Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Tanuljunk magyarul is!

Kiss Gábor beszélget Kemény Gáborral

Kemény Gábort, a kiadónk gondozásában most megjelent nyelvművelő kötet szerzőjét több mint negyven éve ismerem, nagyon sok közös munkánk volt. Így kérdéseimet tegező formában tettem fel. Hol és mikor találkoztál a nyelvműveléssel? 1971-ben, 23 éves koromban, közvetlenül az egyetem elvégzése után…

Tovább olvasom

Teljes reduplikáció az újabb angolban

Az angol nyelvtörténet újabb fejleményei közé tartozik, legalábbis egyes változatokban a melléknevek, főnevek, sőt más nyelvi elemek teljes reduplikációja, amely egyes melléknevek esetében a főjelentést hangsúlyozza (‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’), a főnevek esetében pedig a jelölt dolog…

Tovább olvasom

A Valentin minálunk Bálint, nemdebár?

Nyelvi mozaik 3.

Tavaly ilyenkor kedvenc napilapom „Valentin-napi divat­virágok” címmel közölt hangulatos cikkecskét a február 14-éhez kapcsolódó angol és magyar népszokásokról. Félő, hogy az idén is Valentin-napot emlegetnek majd, mintha ennek a keresztnévnek nem volna sok évszázados hagyományú jó magyar…

Tovább olvasom

Nyelv, meggyőzés, gyógyítás

Az alábbi írás a Magyar Nyelv folyóirat 2019/4. számában jelent meg (485–489. oldal). Kuna Ágnes: Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptbenSegédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 202 lap Az utóbbi években…

Tovább olvasom

Bájdorong a kéjbarlangban, avagy Újabb „szemérmes durvaságok”

Nyelvi mozaik

A lánglovagok és lepedőakrobaták kapcsán már írtam a szóösszetételbe tömörített körülíró metaforákról (Lánglovagok és rokonaik), de a témának akkor nem sikerült a végére járni. Különféle gépek, berendezések, technikai eszközök feltűnően gyakran kapnak ilyen módon nevet. Ez a név kissé bizalmas,…

Tovább olvasom

Amelyet rosszul tudunk

Nyelvi mozaik

Az Édes Anyanyelvünk februári száma egyik cikkének szerző­je, Hajdu Ferenc arra gyanakszik, hogy egy újságíró „álságos finomkodásból” használta az ami helyett az amely kötőszót. Szívesen fűznék megjegyzést az álságos jelzőhöz is, de most szorítkozzunk a lényegre: csupán finomkodás-e ez, vagy több…

Tovább olvasom

Pizzéria

Nyelvi mozaik

Ki hinné, hogy az 1972-es Magyar értelmező kéziszótárban még nincs benne a pizza szó? Pedig nincs benne: tessék csak megnézni az üres helyét a pittyeszt meg a pizsama között! Akkor még legfeljebb a Maria­hilferstrasséra kikalandozó magyar kóstolhatta meg a pizzát (vagy legalább az illatát). Ma…

Tovább olvasom

„Hová küldöm az uzsorást, Míg vigaszt keresek dalba, zenébe? (Fenébe.)”

Szitokszavaink

A káromkodás ősidőktől az ember felgyülemlett indulatainak levezetésére szolgál. A középkor óta sok ország, város, intézmény törvényeiben büntetendő cselekménynek számított. Ha a VII. századi Angliában egy mocskos szájú személy más otthonában káromkodott, egy shilling bírságot fizetett a ház…

Tovább olvasom

Apostolok lova helyett

Közlekedési eszközöket tartalmazó frazémák

Leggyakoribb közlekedési eszközünk valaha a kocsi és a szekér volt, s ezt tükrözi a frazeológia is. A Kocs községben gyártott kocsi szekér (amely hallható a „Kocsi szekér, kocsi szán” kezdetű népdalból is) akkora sikert aratott, hogy Európa sok népe átvette a meglévő szót a magyarból. Így került a…

Tovább olvasom

Kettőszáz vagy kétszáz

A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…

Tovább olvasom