Arra megy egy őszes öreg
Ő bizony az erdő őre
Kapóra jön a baleset
Régóta vár a csősz erre

Bejegyzés: Ady Endre-breviárium

Töff-töff, a Halál
Kacag. Érzi a mi hültünk.
Csúf az Élet,
Éljen. Mi legalább röpültünk.

Bejegyzés: Ady Endre-breviárium

Történeti kutatást nem végeztem ez ügyben, de nekem olyan sejtésem van, hogy ennek a mondásnak az eredete vallási szembenállásra vezethető vissza, ahol a magyarok kereszténységét, a szentháromságban való hitüknek a megvallását jelenti a "három a magyar igazság", szemben az antitrinitárius szemléletű vallásokkal (pl iszlám, judaizmus, unitárius kereszténység).

Bejegyzés: Miért három és miért magyar?

Hagyjuk hát, hogy mindezek magukkal ragadjanak, de közben ne hallgassuk el a tényt - amit egyébként már a Suták Vili bácsi is publikált nemzetközi szinten 1985-ben! -, hogy a Fudzsi magyarul (ahol a szél) Fúcsí (pősen), Nippon pedig Néphon. Hoppáhoppá. A szatmárböngéri felbokrétázott Jézus herceg szavai a mai napig szigorúan csengenek, kezicsókolom, méghozzá időszámításunk előtt másfélmilliárdból. Ezeknek azért érdemes lenne utánanézni.

Bejegyzés: Egy csipet a szigetországból

Hát ennek annyi. Kampec dolores. (Azért vegyük olybá, hogy előtte még megtudtuk: a piros szó az asszír "āpūrū-ūsū-īssū" [tkp. türkizkék], a vörös pedig a baszk "varraradgharrassaraharrrgh" [tkp. telefax] szóból származott át a magyarba i. e. 700000-ben, úgy október vége felé.)

Bejegyzés: Tizenegy színű szivárvány

Nekem úgy tűnik, hogy a piros egy egészen konkrét szín, a vörös viszont utalhat egyrészt valamilyen narancsosabb, vagy inkább "terrakotta" jellegű színre is (vörös róka, vörös bolygó), másrészt elvontabb fogalomra (vörös terror, vörös ördög).

Bejegyzés: Tizenegy színű szivárvány

Osztrák-magyar hadseregnél hatféle különböző árnyalatú vörös ruhajelzést használtak, mindnek volt külön szép hivatalos neve, és a raktárosok biztos nagyon jól elvoltak vele. Csak két lépésről már senki nem látta, melyik másik :)

Bejegyzés: Tizenegy színű szivárvány

@fkv.119:

Szervusz, felebarátom!

Úgy vélem, nem óhajtasz eszmét cserélni, csak kötekedni akarsz, keserűségedet, rossz érzéseidet rázúdítani valakire. Bárkire.

Üres szócséplésben és gyalázkodásban nem vagyok érdekelt. Minden jót!

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

@Esküdt: Oszt mégis milyen dogmát kéne bő nyállal beszopnunk, valami szkíta-szíriuszi gyíkembereset?

"a finnugor elmélet akkor sem lesz népszerűbb"

Elég ha csak simán igaz. Nem kell népszerűnek lenni. A deriválás se népszerű, viszont hasznos.

"Éspedig azért nem, mert állításait nem tudja bizonyítani."

A sumér-szkíta baromságokat mégannyira se.

"hívei nem tűrnek meg a maguké mellett másféle elgondolásokat"

De, csak a vágyvezérelt segghülye képzelgés != elgondolás!

"az ezredévekkel ezelőtti, teljességgel ismeretlen nyelvállapotokra"

Ha teljesen ismeretlen, akkor a sumér-szkíta maszlag mitől lenne jobb?

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

@Mesterséges Geci:

Kedves barátom! Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel, elolvastad hozzászólásomat. Nyilván nem tetszenek neked nézeteim. Véleményem nem erősít meg téged hitedben, ezért vagy indulatos. Biztosan kutyául érzed magad. Megértelek, engem is bosszant olykor jeles hunfalystáink vaskalapossága.

Ne sajnálj tőlünk pár percet, fejtsd ki részletesebben elgondolásodat te is.

Legyen szép napod!

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

@Esküdt: agyhalott barátocskám, ha beleolvastál volna a poszt szövegébe, akkor láthattad volna, hogy az a második kiadás is 1998-as...

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

@Esküdt: na, megint megszólalt a szittya-magyarkodó... OMFG... és ezek szabadon járnak a normális emberek közt. :((

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

Nehéz elképzelni, hogy azért kellett második kiadás, mert elkapkodták a szóban forgó művet. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható, és eddig mindössze 238 esetben nézték meg. Hogy mennyien olvasták is, nem tudjuk.

Ha nem olvastam volna a könyvet, akkor is be tudnék számolni tartalmáról: a finnugor dogmák ismétlése újra és újra. Miért hiszik jeles nyelvészeink, hogy ez kell a népnek? Vele kelsz, vele nyugszol – belenyugszol?

Ha száz kiváló bölcs szavaz is mellette, ha négy angyal fújja aranytrombitán a világ négy sarkából, a finnugor elmélet akkor sem lesz népszerűbb. Éspedig azért nem, mert állításait nem tudja bizonyítani. Továbbá, mert hívei nem tűrnek meg a maguké mellett másféle elgondolásokat; elnyomni, saját eszméjükkel igyekeznek helyettesíteni minden független gondolatot.

Jeleseink a mai, urálinak (finnugornak) nevezett nyelvek összehasonlítása alapján próbálnak következtetni az ezredévekkel ezelőtti, teljességgel ismeretlen nyelvállapotokra, és következtetéseiket tekintik a (származás szerinti) rokonság bizonyítékának. Hogy érthetőbb legyen: a nyelvhasonlítás módszerét alkalmazva mai nyelvek szókészletéből stb. kikövetkeztetnek, megszerkesztenek egy úgynevezett közös alapnyelvet. E pontig bárki nyomon követheti ténykedésüket, ellenőrizheti állításaikat.

E pont után azonban minden kijelentésük puszta feltételezés. Állításuk szerint a kikövetkeztetett alapnyelv (nagyjában-egészében) megegyezik egy régmúltban beszélt (közös alap)nyelvvel. Ez akár igaz is lehet, de hogyan ellenőrizhetjük? Az ellenőrzéshez, illetve a bizonyításhoz nyelvemlékekre lenne szükségünk, ilyenek azonban nem állnak rendelkezésünkre. Nyilván nyelvészeinknek sem, mert ha fel tudnának mutatni csak egyet is, már régen előálltak volna vele.

A történeti összehasonlító nyelvészet nyelvemlékek nélküli időszakok nyelvi viszonyairól nem tud ellenőrizhető feltételezésekkel szolgálni. Minden ilyen korszakra vonatkozó állítása találgatás, lényegét tekintve befolyásos tudósok és elvbarátaik hiedelme, véleménye a tudományos igazság mezébe bújtatva.

S ezen az sem változtat, ha a másként gondolkodókat – különböző eposzi jelzőkkel (elmekórtani esetek, szellemi proletariátus, végtelenül tudatlanok és a többi) felruházva – megpróbálják lejáratni. Az ilyen eljárás leginkább csak arra jó, hogy jeles tudósaink személyüket és tudományukat ellenszenvessé tegyék.

Ugyan ki mondhatja meg szerelmes hazánkban bárkinek is, hogy mit gondoljon? Mindenki abban hisz – s ha a törvényeket és a szabályokat betartja –, azt tesz, amit akar. Jeles tudósainknak – függetlenül attól, miként vélekednek a dilettánsok nézeteiről – tiszteletben kell tartaniuk mások véleményét. Természetesen csak akkor, ha elvárják, hogy őket is hasonló bánásmódban részesítsék.

A tudományt pedig nem kell félteni attól, hogy a dilettánsok lejáratják. Megtesznek ez ügyben jeles nyelvészeink is minden tőlük telhetőt.

Bejegyzés: Félezer szavunk finnugor eredetű

Részemről a metró két szótag, míg a magyarosch megfelelője meg 4 vagy 5.
A milleniumi járgányt meg nem lehet metrónak nevezni, arra nyilván kellett egy másik szó.Szerintem helyén van ez így.

Bejegyzés: Földalatti vagy metró? „Kegyvesztett” szavak 1945 után

@_kolléga_: Ezt kétlem, a betűleves nemigen ütközhet moderációs alapelvekkel; bízom benne, hogy csak a hozzászólása hetedik kötetét fogalmazza éppen. Lesz itt rend!

Bejegyzés: Magyar-e a magyar nyelvtan ?

@Puller István: pedig most - akár - téma lenne :) de lehet csak kitiltották?

Bejegyzés: Magyar-e a magyar nyelvtan ?

Sporttárssal vajon mi lehet? Csak nem történt valami baja??

Bejegyzés: Magyar-e a magyar nyelvtan ?

"A magyar azt mondja, semmije sincs, holott nem semmije, hanem valamije nincs, illetve semmije van."

:-) Legyünk pontosabbak: ez esetben nem nincs semmije, hanem semmije Sincs. Nemcsak nincs valamije, nemcsak semmije van, hanem még semmije sincs. De persze ez csak játék.

"úgy találta, hogy 1000 szó közül 650 magyar — azaz finnugor, ugor — eredetű"

Ilyen sok? Én alacsonyabbra becsültem az arányát, és nagyobbra a szláv, türk és török szavakét. Valószínűleg megfeledkeztem a nyelvújítás eredményeiről. Akkor tulajdonképpen egész jól megmaradtak a régi szavaink.

Bejegyzés: „Tiszta” magyarság? Közeledés az európai nyelvekhez

Itt vannak még nekünk szláv stb. eredetűnek mondott szavaink is. Munka, rab, robot, szolga és a többi.

Sokan meg is kérdezik, ennyire elmaradottak voltunk, hogy még e kifejezéseket is kölcsönöznünk kellett másoktól?

Szó sincs erről! A nagy titok az, hogy e szavaink megfelelőit jeles nyelvészeink nem találják a kikövetkeztetett finnugor alapnyelvben. Márpedig ami ott nincs – tudjuk Hunfalvy óta –, az nem lehet nyelvünk sajátja.

Aki ezzel nem ért egyet, eldöntheti, jól akar-e járni!

Bejegyzés: Fejlődik-e a nyelvünk?

Nem igazán látom nyomát, hogy a mostani "újságírók" többségének akár a leghalványabb f#ngja is lenne a helyes (és főként ÉRTELMES) szórendről, ahogy nagyjából fogalmuk sincs az alany és állítmány egyeztetéséről, a központozásról, az igekötők és a kötöszavak használatáról sem...

Bejegyzés: A szórend: másik nyelv?