Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 107–109. oldal.

A Keleti pályaudvar főhomlokzatán már 1884 óta áll a szobra James Wattnak, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1769-ben nyújtotta be szabadalmi kérvényét, mely a mai gőzgép alapelvének első gazdaságos megvalósítását tartalmazta. Watt neve nyelvünkben – és sok más nyelvben is – közszóvá lett, de nem ama találmánya okán, amire a szobor emlékeztetni akar, hanem egy más, Watt idejében még nem vagy alig ismert jelenség kapcsán.

A nagy skót feltalálót (1736–1819) hazánkban már a múlt század első felében nagy tisztelettel emlegették. Széchenyi a Világban 1831-ben kétszer is megemlékezett róla. „Mi is csakolly otrombán készült gályákon hajóznánk mindig közel a’ partokhoz mint a Romaiak ’s Görögök, ha az utabbiak a’ vitorlát használni nem tanulták, ’s What a’ gőz erejét ki nem fejtette volna” (220). „A’ bámulásra méltó szigetnek [Britanniának] mind azon csudái, mellyek előtt az igazságos ember megilletődéssel nyul süvegéhez, egy Bacon, Gibbon, Young, What, Smith ’s i. t. lelkébül vevék valódi eredetüket...” (85). A kor legjobb lexikonja, a Közhasznú Esmeretek Tára többször is hivatkozik rá, így az V. 419. lapon (1833), majd a X. 131. lapon (1834), a XII. köt. 349. lapján pedig majdnem egy lapnyi cikket szentelt munkásságának.

James Watt szobra a Keleti pályaudvar főhomlokzatán

Neve akkor indult el a közszóvá alakulás útján, amikor a brit természettudományi akadémia (British Association) 1882. évi közgyűlésének elnöki megnyitó beszédében Sir William Siemens azt javasolta, hogy James Watt tiszteletére Wattnak neveztessék az 1 amper erősségű egyenáram teljesítménye olyan vezetékben, melynek két vége között 1 volt feszültségkülönbség van. (A londoni Athenaeum c. folyóirat 1882. szept. 2. számának 310. lapján.) E mértékegység elnevezés akkor még csak brit területen vált hivatalossá, nemzetközivé – Honti Péter szíves közlése szerint – csak a párizsi második nemzetközi villamossági kongresszus (Congrés International des Electriciens) 1889 augusztusában hozott határozata alapján lett. Magyarországon már a párizsi határozatnál korábban is találkozunk e megnevezéssel, így a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének 1886. évi XX. köt. 330. lapján, ahol Déri Miksa A váltó áramok és azoknak szerepe az elektro-technika terén c. tanulmányában ezt írta: „Normális működés mellett lesz az első tekervény erőfogyasztása 7560 Watt, míg a másod tekervény 7200 Watt hasznosítható munkaerőt szolgáltat.” Alighanem ez a Watt mértékegység első előfordulása magyar nyomtatott szövegben. Ugyane folyóirat következő évfolyamának 263. lapján újra előfordul a szó Kovács Pál cikkében. Tudvalevőleg egy 16, illetőleg 20 gyertyafényű izzó lámpa 1.2 Ampere és 56 Volttal ég; ezek tényleges szorzata pedig 56.1.2 = 67.2 Watt.

Törvényesen előírt mértékegységgé hazánkban a Watt csak a XX. században lett, az ún. mértéktörvénnyel. (E tényre Karsa Béla nyug. műegyetemi professzor volt szíves figyelmemet felhívni.) Az 1907. évi V. törvénycikknek („a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről”) indokolása kimondotta a kérdés rendezésének időszerűségét, „minthogy az elektromos energia mind általánosabbá váló közhasználata folytán az ennek mérésére szolgáló egységek megállapítása égető közszükségletet képez”. Ezért a törvény a 11. § 4. pontjában leszögezte: „Az elektromos munkabírás mértékegysége az a munkabírás, amely másodperczenként egy Joule-munkát létesít; elnevezése a Watt; jelzése: W. Egyszáz Watt, a hektowatt; jelzése: hW. Egyezer Watt a kilowatt; jelzése: kW.” A törvény a továbbiakban meghatározza a wattóra fogalmát, és tisztázza a Watt mértékegység viszonyát a lóerőhöz.

A Watt mértékegység-megjelölést az újabb helyesírási szabályzat szerint már kis kezdőbetűvel írjuk: watt. Az 1907. évi törvényben felsoroltakon kívül nyelvünkben a szónak újabb származékai, ill. összetételei is megjelentek, mint pl. wattos, wattmérő, megawatt. A francia nyelvben sokáig élő wattman ’villamoskocsi vezetője’ a mi nyelvünkben tudomásom szerint sohasem élt. Igaz, hogy az angolban sem, lévén ez a franciában szerkesztett álangol szó.

A watt a tulajdonnevekből lett közszavaknak azon viszonylag csekély létszámú csoportjába tartozik, melyek hatósági intézkedésre köznevesültek. Ezek sorába többnyire mértéknevek tartoznak, mint amper (ampère), volt, Celsius, s a csak szakkörökben ismert farad, joule, henry, ohm, coulomb stb. A watt szó rendkívül széles körű elterjedésében, főleg az utolsó másfél évtizedben, nagy szerepe volt az ország villamosításárnak, mely a legkisebb faluba is elvitte az árammal együtt a teljesítmény, a „fogyasztás” nevét is.

Az angol szót mi betűejtéssel vatt-nak ejtjük, tehát a magyarban egyetlen hangja sem teljesen azonos fonetikai értékű az idegen szóéval.

Országh László