Eőry Vilma nyelvészt, lexikográfust Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője köszöntötte 2020. február 25-­én a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén. A köszöntő megjelent a a Magyar Nyelv folyóirat 116. évf. 2020/3. számában [PDF].

Kedves Vilma! Tisztelt Kollégák!

Több mint huszonöt évig volt munkatársam Eőry Vilma az MTA Nyelvtudományi Intézetben 1979-től kezdődően. Ő a Tájszótárnál, később a Nyelvművelő Osztályon dolgozott, én pedig a Fonetikai Osztályon és a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztályon tevékenykedtem. Így nem csoda, hogy akkoriban keveset találkoztunk, Eőry Vilmát a későbbi közös szótári munkálatok közben ismertem meg.

Az első közös munkánk az Akadémiai Kiadó felkérésére a Képes diákszótár volt. A 14.000 címszót tartalmazó szótár szerkesztése a rendszerváltással egy időben indult, és 1992-ben látott napvilágot Kemény Gábor és Grétsy László főszerkesztésében. A szócikkeket Eőry Vilmán kívül Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Kardos Tamás és Szűts László írták, jómagam az akkor még újdonságnak számító számítógépes rögzítést, adategységesítést végeztem.

A rendszerváltást követően az Unikornis Kiadó elkezdte kiadni szép és igényes kivitelben Jókai Mór összes műveit. Az első kötetek azonban jegyzetek és szómagyarázatok nélkül jelentek meg. Az olvasók jogos kifogását a kiadó úgy kívánta orvosolni, hogy megbízta Eőry Vilmát, Balázs Gézát, J. Soltész Katalint és Somogyi Magdát, hogy fejenként olvassanak el és jegyzeteljenek ki 25-25 Jókai-regényt, és a regényekben szereplő régies, tájnyelvi, nehezen érthető szavakból állítsanak össze egy Jókai-szótárt, amely aztán így pótolja a regények elmaradt jegyzeteit. A szerkesztők cédulákra írták jegyzeteiket, rám hárult a feladat, hogy a cédulákat számítógépre vigyem, és az összegyűlt anyagot összefésüljem a további szerkesztés számára. Emlékszem számos jó hangulatú szerkesztőségi ülésre, melyre Eőry Vilma otthonában került sor.

Eőry Vilma (Fotó: Fodor Enikő)

Mondhatni a Képes diákszótár és a Jókai-szótár is csak előtanulmány volt Eőry Vilmával a nagy közös szótári munkánk, az Értelmező szótár+ elkészítéséhez. Az Értelmező szótár+ kiadvány összetettségét leginkább hosszú alcíme mutatja: Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek, szólások, közmondások, etimológiák, nyelvhasználati tanácsok és fogalomköri csoportok. A világ szótárirodalmában is egyedülállóan összetett kézikönyv munkálatait Eőry Vilma mint főszerkesztő igen eredményesen fogta össze és irányította. A szótárt az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2007. május 22-én mutattuk be. A kétkötetes, 2000 oldalas, 16.000 címszót és negyedmillió nyelvi adatot tartalmazó szótár jelentőségét, az anyanyelvi nevelésben betöltött szerepét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter méltatta a könyvbemutatón. Az Eőry Vilma főszerkesztő által irányított szerkesztőcsapat szakszerű munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Értelmező szótár+ 2010-ben elnyerte az MTA Szótári Munkabizottságának a Kiváló Magyar Szótár díját. Egy recenzens pedig az Értelmező szótár+ kiadványt a „szótárak szótáránakʺ titulálta.

Az Értelmező szótár+ kiadvány gazdag tartalmát a TINTA Könyvkiadó további három „szótárderivátumhozʺ használta fel, elkészült 1. a Magyar értelmező szótár diákoknak – Szómagyarázatok példamondatokkal, 2. a Magyar szókincsbővítő diákszótár – 2000 régi, ritka, kevésbé ismert szó és szójelentés magyarázata, 3. a Magyar értelmező alapszótár diákoknak – A leggyakoribb és legfontosabb 2000 magyar szó magyarázata példamondatokkal. A Magyar értelmező szótár diákoknak kiadványt 2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai-díjjal tüntették ki.

Eőry Vilma, Kiss Gábor, Kőhler Klára: Magyar értelmező alapszótár diákoknak

Tapasztaltam, hogy Eőry Vilma a szótárszerkesztések aprólékos munkálatatit örömmel végezte, mert bizonyára velem együtt igaznak tartja Anatole France bölcsességét: „A szótár nem más, mint az egész világegyetem ábécérendben.”

Eőry Vilma mint a szótárak főszerkesztője bebizonyította, hogy – sportnyelven szólva – igazi és eredményes csapatkapitány. A Szathmári István által vezetett Stíluskutató Csoport tagjaként pedig azt mutatta meg, hogy csapatjátékosnak is kiváló. A mintaszerűen vezetett kutatócsoport nagy zárómunkájában, a TINTA Könyvkiadónál 2010-ben megjelent Alakzatlexikonba nyolc szócikket írt.

Nem lenne teljes ünnepeltünk köszöntése, ha nem térnénk ki életútjára, és nem vázolnám fel röviden életét és munkásságának egyéb területeit is.

A Győrtől nem messze fekvő Kisbaboton, egy néhány száz fős faluban született. Talán ebben a természetes vidéki környezetben tanulta meg Eőry Vilma, hogy később se rejtse soha véka alá véleményét, legyen szó nyelvészeti vagy emberi dolgokról. Győrben érettségizett 1968-ban, majd az érettségi után általános iskolában tanított egy évig szinte minden tantárgyat, a fizikától a magyar irodalomig. 1969 és 1974 között az ELTE-n végezte a magyar–német szakot. A két szak közül a magyar szak állt hozzá közelebb, nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen számtalan későbbi neves nyelvésszel ismerkedett meg még a Nyelvész Diákkörben. Elég csak néhányat megemlíteni közülük: Domokos Péter, Hajdú Mihály, Havas Ferenc, Hosszú Ferenc, Mátai Mária.

Eőry Vilma kisdoktorija Tamási Áron mondatszerkezetével foglalkozott, témavezetője a napokban 95. születésnapját ünneplő Szathmári István volt. Eőry Vilma a témavető javaslatára került az MTA Nyelvtudományi Intézetének a Petőfi-szótárt készítő osztályára. Munkatársai és tanítómesterei a klasszikus nagy nyelvész nemzedék tagjai voltak: J. Soltész Katalin, Szabó Dénes és Wacha Imre, ott dolgozott még Büky Béla és később Somogyi Magda is. Azt hiszem, egy lexikográfusjelölt álmodni sem merne kiválóbb tanárokról és közösségről. Említsük meg, hogy – ha nem is teljesen a mai értelemben használva a szót, de – a Petőfi-szótár az első magyar korpuszszótár. Olyan szótár, amely a Petőfi-életmű, a Petőfi-korpusz minden egyes szavát szótárba foglalta.

Eőry Vilma: Magyar szókincsbővítő diákszótár

A Petőfi-szótár munkálatai után 1984-ben a Nyelvtudományi Intézeten belül átkerült a vasfegyelmet megkövetelő B. Lőrinczy Éva által vezetett Tájszótárhoz. Az intézeti legendárium kedves és sokat emlegetett része a következő kis történet. Vilma összeszedve bátorságát, B. Lőrinczy Éva osztályvezetőt kérte, hogy két kisfia mellett a hétből néhány napot otthon dolgozhasson, úgy, hogy hazaviszi a tájszótár céduláit, és azokból otthon szerkeszti meg a szócikkeket. A szigorú főszerkesztő ezt azzal utasította vissza, hogy gondoljon csak bele, mi történne a pótolhatatlan cédulákkal, ha Vilmát elütné a villamos. Ezért aztán Eőry Vilmának és a többieknek továbbra is a Nyelvtudományi Intézetben kellett naponta 7 tájszótári szócikket megírnia, bár a cédulák védettsége később némileg enyhült.

Grétsy László tanár úr jó szemmel vette észre, hogy Eőry Vilma az első hívásra „dezertálniʺ fog a Tájszótártól, és 1986-ban Nyelvművelő Osztályra hívta. A Nyelvművelő Osztály változatosabb munkáját 2008-ig, több mint két évtizeden át szívesen végezte Eőry Vilma. Örömmel járt konferenciákra, örömmel tartott a fővárosban és vidéken ismeretterjesztő előadásokat, szívesen válaszolt telefonon, levélben a nyelvi tanácsért az osztályhoz fordulóknak. Igazán színes munkatársi csapatot alkottak a rövidebb-hosszabb ideig a Nyelvművelő Osztályon dolgozók: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Heltainé Nagy Erzsébet, Kemény Gábor, Seregi Lajos, Szűts László, Takácsné Lola, rövid ideig Tolcsvai Nagy Gábor, majd később Kardos Tamás.

Eőry Vilma számos tanulmányban foglalta össze a nyelvészeti kutatásait. Sokirányú nyelvészeti kutatómunkáját többek között az is bizonyítja, hogy a TINTA Könyvkiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozatában az elmúlt két évtizedben 14 tanulmányt publikát különböző nyelvészeti ágakban.

A kutatás mellett majdnem mindig tanított is. 1976-tól másfél évtizedig az ELTE Mai Magyar Nyelvészeti Tanszékén oktatta a leíró nyelvtant és a stilisztikát.

Eőry Vilma: Magyar értelmező szótár diákoknak

Ünnepeltünk számára igazi tanári feladat volt 1996 és 2000 között a prágai vendégtanári állás. Eőry Vilma – ha már ott volt – többszörösen is kihasználta ezt a „helyzeti előnytʺ. Kolléganőjével közösen megírtak cseh nyelven egy magyar nyelvtant. Másrészről a csehországi magyarok nyelvhasználatát is feltérképezte. Ebben a feladatban az is izgalmas volt, hogy a csehországi magyarok csoportja nem homogén, több időben, különböző okok miatt kerültek ide, kik maguk elhatározásából, kik kényszer hatására. E kutatásai eredményéről a Prágai Tükörben öt részben, a Nyelvtudományi Közleményekben 2001-ben számolt be, és 2003-ban megjelent a kutatásról egy magyar szakos cseh kolléganővel együtt írt angol nyelvű tanulmánya is egy nemzetközi szociolingvisztikai folyóiratban (International Journal of the Sociology of Language).

Eőry Vilma Prágából visszatérve elfogadta az egri Eszterházy Károly Főiskola hívását 2000-ben, munkakapcsolatuk 2016-ig tartott. Eközben Egerben 2008 és 2014 között az Általános Nyelvész Tanszék vezetője is volt. Az oktatás mellett az általa vezetett munkacsoport tankönyvek szövegtani vizsgálatát végezte.

Az elmúlt években, 2016-tól a Nyelvstratégiai Intézetben és annak jogutódjában dolgozik Eőry Vilma. A magyar nyelvstratégia kidolgozásában vesz részt, közben kötetbe szerkesztette Fogarasi Jánosnak a Czuczor–Fogarasi-szótár utolsó kötetének a megjelenése után készített jegyzeteit, kiegészítéseit, a Toldalékot. A kézirat átírt változata 2018-ban jelent meg.

Eőry Vilma közel öt évtizedes oktatói pályafutása során folyamatosan próbálta tanítványaiban kialakítani a világos és összefüggő nyelvi képet és egy egészséges öntudatot. Tehet-e többet egy kutató, egy nyelvész, egy tanár, mint azt, hogy egészséges gondolkodásra, tisztes világlátásra ösztönzi tanítványait?

Kedves Vilma! Isten éltessen sokáig! Gratulálok szerteágazó – a lexikográfiát, a mondattant, a stilisztikát, a szövegtant és a nyelvművelést is magába foglaló – munkásságodhoz. Köszönöm a TINTA Könyvkiadónak készített újszerű, színvonalas szótárakat!

Kedves Vilma, köszöntésem végén egy különleges virágcsokorral kedveskedem Neked. Ebben a csokorban metaforikus értelemben 2000 virágszál van. A csokor virágszálait közösen szedtük a mindkettőnk által szeretett magyar szókincs mezején. A virágszálakat a TINTA Könyvkiadó kötötte csokorba a Magyar szókincsbővítő dikszótárban. Most díszcsomagolásban, azaz díszkötésben nyújtom át nagy szeretettel és hálával.