Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Vécé

Az alábbi írás eredetileg a Magyar Nyelvőr 1975. január–márciusi számában jelent meg (99. évf. 1. szám: 80–82.) E szót, azt mondhatni, ma már talán minden felnőtt magyar ismeri. Hiszen a komfort fogalmába (vö. Nyr. 93: 390) napjainkban beletartozik a vízöblítéses árnyékszék is. De magát a vécé…

Tovább olvasom

Hogy néz ki a víziborjú?

Mi a helyzet a vakvarjú látásával? Melyik nép nyúlta le a másiktól a viza hal nevét? Hány száz árnyalatát ismerte a lovaknak Herman Ottó? Megjelent az Állatnevek enciklopédiája – jó szívvel ajánljuk. Enciklopédiát olvasni viszonylag nehézkes, ez vitathatatlan: a táskába más már nem fér be mellé, az…

Tovább olvasom

Családnevek, találós kérdések és etimológiák

Három könyv rövid ismertetése

Enciklopédia a magyar családnevekről A magyar névtannak olyan klasszikusai vannak, mint Gombocz Zoltán, Pais Dezső és Kiss Lajos, a mai névtanosok közül pedig a legismertebb és legjelentősebb Hajdú Mihály, az ELTE BTK emeritus professzora. Jelen, családneveink zömét tárgyaló könyve fél évszázados…

Tovább olvasom

Szavak eredete munkafüzet

Elhangzott 2019. júnus 5-én a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatóján a budapesti Józsa Judit Galériában. Vígh-Szabó Melinda a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–finnugor nyelvészet szakán végzett, majd a veszprémi Pannon Egyetemen szerzett német szakos középiskolai…

Tovább olvasom

Mese habbal

Interjú Bárdosi Vilmossal, a Mi a szösz? című kötet szerzőjével

A 2019. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a TINTA Könyvkiadóban Bárdosi Vilmos professzornak a Mi a szösz? című szótára. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor kiadóvezető.  Mit tartalmaz ez az új szótár? 300 olyan gyakran használt magyar mondatértékű fordulatot, mint Egyszer volt…

Tovább olvasom

A rókagomba megnevezése Európa nyelveiben

A sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) lombos és tűlevelű fákkal képez mikorrhizát; előszeretettel fordul elő a lucfenyő alatt mohában, de a magas fűben és kavicsos helyen is megtalálható. Kedveli a savanyú talajt. Júniustól októberig terem, de a fő termésideje a nyár eleji hónapokra esik.…

Tovább olvasom

Szólásmondásaink eredete

A magyar nyelv szólásait és közmondásait sokoldalúan feldolgozó Tinta Könyvkiadó népszerű sorozatában, Az ékesszólás kiskönyvtárában tűzte napirendre egyes szólásmondások eredetmagyarázatainak összegyűjtve történő közzétételét. A szerző Bárdosi Vilmos, az ELTE egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA…

Tovább olvasom

A katicabogár elnevezéséről

A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) elnevezései különösen hálás témának számítottak a nyelvészetben. A vele kapcsolatos gyermekfolklórra is kitérő, finn és észt összefoglaláson (Juvas & Vilkuna 1937) kívül csak 1950-ig legalább tizenöt (romanisztikai, germanisztikai stb.)…

Tovább olvasom

Nem kérdés többé a szólások és közmondások eredete

Az alábbi írás eredetileg az Alkalmazott Nyelvtudomány 2018/2. számában jelent meg. Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár című munkáját elemzem Fóris Ágota Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak (2018) című munkájában…

Tovább olvasom

A magyar szókincs spanyol eredetű elemeiről egy új magyar etimológiai szótár tükrében

A Zaicz Gábor nevével fémjelzett új etimológiai szótár pozitív újdonságainak egyike a kötetet záró két mutató: az első a felvett szavakat és toldalékokat első írásos előfordulásuk szerint rendezi (kezdve a 870 körül dokumentált magyar-ral és végezve a 2005-ben érkezett cunami-val), míg a másik…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása