Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 206–207. oldal.

Ezt az italt jóval régebbről ismerjük névről, mint a valóságos fogyasztásból. Slübner János lexikona 1816-ban többször is említi. Edinburgh skót főváros kapcsán ezt írta: „A’ keresmény fő ágai... az elterjedtebb Whysky (ital neme) égetés” (2: 116), hasonlóképpen Newry írországi kisvárosról szóló cikkében Whisky alakban (3: 619). Dublin, az ír főváros leírásában jellemzőjeként említi a „legszegényebb és legfaragatlanabb pórságnak [hogy] mindég bódult az úgy nevezett Whisky italtól” (2: 93). Nem más a helyzet szerinte Londonban sem, ahol „az alábbvalók és munkások osztálya 742 csapházakban és 7995 sörházakban igyekszik Ale és Visk ser italja mellett széleszteni gondjait” (3: 305). Ez utóbbi passzus magyarázatára meg kell említeni, hogy a viszki ugyan nem sör, azonban árpából is főzik, és ezért hazájában sok helyütt árpalének, árpafőzetnek is nevezik (barley bree), amit a lexikon fordítója összetéveszthetett a sörrel.

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata

„Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk.” Ezek a sorok, amelyeket a négy évtizede megjelent Rövidítések könyve előszavában olvashatunk, napjainkban, a 21. század elején hatványozottan igazak. Az említett kisszótárt Kulcsár Ödön állította össze, és hozzávetőleg 2500 rövidítést magyaráz. Lapozgatva igazi retró hangulat önt el bennünket: ÁFOR, FŐFOTÓ, MERKUR, MSZBT, azaz Magyar Szovjet Baráti Társaság, OKISZ, TEFU.

A nyelvészek és a nyelvművelők is felfigyeltek a rövidítések gyors kialakulására és terjedésre, ezért terjedelmes szócikk tárgyalja ezt a nyelvi jelenséget az 1983–1985-ben megjelent kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben a mozaikszók és a rövidítések címszavak alatt. Megtudjuk, hogy a 19. század végén az egyesületek, szervezetek hosszadalmas nevének rövidítését önálló szóként kezdték ejteni, így keletkeztek a rövidítésekből a mozaikszók vagy más néven betűszók: MÁV, FTC, MAHART. A 19. században még csak a tulajdonnévi szókapcsolatokat helyettesítették mozaiknévvel, a 20. században azonban a köznevek területére is betört ez a szóalkotásmód. A magyar nyelv első ilyen szavai a kp, a tbc és a vécé voltak. A második világháború után keletkeztek a tsz és a tv mozaikszavak, és az azóta annyiféle változatot megélt gyes (gyermekgondozási segély) is, amelyet ki tudja milyen politikai megfontolásból segélyből díjjá minősítettek át: gyed. A moped-ről csak hosszas fejtörés után derítenénk ki, hogy a motor és a pedál szavakból rakták össze. Napjainkra az új boltok nevei kiszorították a rendszerváltásig élő közért szót, amely az 1948-ban alapított Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidített neve. A maszek-ról már közismertebb, hogy az 1960-as, 1970-es években irigyelt magánszektorhoz tartozó iparosok nevéből alkotta Kellér Dezső. Az eská, azaz saját kezűleg is ennek a kornak a terméke.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 107–109. oldal.

A Keleti pályaudvar főhomlokzatán már 1884 óta áll a szobra James Wattnak, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1769-ben nyújtotta be szabadalmi kérvényét, mely a mai gőzgép alapelvének első gazdaságos megvalósítását tartalmazta. Watt neve nyelvünkben – és sok más nyelvben is – közszóvá lett, de nem ama találmánya okán, amire a szobor emlékeztetni akar, hanem egy más, Watt idejében még nem vagy alig ismert jelenség kapcsán.

A nagy skót feltalálót (1736–1819) hazánkban már a múlt század első felében nagy tisztelettel emlegették. Széchenyi a Világban 1831-ben kétszer is megemlékezett róla. „Mi is csakolly otrombán készült gályákon hajóznánk mindig közel a’ partokhoz mint a Romaiak ’s Görögök, ha az utabbiak a’ vitorlát használni nem tanulták, ’s What a’ gőz erejét ki nem fejtette volna” (220). „A’ bámulásra méltó szigetnek [Britanniának] mind azon csudái, mellyek előtt az igazságos ember megilletődéssel nyul süvegéhez, egy Bacon, Gibbon, Young, What, Smith ’s i. t. lelkébül vevék valódi eredetüket...” (85). A kor legjobb lexikonja, a Közhasznú Esmeretek Tára többször is hivatkozik rá, így az V. 419. lapon (1833), majd a X. 131. lapon (1834), a XII. köt. 349. lapján pedig majdnem egy lapnyi cikket szentelt munkásságának.

James Watt szobra a Keleti pályaudvar főhomlokzatán

Magyar szótárak XIII. Kiss Gábor rovata

Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. 2012 decemberében látott napvilágot a 6. „füzet”, amelyben jeles szakemberek idegen nyelveken (angol, francia, német) 15 tanulmányban ismertették a különböző típusú magyar egynyelvű szótárakat. Fábián Zsuzsanna főszerkesztő megfogalmazásában a kiadvány célja, hogy a magyar lexikográfia, szótárírás eredményei világnyelveken is megismerhetőek legyenek.

„Amint a pisla mécs legyőzi a sötétet,
a jótett győzelmének hitét
a bűnös világgal szemben, add meg nekünk!” (Bellon Gellért)

Dante Alighieri Isteni színjáték című művében, a Pokol ötödik körében a haragosok társaságában, a Styx tavat formáló vizébe és sarába helyezi a lelki resteket, kik a tristia, a szomorúság bűnét követték el, ők így szólnak:

„Zordon volt a lelkünk
az édes légben, vidám napsugárban,
mert belül méla ködöket cipeltünk:
mélázhatunk most a fekete sárban.”

Francesco Petrarca, itáliai humanista költő így vallott: „Ez a kór éjjel-nappal folyamatosan kínzott. Ebben az időszakban úgy láttam, hogy nincs fény, nincs élet, csupán pokolbéli sötétség és keserves halál létezik. És valami sötét gyönyörűséggel olyannyira örömemet leltem a könnyekben és a fájdalomban, hogy nem is akartam megszabadulni tőlük.”

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 474–477. oldal.

1. Tavaly volt kétszáz éve, hogy először írták le ezt a szót, természetesen nem magyarul. James Cook angol kapitány, a Csendes-óceán nagy felfedező hajósa 1769 júliusában Tahiti szigetén partra szállva a hajónaplóban számolt be erről a bennszülöttek nyelvén szerinte tattow-nak nevezett különös bőrdíszítő eljárásról. (An Account, of a Voyage round the World in 1769–1771, by Lt. J. Cook. Először kiadva a J. Hawkesworth-féle Voyages sorozat 2. kötetében, London, 1773.) Az angol utazó élményét – nagyjából Cook beszámolóját követve – így írta át magyarra Benkő Ferenc nagyenyedi professzor 1796-ban: [Tahiti szigetén] Nevezetes ſzokáſok a’ teſteknek ifjú korokban való virágos ki-íráſok, mellyeknek meſterei vagynak, azt éles hal-fogakkal, és tsiga hajakkal viſzik véghez; neve Totue, a’ figurájok ſok féle reguláris, és fekete korommal féltvén a’ rajzoló fogokat, holtokig meg-marad, és azt erővel-is véghez viſzik minden 14 eſztendös gyermekkel, addig többnyire fél-mezitelen járván. (Parnasszusi időtöltés, IV. 22).

Cook tengerészei ilyen maori tetoválással találkoztak (Forrás: Wikipédia)

Magyar szótárak XII. Kiss Gábor rovata

Ha a magyar anyanyelvűek a jobb – bal, észak – dél, jó – rossz, tél – nyár, háború – béke szópárokat hallják, rögtön rávágják, ezek ellentétek. Tehát létezik egy intuitív, ősi, belső nyelvi tudás minden beszélőben, amely alapján megállapítja ezt az ellentétes, idegen szóval antonima kapcsolatot a fenti szópár tagjai között. Ha ez ilyen egyszerű és velünk született tudás, annál meglepőbb, hogy a közelmúltban jelent csak meg az első Magyar ellentétszótár a TINTA Könyvkiadónál. Erre a különös tényre is felhívta a figyelmet Kemény Gábor professzor az MTA Nyelvtudományi Intézetében március végén tartott szótárbemutatón, nem hallgatva el, hogy az első magyar ellentéteket kicsit marginális formában egy szinonimaszótár, a Magyar szókincstár közölte először jó egy évtizeddel ezelőtt. A szótárt lapozgatva (közbevetve, Kosztolányi szavaival: „Szótárt lapozgatok, van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb, lelkesebb valami?”) feltűnik, hogy igazából nem is a szavaknak, hanem a szavak egyes jelentéseinek van ellentéte. Hiszen a sovány elsődleges ellentéte az elhízott, kövér, dagadt, de ha már a sovány szó másik jelentésével a termőföldet jellemezzük, akkor itt a megfelelő antonima a bőtermő és a zsíros szavak. Vagy a kiad ige pénzre vonatkozó jelentésének ellentétei az összegyűjt, megkeres, megspórol szavak, azonban a könyvet kiad esetében a betilt ige az antonima.

Temesi Viola: Magyar ellentétszótár – Ellentétes jelentésű szavak szótára

Jó pár évtizede már, hogy kezembe vehettem Csűry Bálint Szamosháti szótárát. Azóta is egyik kedvenc mondásom az innen származó „Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”. Emiatt is örültem meg nagyon a Tinta Könyvkiadó Kiss Gábor és Balázsi József Attila szerkesztette Egy fa nem erdő című új kiadványának, melyben Csűry Bálint Szamosháti szótárából 3700 népies szólást, közmondást adnak közre ábécérendben, Csűry minősítéseivel, magyarázataival együtt.

A kötet szerzői, Balázsi József Attila és Kiss Gábor

Magyar szótárak XI. Kiss Gábor rovata

A nagy római költő-filozófus, Horatius szerint „Ahogy a babérfák elhullajtják minden évben levelük egy részét és újakat hajtanak ezek helyébe, a nyelv is ugyanúgy veszít el szavaiból, hogy aztán újakat teremjen a régiek helyett.” Ez jutott eszembe, mikor a nyáron Róma egyik nagy könyváruházában jártam, és megpillantottam az egyik sarokban a neves Zingarelli kiadó vaskos értelmező szótárát feltornyozva, s rajta a táblát: 4 euró. Kérdeztem is álmélkodva az eladóhölgytől, hogyhogy ilyen olcsó ez az impozáns szótár? Azért kérem, volt a kedves válasz, mert ez a három évvel ezelőtti kiadás. Az újat ott középen árusítjuk, az 49 euró. Nézem az újat, rajta az öles felirat: 120.000 szó magyarázata, ebből 2500 új szó! Aha, jutott eszembe a horatiusi gondolat, az olasz nyelv babérfája 2500 levelecskét hajtott, 2500 szótározandó szót termett 3 év alatt.

Új olasz szavak szótára 2006-ból

Nem csak az olasz, minden nyelv szüli az új szavakat. Érdekes, hogy az új szavak egy része globalizált világunk majd minden nyelvébe bekerül, míg az új szavaknak, idegen szóval a neologizmusoknak másik része nemzeti sajátosságokat hordoz. A Coubild nagy angol szótárkiadó 2001-ben egy kis reklámfüzetet adott közre, amelyben 1901-től 2000-ig minden évhez egy-egy olyan szót rendelt hozzá, amely akkor született. A kiadványban megtaláljuk az év szavainak 10–12 soros leírását, értelmezését is. Büszkék lehetünk, az 1997-es évnél a Rubik-kocka (Rubik cube) kifejezést olvashatjuk. (Emlékeznek, a világsláger játék leánykori neve idehaza hajdan bűvös kocka volt.) Olvasgatva a Coubild szótárkiadó 20. századi szavainak a listáját az az érzésünk, nem is kell angolul tudnunk, a szavak majd mindegyike magyarul is ugyanúgy hangzik. Nézzünk néhány szót a listáról tematikus csoportba gyűjtve:

• Egészségügy, orvostudomány: 1907: allergia, 1928: penicillin, 1978: lombikbébi, 1983: AIDS, 1992: klón.
• Háború, harcászat: 1915: tank, 1929: Maginot-vonal, 1941: radar, 1945: atombomba, 1950: NATO.
• Játék, szórakozás: 1902: Teddy bear (játék mackó), 1948: scrabble, 1955: LEGO, 1979: Rubik-kocka, 1997: tamagocsi.
  
  
• Művészet: 1916: dadaizmus, 1921: Charlie Chaplin, 1924: szürrealizmus, 1931: Oscar-díj, 1949: Big Brother.
• Ruházkodás, öltözködés: 1938: nylon, 1946: bikini, 1965: miniszoknya.
• Zene: 1909: jazz, 1951: diszkó, 1952: beat generáció, 1953: rock and roll, 1962: Beatles-mánia, 1976: punk.

„A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít.” (Samuel Smiles)

„Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött: – Kérlek, Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen édességet. Gandhi egy pillanatra megállt, aztán így szólt: – Két hét múlva hozd vissza a fiadat. – A meglepett asszony megköszönte a dolgot, és megígérte, így fog tenni. Két héttel később az asszony visszatért a fiával. Gandhi a gyermek szemébe nézett, és azt mondta: – Ne egyél édességet! – Hálásan, de meghökkenve kérdezte meg a nő: – Miért akartad azt, hogy két hét múlva hozzam vissza? Akkor is megmondhattad volna neki ugyanezt. - Gandhi azt válaszolta: – Két héttel ezelőtt még én is ettem édességet.”

Gandhi szobra a Gellért-hegyen, a Filozófusok Kertjében