Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


"Meghal a nyelv, ha már nincs igény fordításra"

Nyelvészportrék VIII. Beszélgetés Horváth Péter Ivánnal

Az interjút Daniss Győző készítette. Hogy mire jutott volna napjainkra a világ, ha az emberré válás kezdetétől mindenki egyetlenegy nyelven beszélt volna, nem tudhatjuk. Azt sem, hogy milyen lenne mai társadalmunk, ha az idők során kialakult sokféle nyelv közül napjainkig mindenki csak az…

Tovább olvasom

Notesze vagy notesza

Amint ígértük, most azzal foglalkozunk, hogyan lehet enyhíteni az „e” hangok terheltségén. Ismeretes, hogy vannak e–ö alakpárú szavaink. Ezek közül, ha nincs külön jelentésük az ö-s alakoknak, használhatjuk ezeket. Elsősorban a „fel, föl” igekötőre gondolunk: felönt, felad, felöltözik, de…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik

Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal

Az interjút Daniss Győző készítette. Bárki a maga, a szűkebb-tágabb környezete vagy akár az ország példáján észlelheti, hogy a beszéd, az írás, a nyelvünk napról napra változik. Legalábbis valamicskét. Feltűnőbbek lehetnek a változások, ha néhány évre, netán évtizedre tekintünk vissza.…

Tovább olvasom

Az „e” hangról

Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük beszéd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Irodalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink – sokszor csak a tréfás hatás kedvéért – fel is használták. Édes Gergely, a XVIII. század…

Tovább olvasom

"A nyelv nemcsak eszköz, hanem fegyver is"

A magyar nyelv értelmező szótára (első kötet: A–D)

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Köznevelés 15. évf. 1959. 569–570. A magyar nyelv értelmező szótáraElső kötet: A–D.Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete A szótár, az egynyelvű, anyanyelvi szótár a nemzeti műveltség tárháza. A szó – mint a fogalom…

Tovább olvasom

Tanuljunk magyarul is!

Kiss Gábor beszélget Kemény Gáborral

Kemény Gábort, a kiadónk gondozásában most megjelent nyelvművelő kötet szerzőjét több mint negyven éve ismerem, nagyon sok közös munkánk volt. Így kérdéseimet tegező formában tettem fel. Hol és mikor találkoztál a nyelvműveléssel? 1971-ben, 23 éves koromban, közvetlenül az egyetem elvégzése után…

Tovább olvasom

Teljes reduplikáció az újabb angolban

Az angol nyelvtörténet újabb fejleményei közé tartozik, legalábbis egyes változatokban a melléknevek, főnevek, sőt más nyelvi elemek teljes reduplikációja, amely egyes melléknevek esetében a főjelentést hangsúlyozza (‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’), a főnevek esetében pedig a jelölt dolog…

Tovább olvasom

A Valentin minálunk Bálint, nemdebár?

Nyelvi mozaik 3.

Tavaly ilyenkor kedvenc napilapom „Valentin-napi divat­virágok” címmel közölt hangulatos cikkecskét a február 14-éhez kapcsolódó angol és magyar népszokásokról. Félő, hogy az idén is Valentin-napot emlegetnek majd, mintha ennek a keresztnévnek nem volna sok évszázados hagyományú jó magyar…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása