Megjelent: Magyarország 1977/37, 22. o.
Alighanem Pszametikhosz fáraó volt az első „gyermeknyelvkutató”. Hérodotosz beszámolója szerint a fáraó kíváncsi volt rá, hogy melyik nyelv a legősibb a világon. E rejtélyt úgy vélte megoldhatónak, hogy két gyermeket a külvilágtól teljesen elzártan…
Megjelent: Magyarország 1977/38, 37. o.
A tudomány legnagyobb tévedése, hogy csakis a tudományban hisz. Ez a szellemes aforizma a nyelvtudományra is érvényes. A nyelvet legalább olyan mértékben — ha nem jobban — alakítja a tudománytalanság, mint a tudományosság. Korántsem csak a múlt tanúskodik…
Megjelent: Magyarország 1977/37, 21. o.
Látszólag nagyon egyszerű kérdés: hányféleképpen lehet ragozni egy magyar szót? A válasz meghökkentő: mindmáig nem tudjuk pontosan megmondani. A feleleten idestova száz esztendeje vitatkoznak a nyelvészek. Simonyi Zsigmond egész könyvet szentelt a kérdésnek…
Megjelent: Magyarország 1977/36, 21. o.
A II. világháború legnyomasztóbb időszakában — amikor Magyarországot megszállta a német hadsereg — önéletrajzi regényének utolsó fejezetein dolgozott Illyés Gyula. Az utcákon nyilas pártszolgálatos suhancok száguldoztak, amikor ő lélekben a húszas évek…
Ha azt mondom, hogy „három a magyar”, szinte mindenki azonnal rávágja, hogy „igazság”! Ám két évszázaddal ezelőtt másképp lett volna. Akkoriban ugyanis még ez a mondás nem született meg, ám hasonlóból volt kínálat. A korabeli gyűjtemények egyik éllovasa a „három a magyar próba”, de járta az is, hogy…
Az alábbi írás részben a cultura.hu cikke alapján készült.
Bart István (1944-2019) író, műfordító, könyvkiadó vallotta, hogy „a minőségi könyv alkotása nagyon drága mulatság, sokszor évekig tartó és lassan megtérülő beruházás”.
1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa…
Megjelent a Tanító magazinban: 2014 (52. évfolyam) 4. szám, 18-20. oldal.
„Élnek még? Ó, én még gyakran találkozom velük. Olykor-olykor, mint az öreg koldusok, mankóikkal kopogtatják meg az ajtónkat. ” (Kosztolányi Dezső)
Nem véletlenül választottuk Kosztolányinak a Nyugat 1909. szeptember…
Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o.
A nyelvészek tehát azt vallják: nincs értelme hadakozni a meggyökeresedett idegenszerűségek ellen, kiirtásuk teljesen kilátástalan. Az írástudók, úgy tetszik, kérlelhetetlenebbek, ők mintha ma is Szarvas Gáborral, az 1872-ben napvilágot látott — s mindmáig…
Megjelent: Magyarország 1977/34, 21. o.
Rivarol, „a legfranciább francia” — Voltaire jellemezte így — a XVIII. század végén anyanyelvéről tartott előadást a berlini Akadémián: „A mondat rendje és szerkezete — magyarázta tudós hallgatóságának —, ez különbözteti meg a mi nyelvünket a régi és modern…