Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A "való" nem való?

Nyelvi tévhitek 38.

A két előző babonás tilalomhoz (A -tatik, -tetik nem használtatik; Az -andó/-endő kerülendő?) hozzátehetjük ezt a harmadikat is, amely a saját lényegét szintén ilyen fifikásan fogalmazza meg. Ez is jó száz éve ütötte fel a fejét. Manapság már ritkán hallani ebben a formájában, de a nyelv különböző…

Tovább olvasom

Az -andó/-endő kerülendő?

Nyelvi tévhitek 37.

Ez a mondóka ugyanabban az időszakban volt hallható az iskolai magyar nyelvoktatás berkeiben, mint A -tatik, -tetik nem használtatik. És hozzá hasonlóan egy magyar nyelvi jelenség gyérülését állapítja meg, avagy a további használatát helyteleníti. Csakhogy ennek az érvénye szűkebb körű. Az előbbi…

Tovább olvasom

Az őket névmás csak személyre vonatkozhat?

Nyelvi tévhitek 33.

– Hát ezekkel az ütődött almákkal mit csináljak?– Dobd őket a szemétbe! Azt hiszem, hogy ilyesféle párbeszéd naponta tízezer számra elhangzik nyelvünkön. És épp ilyen természetesnek érezzük ezt a bejelentést is: Pályázat útján sok új laptopot szereztünk, és elosztottuk őket a kerület iskolái…

Tovább olvasom

Az alárendelt mondattól jobb tartózkodni?

Nyelvi tévhitek 32.

Sose sikerült kiderítenem, melyik írónk mondta (ha mondta…) még valamikor a tizenkilencedik század végén, hogy az egyszerű magyar ember egyenes lelkű, ezért egyszerű mondatokban beszél, és főként nem természete, hogy a mondanivalóját sandán alárendelő mondatokba dugdossa. Jómagam két…

Tovább olvasom

A magyar a leglogikusabb nyelv?

Nyelvi tévhitek 15.

2002 augusztusában a svéd Ove Berglundnak jutott a Tóth Árpád-díj, amelyet egy budapesti kerület önkormányzata adományoz műfordítóknak. Páros években olyan külföldieknek ítélik oda, akik magyar műalkotások népszerűsítésében szereztek fordítói érdemeket. Berglund kiváló biológus és kutató orvos, aki…

Tovább olvasom

Az amerikai angol eltorzítja a brit kiejtést?

Nyelvi tévhitek 10.

A legtöbb magyar ember elsőként bizonyosan az amerikai angol kiejtéssel találkozott – azokban az évtizedekben, amikor „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”. Az itthoni magyarok számára viszont nagyon sokáig az angol mint nyelv a Britanniában beszélt nyelvváltozatot jelentette. Angolt…

Tovább olvasom

A moldvai csángókról

Az írás eredeti megjelenési helye: Vasárnapi Újság, 1900, 47. évfolyam, 690-695. A magyar olvasóközönség sokat hallott már a csángókról, amaz idegenbe szakadt magyarokról, akik hosszú idő óta élnek ott, de azért anyanyelvüket, ősi szokásaikat, nemzeti jellemvonásaikat annyira, amennyire megőrizték…

Tovább olvasom

Figyelem! Figyelem! Melyiket válasszam?

Adamikné Jászó Anna írása a Melyiket válasszam? c. új TINTA-kaidványról

Képviselőt? Pasit? Csajszit? Nem, dehogy! Hát akkor kit? Vagy mit? Szót, szót, szót! (Hamlettel szólva.) Mégpedig az illő, helyénvaló szót! Természetesen egy frissen megjelent nyelvművelő könyvről van szó, melynek címe: Melyiket válasszam? Felvilágosító alcíme: Háromszáz tanács a helyénvaló…

Tovább olvasom

Ápoljuk, gondozzuk anyanyelvünket

Írjunk, beszéljünk színes, változatos és kifejező nyelven

A nyelvművelő tevékenység nagyrészt kimerül a vadhajtások lenyesegetésében, a nyelvi hibák irtogatásában. Ennek a szükségességét nem akarjuk kétségbe vonni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ennél sokkal fontosabb a mai nyelvművelésnek az a követelménye, hogy szép és kifejező beszédmód…

Tovább olvasom

„Az én hazám: az anyanyelvem”

Farkas Zsuzsa beszélgetése Kemény Gábor nyelvésszel, nyelvművelővel

2021. március 7-én elhunyt Kemény Gábor. Két évvel ezelőtt Farkas Zsuzsa, a Magyar Szó munkatársa készítette vele az alábbi interjút. Megjelent: Magyar Szó, 2019. november 17. 2019 november 9-én a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub szervezésében dr. Kemény Gábor nyelvész,…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása