Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


„De hol is kezdjem csak, hogy megértsük egymást?”

A belátás, megértés kifejezése

Nyelvünkben a rádöbbenés kifejezésére számos ige él. Egy részük a megértést mozgásként értelmezi: már maga ősi ért ’értelmileg felfog’ igénk is a ’(vhonnan vhová) jut’ jelentésű ér ige -t (mozzanatos) képzős, tárgyatlanból tárgyassá lett származéka. Idevehető az igekötős alakja is: vki a kezével…

Tovább olvasom

Borja vagy borjúja?

Eltérő toldalékolású alakváltozatok

Egyik barátom a napokban azt kérdezte tőlem, hogy lehet az, hogy a daru többese daruk vagy darvak, aszerint, hogy emelődarukat vagy madarakat értünk rajtuk. Amit neki gyorsan pár példával magyaráztam meg, azt most megpróbálom részletesebben kifejteni. Ha egy szónak kettős jelentése fejlődik (daru…

Tovább olvasom

Használt ruha üzlet

Az egybe- és különírás fortélyai

Nyelvünkben nagyon sok az összetett szó. Fontos helyesírási kérdés: mikor írjuk őket össze, vagy mikor használunk kötőjelet. A kecskeméti piac felé haladva egy üzlet cégtábláján olvasható a következő felirat: Használt ruha üzlet. Próbáljuk elemezni ezt a szókapcsolatot! így különírva két megoldás…

Tovább olvasom

Idegen szavak, uniós és informatikai kifejezések szótárai

Az alábbi három rövid ismertető a Könyvét.hu-n jelent meg 2011-ben itt, itt és itt. Informatikai fogalmak eredetét, jelentését magyarázza a Tinta új szótára A gyorsan terjedő informatikai fogalmak eredetét, jelentését és helyes nyelvi használatát magyarázza laikusok számára is érthető módon a…

Tovább olvasom

Könnyed nyelvészkedés

H. Varga Márta: Változó anyanyelvünk. Írások a magyar nyelvrőlBp., Tinta Könyvkiadó, Az ékesszólás kiskönyvtára A tudományszakokat a legmagasabb szinten művelők is időről időre vállalkoznak arra, hogy diszciplínájuk titkait az átlagember számára is elérhető szinten…

Tovább olvasom

Közhelyek, sablonok

Közhelyekkel – hogy stílusos legyek – tele van a padlás, tele van a téli, nyári hócipőnk, és sajnos fellelhetők a sajtóban is. Mindennaposak az effélék a köznyelvben, a közélet nyelvében meg a sajtóban: nem ragozom tovább; látjuk már (még nem látni) az alagút végét; ez van, ezt kell szeretni; a…

Tovább olvasom

Lehet-e még fokozni?

Idegen szavak az üzleti életben

A nyelvművelő mozgalomban, a nyelvet féltő közönség körében gyakori téma a felesleges idegen szavak használata, itt-ott burjánzása. Azért mondom, hogy felesleges idegen szavaknak itt-ott burjánzása, mert e témakör igen összetett, vannak szükséges idegen szavak, mint videó, radar, DNS, vannak…

Tovább olvasom

Lehetséges-e a nyelvművelés?

Ha feltennénk a kérdést, hogy a magyar anyanyelvűek szükségesnek, hasznosnak ítélik-e a nyelvművelést, vajon mit válaszolnának? Meggyőződésem, hogy az igen szavazatok lennének nagy többségben. Miért foglalkozom a többség számára kézenfekvő megítéléssel? – Mert egy szegedi főiskolai tanárnő, akinek…

Tovább olvasom

(Ny)elvi kérdések

A kötet szerzője angol–spanyol szakos szakfordító, tolmács, bölcsész és nyelvtanár. Itt összegyűjtött cikkei korábban az E-nyelv Magazin (e-nyelvmagazin.hu) internetes újságban jelentek meg 2009 és 2013 között. A sorozat néhány cikkét lapunk is közölte. A szerző a kötet ismeretterjesztő cikkeit…

Tovább olvasom

Felesleges és káros a nyelvművelés?

A nyelvművelés értelme és haszna

Gyakran hallhatunk szép szavakat az anyanyelv szeretetéről, mindennapi tapasztalataink azonban helyesírási hibák tömkelege, hadarás, éneklő beszéd, rengeteg felesleges idegen szó. A nyelvészek, nyelvművelők mondják a magukét, adják a tanácsokat, – a válasz pedig: Ugyan már! Te még mindig itt…

Tovább olvasom