít rá szókincsünk szövevényes hálóján.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2012. április, 40-41.

A sorozat korábbi bejegyzései:

1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
8. Népiskolák kontra Akadémia
9. Nomen est omen
10. Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?
11. A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés