Elhangzott 2019. júnus 5-én a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatóján a budapesti Józsa Judit Galériában.

Vígh-Szabó Melinda a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–finnugor nyelvészet szakán végzett, majd a veszprémi Pannon Egyetemen szerzett német szakos középiskolai tanárként diplomát. Jelenleg a Pannon Egyetemen adjunktusa, kutatási területe az észt mint idegen nyelv, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia és a finnugor népek nyelvi identitása. A most bemutatandó Szavak eredete munkafüzet anyagának összeállításában a szerzőt az eddigi felsőoktatási tapasztalata, a tanárképzésben és a közoktatásban szerzett többéves gyakorlata segítette, valamint ihletet adtak számára az Észtországban látott nyelvvédelmi törekvések.

Vígh-Szabó Melinda: Szavak eredete munkafüzet

Sajnos munkahelyi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a bemutatóra, s ezért a hallgatóság szíves elnézését kéri. Így Veszprémből ajánlja szeretettel kötetét. S ehhez csatlakozom én itt, Budapesten.

Szavak eredete munkafüzet ‒ ez áll a borítón, jóllehet már nem füzet, hiszen nem cérnával fűzik, mint egykoron, hanem gemkapoccsal fogják össze a lapjait.[i] Tehát munkakapcsolat volna itt a helyes szó. De hát a dolgok elnevezése csak ritkán követi a technikai változásokat.

Balázsi József Attila a Józsa Judit Galériában

A munkafüzet tartalmi és gyakorlati kialakítása összhangban áll a szerző azon elgondolásával, hogy magyartanárokat ma már csak úgy lehet képezni, hogy a leendő pedagógusok tisztában legyenek a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel is, és azokat a tanítás folyamatába minél kreatívabban építsék be.

A 64 gyakorlat maradéktalanul betölti feladatát, és megismerteti az érdeklődőket e nyelvészeti diszciplína módszereivel is. Hiszen az iskolai órákon ezekre a dolgokra igen szűkös az órakeret. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a feladatok hét tematikus blokkba vannak rendezve. Ezek a következők:

1. Örökség ‒ ebben a fejezetben a finnugor alapnyelvre visszavezethető tőszavainkról (hal, kő, kettő, megy) van szó, s a példák szép számmal tartalmaznak észt és finn szavakat is.
2. Jövevények ‒ a más nyelvekből átvett, már meghonosodott szavak a legkorábbi időktől a népi nyelvhasználatig (hónapnevek, a hét napjai, városnevek).
3. Szavak születése ‒ összetételek (bagolyvonat)[ii], hangutánzó szavak (kakukk), tulajdonnevekből lett szavak (dobostorta), betűszavak (pdf).
4. Szó és jelentés összefüggése ‒ azonos alakú szavak (ég¹ ~ ég²), metaforák (a hegy gerince), szakszavak (szoftver), színnevek (almásderes), keresztnevek (Gvendolin)[iii], jelentésbeli tájszavak (trágya ’fűszer’), mezőgazdasági megfigyelések (ha Szent Mihály fehér lovon jön, hamar tél lesz).
5. Nyelvi csecsebecsék ‒ reáliák (ikebana), szakszavak (cifraszűr), nyelvjárási szavak (mácsik ’metélt tészta’), idiómák (kosarat kap), földrajzi nevek (Tien-san ’mennyei hegység’), természetes nemre utaló szavak (tanárnő).
6. Legyünk mi is nyelvújítók! ‒ ételek (hamburger), lexikai szakszók (atmoszféra), tükörfordítások (német Eindruck > benyomás), idegen nyelvű reklámok (Have a break, have a Kit Kat!)[iv].
7. Netnyelvész ‒ online játékok szókincse, digitális szövegre jellemző karakterek.

Mint látjuk, a gyakorlatok sokszínűek, megmozgatják a diákok fantáziáját, és megoldásukhoz különféle segédeszközöket (könyveket, internetes forrásokat, reklámszövegeket) kell igénybe venni. A gyakorlatok megoldását a tanulók a kötet végén található megoldókulcsban ellenőrizhetik. Ezt követi a felhasznált legfontosabb szakirodalom.

Egy oldal a munkafüzetből

Végül két kritikai megjegyzés. Az egész kötet terjedelméhez képest az első két fejezetet túl rövidnek találom. Az ősi örökség és a jövevények többet érdemeltek volna két röpke oldalnál.

Mindennapjainkban gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy ismeretlen (akár magyar, akár idegen) szót valaki a meglévő szókincse alapján igyekszik (nem tudományos módszerekkel) megfejteni. Ezt nevezzük népetimológiának: így lesz az idegen hangzású agronómus-ból ugrómókus, s a ’vármegyei földmérő mérnök’ jelentésű hites matematikus-ból hityimityimatyi mókus (Jókai Mór: Névtelen vár). A nyelvtörténeti kutatások hajnalán a pun Karthágót nyelvünkből igyekeztek megfejteni, mondván, hogy az nem lehet más, mint Kard-hágó.

Karthágó - Kard-hágó?

Gyakran kihasználják a tréfás szófejtést íróink is. Részlet Karinthy Frigyes Görbe tükréből: 

Pénzverde, az a hely, ahol a pénzt verik el (kocsma, kártya, asszony).

Pénzkérdés, mikor az egyik ember azt kérdezi a másiktól: nincs egy koronád holnapig?

Pénzfelelet, nincs. 

Úgy gondolom, a népetimológia is megérdemelt volna egy gyakorlatot.

Noha a szerző munkáját felső tagozatos és középiskolás tanulóknak szánja, szerintem fölösleges ez a megszorítás. Bárki nyugodtan kézbe veheti, akit érdekel a magyar nyelv gazdag szókincsének története. Nem fog benne csalódni.

Balázsi József Attila

[i] A ’füzet’ főnév a ’fűz’ jelentésű igéből alakult egyes szláv nyelvekben is, vö. cseh sešit, horvát svezak, lengyel zeszyt, ukrán зшиток. Viszont az orosz ebben a jelentésben a görög τετράδι(ον) ’negyedívnyi papírlap’ szót vette át тетрадь alakban.

[ii] Vö. angol owl-train ’bagolyvonat’. Az amerikai angolban a szó 1856 óta ismert, s a brit vasutaszsargon a XX. század elejétől the Owl ’a Bagoly’ néven említi a Paddington és Penzance közti éjszakai járatot. Hasonló a motivációja a spanyol búho ’bagoly’ → ’este közlekedő autóbusz’ szónak is.

[iii] Lőrincze Lajos is sokat foglalkozott a nyelvünkbe került új szavakkal, a divatos nevekkel. Az egyik ötpercében a játszótéren beszélgető gyerekek mutatkoznak be egymásnak. Egy kivételével mindegyikük valamilyen idegen keresztnév boldog viselője. Amikor a legutolsó kislányra kerül sor, valaki megjegyzi: „– Marika… milyen különös név!”

[iv] A have a break a kifejezés két jelentésén alapuló szójáték: 1. ’Pihenj, egyél Kit Kat-et!’ 2. ’Törj egyet, egyél Kit Kat-et!’.