Jó pár évtizede már, hogy kezembe vehettem Csűry Bálint Szamosháti szótárát. Azóta is egyik kedvenc mondásom az innen származó „Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”. Emiatt is örültem meg nagyon a Tinta Könyvkiadó Kiss Gábor és Balázsi József Attila szerkesztette Egy fa nem erdő című új kiadványának, melyben Csűry Bálint Szamosháti szótárából 3700 népies szólást, közmondást adnak közre ábécérendben, Csűry minősítéseivel, magyarázataival együtt.

A kötet szerzői, Balázsi József Attila és Kiss Gábor

Csűry a Szamoshát – szülőföldje – népnyelvének teljes bemutatására törekedett az 1935–36-ban megjelent, máig példaértékű munkájában. „Anyaggyűjtésem kiterjedt a szókincs minden területére: a mindennapi életre, a falusi élet egész foglalkozási körének szókincsére (pl. földművelés, állattenyésztés, méhészet, kertészet, háziipar stb.), a népgyógyászatra, a nép természetrajzi (növény-, állat-, ásványtani stb.) ismeretkörére” – írja a szótár előszavában. 1918-tól induló gyűjtőútjain – a mai szociolingvisztikai kutatások módszereit mintegy megelőlegezve – különböző életkorú, végzettségű, körülményű emberek élőbeszédét lejegyezve – kiemelten fontosnak tartotta az általa is nyelvünk virágainak nevezett szólások és közmondások összegyűjtését. „A szóláskincs ezer meg ezer szállal kapcsolódik a népélet különböző megnyilvánulásaihoz. Megértésükhöz ismernünk kell a néphitet, népszokásokat, a népéletet” – írja. Az ún. állandósult szókapcsolatok (frazémák) körébe tartozó, állandó alakú szólások, szóláshasonlatok, közmondások – ahogyan a fentebb idézett mondat is – általában átvitt, képes értelműek, évtizedek, évszázadok megfigyeléseit, élettapasztalatait, bölcsességeit tartalmazzák. Az Egy fa nem erdő – megszívlelendő című – válogatással ma, a 21. század elején is betekinthetünk a múlt embereinek életébe, mindennapjaiba, megismerkedhetünk pl. olyan munkaeszközökkel, amelyeket már csak az alábbi szóláshasonlatok idéznek:

Úgy jár a keze, mint a csép/mint a motolla.
Úgy pereg a nyelve, mint a törőnek (kendertiloló).

A kötet szerkesztői Csűry szavaival és számtalan példával idézik bevezetőjükben, hogy „A szólásokkal a szamosháti ember ezerféle színt tud adni a beszédnek: ironikus, tréfás, gúnyos, szatirikus, kedélyes stb. árnyalatot.” Idézzünk ezek közül is néhányat!

Azért fáj a fejed, mert nyers, ha kiszáradna, nem fájna.
Kialudná a kolompért a földből.
A nyavalya hétszer rontson ki!
Ember vagy te a gáton, mint szar a lapáton!

Csűry szótára az északkeleti, azon belül a szamosháti nyelvjárás 20. század eleji állapotának beszélt nyelven alapuló, hiteles bemutatása. A nyelvjárás hangtani, de elsősorban alaktani és szókincsbeli jellemzőinek kincsestára:

Olyan az orra, mint egy sós ugorka.
Vereshagyma legyen a boldogságod!
Nem akar az főlni, ha a lelkemet kiteszem sem.
Ha jösztök, lesztek, ha hoztok, visztek. Megyen a hasa.

Egy oldal az Egy fa nem erdő című kötetből [TINTA Könyvkiadó]

Ez utóbbi három frazémában található alaktani jellemző ma is élő – igaz, szociolingvisztikai szempontból tagoltan élő – nyelvjárási jelensége az északkeleti nyelvjárási régiónak, ahogyan az alábbiaké is:

Meggyógyul, míg megházasodol.
Meggyúl a pálinka.
Mász, a bogár, mász, mász.
Nem kellesz nekem a magad kenyerén sem.
Szekeren ment, gyalog jött.
Úgy megyen elfele a pénz, mintha a szél fújná.
Csípejére lehetne akasztani a tarisznyát.

Az északkeleti nyelvjárási régió mai nyelvállapotát tanulmányozva, ismerve és összehasonlítva a szótár anyagával, mintegy cáfolatát láthatjuk annak a régi jóslatnak is, hogy a nyelvjárások ki fognak halni, de kétségtelenül annak is, hogy a gazdasági, társadalmi, életmódbeli, szemléleti tényezők hogyan alakítják a nyelvhasználatot. A hagyományos paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó tájszavak jelentős részét már csak a szólásokban, közmondásokban találjuk meg, a mindennapi élethez köthető valódi tájszavak jelentős része – ahogyan az alábbi példákban találhatók is – ma is ismertek (és használtak) Csűry szülőföldjének beszélőközösségeiben.

Sose hal meg, akinek pulyája van.
Olyan savanyú az a bor, hogy paszulyt lehetne vele főzni.
Ha eltöröd a csuprot, ketten háromfelé szaladnak.
Hogy vagy? Nem pereg a púpod? (= köldökzsinór, köldök).

A Csűry által is adatolt – a frazémákban is megtalálható – alaktani és szókincsbeli nyelvjárási jelenségek mai státuszát az északkeleti hármas határ menti kutatásaink eredményeként térképlapokra vetítve is elemeztük a Tinta Könyvkiadónál 2012-ben megjelent Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén – többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai című, általam szerkesztett tanulmánykötetben.

A Tinta Könyvkiadó kiadványának azért is örültem, mert az 1990-es években T. Károlyi Margittal és főiskolai hallgatóimmal együtt a Magyar nyelvjárások atlaszának kilenc, az északkeleti nyelvjárási régióba tartozó településén (Eperjeske, Géberjén, Hermánszeg, Ófehértó, Oros, Nyírlövő, Nyírtét, Tiszakerecseny, Tyukod és Egri) Csűry szótárának 30 tájnyelvi frazémáját vizsgáltuk meg különböző generációk és iskolázottsági csoportok nyelvhasználatának szempontjából. Akkori megállapításaink a következők voltak: A vizsgált tájnyelvi frazeologizmusok közül egyetlen olyan sem volt, amelyre ne kaptunk volna legalább néhány passzív adatot (tehát ismerik, hallották, de már nem használják). Nagyon nagy különbség mutatkozott ugyanakkor az egyes nemzedékek között. Az idősebbek 60–70%-a ismerte őket, a fiataloknak – még Egriben, Csűry szülőfalujában – is csak 30%-a. Az ő nyelvhasználatukra jellemző elsősorban, hogy – főleg a régi életmódhoz kapcsolódó elemeket tartalmazó szólásokat, közmondásokat – mai, a köznyelvben is meglévő frazémákkal helyettesítik. Pl.

Könnyű az asztag alatt búzafűt szedni. → Aki közel ül a tűzhöz, jobban melegszik.
Döglött lúnak nem kell kötőfék.  → Eső után köpönyeg.

Egy oldal az Egy fa nem erdő című kötetből [TINTA Könyvkiadó]

Érdemes lenne ún. követéses vizsgálattal újra feltérképezni a Szamoshát tájnyelvi frazeologizmusát, annak változását. Az Egy fa nem erdő kiadvány jó alapot adhat ehhez. Mint ahogyan – a Szamosháti szótár mellett – a Csűry Bálint életéből, munkásságából való felkészüléshez is, hiszen a kiadvány bevezető részében Csűry műveinek és a Csűry-szakirodalomnak válogatott bibliográfiáját is megtaláljuk. Teljessé válik így a szerkesztők azon szándéka, hogy a szótár egyben tisztelgés és főhajtás is Csűry Bálint emléke előtt.

P. Lakatos Ilona