Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Szótár-e a Retró szótár?

Vagy inkább "betűk egymásutánjába merevedett história"?

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: THL2 (1-2). pp. 150-151. Könnyű lenne ismét lelkendezni, újra szótár a Tintától. S kétségkívül az idei év legnagyobb dobása tőlük ez a Retró szótár, csakhogy nem a valóságot közelítjük, ha szótárnak nevezzük ezt a könyvet. Szótárformájú, kétségkívül, van…

Tovább olvasom

"Írásaiból sugárzik a megértés ereje"

Recenzió Adamikné Jászó Anna 33 retorikai elemzés című művéről

Az írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr, 147. évfolyam 3. szám (2023. július–szeptember), 397-399. o. Adamikné Jászó Anna: 33 retorikai elemzés. Novellák, esszék, levelek, versek, imádságok, beszédek, regények feldolgozásaAz ékesszólás kiskönyvtára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2022. 237…

Tovább olvasom

Személynév előtt nem állhat határozott névelő?

Nyelvi tévhitek 42.

Régóta ismeretes ez a szigorú szabály, mind megtanuljuk már az iskolában. Sokáig germanizmusnak minősítették a névelő ilyen használatát, mivel a német nyelvben mindennapos, ámde megtaláljuk az olaszban és franciában és néhány más nyelvben is, nincs ok tehát idegen hatásnak tulajdonítanunk. A…

Tovább olvasom

Az ami/amely szerepe lényegében azonos?

Nyelvi tévhitek 41.

Ez a vélekedés ritkán fogalmazódik meg ilyen nyíltan, szentencia formájában, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fesztelen köznyelvet használók nagy többsége lényegében így gondolja (vagyis hogy a két vonatkozó névmás egyenértékű), és általában az ami mellett döntenek. Sokan viszont, főleg az…

Tovább olvasom

A "saját" és a "maga" azonos értékű szó?

Nyelvi tévhitek 40.

Ezt ugyan sehol sem találjuk így megfogalmazva, a legtöbb magyarul beszélő mégis szoros szinonimának érzi őket, egymással felcserélhető két szónak, legalábbis erre vall több példa a beszélt és írott nyelvből. Az valóban mindegy, hogy a saját háza vagy a maga háza; ami a magam érdeke, az a saját…

Tovább olvasom

"Az élet az evésben, ivásban és a dohányzásban rejlik"

Diákok aranyköpései 31.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó…

Tovább olvasom
Címkék: aranyköpések

Páros testrészek nem állhatnak többes számban?

Nyelvi tévhitek 39.

A magyar a leglogikusabb nyelv? című bejegyzésben olvashattuk, meghökkentő vonása nyelvünknek, hogy a magyar embernek szeme van és nem szemei, füle és nem fülei, keze és nem kezei, lába és nem lábai. Magyarán, a páros testrészekről szólva a kettőt egyes számban nevezzük meg, tehát egységnek…

Tovább olvasom

A "való" nem való?

Nyelvi tévhitek 38.

A két előző babonás tilalomhoz (A -tatik, -tetik nem használtatik; Az -andó/-endő kerülendő?) hozzátehetjük ezt a harmadikat is, amely a saját lényegét szintén ilyen fifikásan fogalmazza meg. Ez is jó száz éve ütötte fel a fejét. Manapság már ritkán hallani ebben a formájában, de a nyelv különböző…

Tovább olvasom

"József Attila mélyről jött, de mindig ott is maradt"

Diákok aranyköpései 30.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó…

Tovább olvasom
Címkék: aranyköpések
süti beállítások módosítása