A 2019. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a TINTA Könyvkiadóban Bárdosi Vilmos professzornak a Mi a szösz? című szótára. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor kiadóvezető. 

Mit tartalmaz ez az új szótár?

300 olyan gyakran használt magyar mondatértékű fordulatot, mint Egyszer volt Budán kutyavásár, Nem hajt a tatár, Hiba van a kréta körül, Sok az eszkimó, kevés a fóka vagy Nyelvében él a nemzet, melyek jelentését többnyire értjük, azt azonban már kevésbé tudjuk, hogyan kapták átvitt értelmüket, milyen szemléleti, nyelvi, művelődéstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi, szokástörténeti háttér alapján alakultak ki bennük a mára már gyakran elhomályosult képek. 

Miért ez a címe?

A valami érthetetlen dologra, jelenségre rácsodálkozás kifejező Mi a szösz? mondás maga is ilyen fordulat, szerepel a kötetben, és arra utal, hogy bizony számos ilyen szólásmondást úgy használunk, hogy eredetét nem ismerjük, és ha azt megtudtuk, rácsodálkozunk. 

Bárdosi Vilmos, a Mi a szösz? című kötet szerzője

Mit jelent ez a szó: szólásmondás?

Jómagam a kötetben a szólásmondást terminust a helyzetmondatok, konvencionális szójárások, szállóigék, közmondások összefoglaló megnevezésére használom. 

Mióta foglalkozik Ön a szólások, szólásmondások eredetével?

Több évtizede kezdtem el a francia és a magyar szólások, szólásmondások gyűjtését, kutatását, és ezt az izgalmas munkát befejezni nem is lehet, csak abbahagyni. 

Bárdosi Vilmos: Mi a szösz? 300 magyar szólásmondás eredete

Hány magyarázatot találunk a kötetben?

300 jellemzően magyar, közkeletű, népies, nyelvjárási, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges szólásmondás jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza a gyűjtemény. 

Melyek a magyar irodalomból származtatható szólásmondások?

Ilyenből több tucat van. Például Egy életem, egy halálom (Arany János), Vétkesek közt cinkos, aki néma (Babits Mihály), Háromszor veri ezt (kenden) Ludas Matyi vissza (Fazekas Mihály), Öreg ember nem vén ember (Jókai Mór), A haza minden előtt (Kölcsey Ferenc), Ember, küzdj és bízva bízzál (Madách Imre), Ej, ráérünk arra még (Petőfi Sándor), Mese habbal (Reményik Zsigmond), Ez jó mulatság, férfimunka volt (Vörösmarty Mihály). 

"Háromszor veri ezt Ludas Matyi vissza"

Melyek utalnak a magyar történelemre?

Például a következő mondások: Eb ura fakó, Leborulok a nemzet nagysága előtt, A juhot nyírni, nem nyúzni kell, Életünket és vérünket, de zabot nem, A mi kutyánk kölyke, Magyarország nem volt, hanem lesz, Nem hajt a tatár/török. 

Életünket és vérünket, de zabot nem

Mely szólásmondásokban vannak tulajdonnevek?

Közismertek a következő példák: Egyszer volt Budán kutyavásár, Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni, Vigyázz, Malvin, jön a kanyar, Meghalt Mátyás király, oda az igazság, Most légy okos, Domonkos, Nem oda Buda, Ő se(m) jobb/különb a Deákné vásznánál. 

Egyszer volt Budán kutyavásár

Más nyelveknek van ilyen szótára?

Természetesen. A legtöbb európai nyelv rendelkezik ilyen, a szólások, szólásmondások eredetét magyarázó szótárral. 

Vannak olyan magyar szólásmondások, amelyik más nyelvekben egyáltalán nincsenek meg?

Nagyon sok olyan szólás, szólásmondás van minden nyelvben, amelyeknek olyan erős és csak arra a nyelvre jellemző művelődéstörténeti töltete, háttere van, hogy azokhoz nem lehet frazeológiai ekvivalenst megadni más nyelveken, legfeljebb csak magyarázó fordítást vagy valami hasonló körülményre való utalást lehet jelezni.

Egy oldal Bárdosi Vilmos Mi a szösz? című szótárából 

Amikor írta a szótárt, mit gondolt kik fogják lapozgatni?

Azoknak írtam ezt a szótárt, akiket érdekel nyelvünk rendkívül sokszínű szólásainak, szólásmondásainak jelentése és eredete, akik szeretnék ezeket a gazdag kifejezési lehetőségeket tudatosabban használni, megőrizni és továbbadni a következő generációknak.